Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 89. szám - A végrehajtási jog- elévülésének kérdéséhez

354 befizetett törzstőkéket, beiratási és kötvény kiszolgáltatási dijakat, azoknak a befizetés napjától járó 6°^ kamataivá! együtt mint lejárt követelést visszafizetni tartozik; — és 2 szor. Constatálja azt, hogy a minisztérium által megerösitett alapszabályokkal nem biró ezen társulat működését törvény ellenére nem folytathatja. Mert ha mii ködé.<ének folytatása továbbra is eltüretnék, a közönség méltán vélhetné, hogy a társulat megerősített alapszabályok mellett működik; s akkor a biztositások szaporodásával, a jóhiszemű biztosító közönség kára mindenesetre bekövetkeznék, mit most még lehetne meggátolni. — Folyamodók azon meggyőződésben élnek, hogy a bíróság meg nem engedheti, miként hatósági területén a közönség félrevezetésére egy részvénytársulat meg nem erősített alapszabályok nélkül működjék, annyival inkább, mert a város területén növekedő' izgatottságé társulat ellen mindig nagyobbodik, s köztudomásként már összecsoportulásban s egyik társulati alelnök megtámadásában keresett magának kitörést. Mert a társulat működésének megkezdésekor a részvényeknek csak 10°/0-sa volt — és van mai napig is — nagyobb részben befizetve; — s mert, mit szükség esetében bizonyítani is képesek, a társulat a befizetett biztositási összegeket csak 18—20°/0-nyi iudokolatlan elengedéssel akarja a közönség rovására kifizetni. — Ezek alnpján kérik ezen társulat működését azonnal beszüntetni, annak összes vagyonát folyamodók és más számtalanok követelésének kielégithetése végett zár alá vétetni; ellene vizsgálatot rendeltetni, és a mennyiben szükséges lenne a részvényeknek a részvényesek általi lefizetése iránt is kellően intézkedni. — Folyamodásukhoz csatolják biztositási kötvényeiket, melyek 97 darabban, 247,000 frt biztositási összeget képviselnek. — A kasaai kir. törvényszék ezen folyamodásra f. év július 24-kén 888. sz. alatt következő végzést hozott : „Tekintve, hogy az egyletek működése feletti felügyelet nem a bünfenyitő bíróság, hanem a politikai hatóság illetőségi köréhez tartozik; ezért a kassai kiházasitasi s ellátási ré^zvénytársulat működésének beszüntetésére nézve ezen kir. törvényszék magát illetékesnek nem tarthatván, — folyamodók ebbeli kérelmének helyt nem adott. — A mennyiben pedig a jelen folyamodványban a csalási bűntényre vonatkozó feljelentés nem foglaltatik, s ilynemű bűnténynek álladéka az iratokból ki nem tűnik, — a bűntények elkövetésének meggátlására czélzó előleges intézkedések pedig ezen bünfenyitő hatóság köréhez nem tartoznak, — ugyanazért a jelen esetben a bünfenyitő vizsgálat elrendelésének alapja nem mutatkozván — folyamodók a vizsgálat és zár elrendelésére vonatkozó kérelmükkel el — és a részvények befizetésére vonatkozó kérelmükkel a polgári perutra utasíttatnak." Ezen tszéki végzés ellen a kir. ügyészség felebbezést adott be; mert a folyamodásból, de az ahhoz mellékelt kereskedelmi miniszteri rendeletből is világosan kitűnik, hogy a kérdéses társulat alapszabályai még nincsenek megerősítve ; mindamellett a társulat a panaszhoz A. alatt mellékelt alapszabályait a közönség körében szétterjesztvén, ez alapon üzletét megnyitotta, számos biztositási kötvényeket kiállitott, és a törzstőkéket beszedte. Miuthogy pedig a társulat alapszabályainak a kormány általi megerősítése előtt a közönséggel biztositási jogviszonyba jogosan nem ereszkedhetett — a feljelentett cselekmény, tekintve, hogy a közönség az alapszabályok elterjesztésével a működési jogosultságra nézve tévedésbe hozatott — a csalási bűntény álladékát képezi, — minélfogva a kir. ügyészség kéri a társulat ellen a csalás büntette miatt a bűnvádi vizsgálatot elrendeltetni; a társulatnak az A. alatti alapszabálytervezet szerint jogtalanul s csalárdul meginditott üzleti működését beszüntetni s összes vagyonát zar alá vétetni. — A kir. ítélő tábla f. év aug. 22-kén 1011G. sz. alatt hozott végzésével — a neheztelt els'j birósági végzést indokolásánál fogva helybenhagyta. *) Ezen táblai végzés ellen a kir. ügyészség ismét felebbezéssel élt, melyben tüzetesen fejtegeti, tnikép megvan czáfolva azon indok, mintha a feljelentett tényállásban csalás bűnténye nem foglaltatnék; mivel kétségtelen az, hogy a feljelentett társulat az üzletet megerősített alapszabályok nélkül nyitotta meg, mi által tiltott cselekményt követett el; s ez bűntetté minősült akkor, midőn a társulat a megerősítés nélküli alapszabályokat a közönségnél oly czélból terjesztette el, hogy utóbbi a működés jogos voltára nézve megtévesztessék és megkárositassék. Kétségtelen tehát, hogy ezek büntetésre méltó cselekmény jelenségei. Mind a mellett —• daczára ezen nagy figyelmet igénylő érvek s tényeknek — A legfőbb ítélőszék í. év okt. 28-kán 3144. sz. a. az oly sokszor igénybevett laconicus rövidséggel kővetkező végzést hozott: „A pesti kir. itélő tábla fenti keletű és számú végzése az ott felhívott indokokból helybenhagyatik." — Semmitőszéki döntvények. Azon körülmény, hogy már a polg. kereset megindítása előtt, azzal összefüggő tény miatt bűnvádi per lett folyamatba téve, a polgári per felfüggesztésére szükségkép indokul nem szolgálhat. Annak megbirálása, hogy a perr. 10. %-nak feltétele létezik-e, érdemleges birói határozat esetében, csak a felebboiteli s nem a semmitöszéki bíróság jogköréhez tartozik. Kugler Albert — Tokody Sándor ellen a nagyváradi jbiróság előtt 147. frt s jár. iránt pert indított. Tárgyaláskor alperes előadta, mikép felperes ellen a kereseti követelést illetőleg bűnvádi keresetet támasztott; ennek eldöntéséig tehát a petrendt. 9. § sa értelmében a polgárjogi ügyet fel kell függeszteni. Tárgyalás befejeztével a járásbíróság alperest a keresetben elmarasztalta 1872. jan. 14. 7165. sz. a. ítélettel; mert nem lehetett az ügy bűnvádi útra áttétele tárgyában tett kifogásnak helytadni; mert a perr. 10. § sa értelmében előzetesen csak oly ügyek, melyek különben *) Nem felesleges megjegyezni, mikép a táblai tanács jelesb jogtudósai, a kir. ügyészség indítványa s indokai alapján a bűnvádi vizsgálat elrendelése mellett voltak — és csak az elnöki — (ez esetben erkölcsileg) nem igen fontos s tekintélyes szavazat — szerezte meg az ellenkező indítványnak a törvényszerű többséget.