Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 88. szám

351 tal hozott és jogerőre emelkedett végzéseket megbírálni, | és illetőleg azokat megváltoztatni; i „tekintve végre, hogy a fél által letett marasztalási j összeg birói letétbe helyezésének, és az ellenfél errőli ér- ; tesitésének megtagadására ez esetben törvényes ok fenn j nem forog: ,,mindezeknél fogva a panaszlott végzés megsemmisítendő stb. volt." (1872. okt. 24. — 9869. sz. a.) Ezen legfelsőbb bírósági határozatban következő tanúságos elvi nyilvánulások tártai maztatnak : „Az uj bírósági szervezés folytán életbelépett kir. járásbíróságok nincsenek jogosítva hivatali elődeik — aszoIgabiróságok jogerőre emelkedett végzéseit megbirálni. ,,A zárlat további fennál 1 ha tás a iránt nem hivatalból, hanem csak a kifogások és tárgyalás következtében lehet birói határozatot hozni. Törvényes okok fen forgása mellett a bíróság nem tagadhatja meg a letett marasztalási összegnek elfogadását, illetőleg birói letétbe helyeztetését s az ellenfélnek arróli értesittetését. Seisiíiiitőszéki döntvények. Sommás perekben a kereset alapjául szolgáló okmány valódisága kétségbe vonatván-, annak igazolására az eskü általi bizonylat nem szolgálhat. Haslinger Anna — Feldhammer Alajos s özv. Feldhammer Jánosné, mint Feldhammer Radó örökösei ellen egy — •/. alatti— alperesek jogelődje Feldhammer Radó által kiállított kötelezvény alapján 288 frt 85 kr. iránt a Pest józsefvárosi járásbíróság előtt sommás pert indított. — Tárgyalásnál alperesek tagadásba veszik a kereset alapjául vett •]. alatti okmány fennállását s az azon látható aláírást, s ha ennek valódisága igazoltatnék is, tagadják a követelés fennállását; mert felperesnő férjének hagyatékáról leltár vétetett fel, melyben a kereseti követelés elő nem fordult. Tagadják azt is, hogy felperesnőnek e követelésről tudomása lett volna, mert akkor azt ' a leltárba is felvéteti. Ennélfogva itt az eskü általi bizo- | nyitásnak helye nem lehet. — Felperes a főesküt fel- 1 ajánlja arra nézve, hogy a kereseti okmány valóban fenn- '; áll s aláírása valódi; ő mint néhai Haslinger József neje j egyedül birhat tudomással Feldhammer Radó aláírásának valódiságáról s az egy harmadik személy által kétségbe nem vonathatik. A járásbíróság f. év aug. 10. 10639. sz a. ítéletével felperesnek arra „miként a beterjesztett okmány mind tartalmára, mind abban foglalt kötelezettségre nézve fennáll, s hogy azt néhai F. Radó irta s aláirta" a főesküt oda ítélte, s letétele esetére alpereseket egyetemlegesen a keresetben elmarasztalta — azon indokolással; mert alperesek tagadván a kötelezvény fennállását s az aláírás valódiságát, felperesnő az okmány fennállása s aláirás valódisága iránt a főesküt felajánlotta, s itt oly tény bizonyitása forog fenn, melyről csakis felperesnönek van tudomása. Alperesek ezen itélet ellen semm. panaszt adtak be, főleg azon alapon, hogy felperes, miután az alapokmány valódiságát be nem bizonyította, rendes perre lett volna utasitandó. A Semmitőszék annak helytadva, a neheztelt ítéletet megsemmisítette s a járásbíróságot ujabb tárgyalás megtartására s a kifejlendőkhöz képest Ítélethozatalra utasította; „mert a perrend 95. §-hoz képest, felperes ha sommás keresete alapjául felhozott okirata valódiságát, a második tárgyaláson sem bizonyíthatná be, rendes perre levén utasitandó; e szabályból önként következik, hogy sommás perekben az alapokmány valódiságára nézve az itélet előtt ki nem vehető eskü általi bizonylat helyt nem foglalhat; „mert eszerint a kir. járásbíróság, midőn mindamellett az előirt második tárgyalás mellőztével a felperesnek odaítélt főeskütől feltételezett ítéletet hozott —a perrend. 297. §. 1. pontjába ütköző semmiséget követett el. (1872. okt. 9. — 11426. sz. a.) Az ellenbeszéd beadása után meg nem engedhető a keresetlevél akkénti kijavítása, hogy pótlólag egy harmadik személy perbe idéztessék. Ily esetben nem érvényesithető a 72. §-nak a beavatkozásra vonatkozó szabálya. Hermán Józsefné szül. Klacsán Maria mint felperes Klacsán János és Mihály mint alperesek ellen a pestvidéki kir. törvényszék előtt bizonyos osztályegyesség érvénytelenítése iránt pert inditott. — Tárgyalás folyamában felperes kérvényt adott be, melyben pótlólag Klacsán Istvánnét is kéri perbe idéztetni. A tszék f. év július 2-kán 4909. sz. a. végzésével az utólagos beidéztetés iránti kérelmet elutasította, mert a kereset kijavítását czélzó kérelemnek, miután az ellenirat már be volt adva, a perr. 68. §. értelmében hely nem adathatik. Felperes ezen végzés ellen sem. panaszt adott be; mert pótfolyamodványában sem keresete jogalapját, sem a kereseti követelést meg nem változtatta, tehát a 68. § ra való hivatkozás helytelen. A Semmitőszék e panaszt elvetette; „mert a perrend 68. § sa első kikezdésében a kereset kijavítását az ellenbeszéd beadása után átalában helyt nem foghatónak jelenti ki, — e §. második kikezdése pedig csak két gyakrabban előforduló esetről különösen rendelkezik, de a meg nem engedhető kijavítás eseteit ki nem meriti; „mert továbbá a perr. 72. §-nak egy harmadik személy beavatkozására vonatkozó rendelete, a jelenleg fenforgó kérdésre épen nem alkalmazható." (1872. okt. 9. — 11427. sz. a.) Semmiségi esetet képez, ha a kereshetőségi jog leszállításával az ügy érdeme végzés állal döntetik el. Sehulhof Adolf — özv. Markovics Antalné ellen a pécsi járásbíróság előtt 48 frt iránt sommás pert indított. Tárgyaláskor alperes kifogást tett a kereset valódisága 88*