Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 88. szám

350 Dániel gondnoka 1871 -ik évi november hóban egy folya- | modványt nyújtott be Fehérmegye volt telekkönyvi ha- | tóságához, melyben azt szinlelvén, hogy Simon Jánosnak 1774/862. sz. a. ugyanazon év november 3-án nyert és 1000 db aranyról szóló zálogjogáról csak most érte sült, az erre vonatkozó végzést magának kiadványoztatni kérte, — mi neki 8075/871. számú végzéssel ki is adatott. Ezt megkapván nem a részére szólott fentebbi, — hanem a már emiitett 1774/862. számú végzés ellen annak kelte után 9 év múlva felfolyamodott, s a királyi ítélő tábla, nem tekintve, hogy Simon zálogjoga létrejötte alkalmával a kiskorú utóörökös neve a nyilvánkönyvben elő sem fordult, s igy arról törvényesen értesíthető sern volt; nem tekintve, hogy magára a baracsi 10. számú tjkv. birtok állományára, nem pedig a tulajdonos állítólag korlátolt jogára kebelezett zálogjog háromszorosan elévült, — nem tekintve végre, hogy a tkvi rendelet 141. § szerint a kézbesítés szabálytalansága vagy meg nem történte a bejegyezvények érvényességének megtámadására okul nem szolgálhat, — a helyett, hogy illetéktelen felfolyamodót a tkv. rendelet 148. §-ban szabályozott eljárásra utasította volna, 5611/872. sz. a. kelt következő végzést hozott: A baracsi 10. sz. tj könyv B. lapjának, már 1 ső tételű bejegyzéséből az tűnvén ki, hogy az azon telekjegyzőkönyvben foglalt ingatlanokra nézve bitbizományi helyettesítés forog fenn, s igy ama ingatlanok állaga ifjú Csapó Vilmos személyes tartozásaival, ki a p. t. könyv 613. § értelmében egyedül haszonélvezőnek tekintendő, nem terhelhető: ezen indokokból anehesztelt elsóbirósági végzés megváltoztatik, és kérvényezők zálogjog bekebelezési kérelmükkel egészen elutasittatnak." Eképen tehát a jogügyletben részt sem vett egy harmadik személy kilencz év utáni egyszerű felfolyamodására Simon János jelzálogos hitelező'minden meghallgatás nélkül zálogjogától és vagyonától megfosztottnak lett nyilvánitva. Eltekintve attól, hogy a kir. itélő tábla hibásan hivatkozott az o. p. tkv. 613. § ára, mely szerint a kinevezett örököst a korlátolt tulajdonjog a haszonélvező jogaival és kötelezettségeivel illeti; hibásan hivatkozott pedig azért, mert Simon János adósának részére nem az o. p. tkv. 478. és 481. §§ ban érintett szolgalmi tárgyat képező haszonvételi, hanem a 321. § ban jelzett tulajdonjog kebeleztetett be; — habár tehát adósát az o. p. tkv. 360. § szerint teljes tulajdonosnak nem kellene is tekinteni, nevezett hitelező zálogjogától még akkor sem lehetne elmozdítható; minthogy az o. p. tkv. 328. § szerint a kilencz év előtt keletkezett elsóbirósági végzés nyomán, legrosszabb esetben isjóhiszemü zálogjog birtokosnak kell tekintetnie. A jogszerűség megbirálására illetéktelen telekkönyvi hatóságok pedig kizárólag a jóhiszemű birtoklás védelmére utalvák. Ezen ügy most a nagyméltóságú királyi Curia ítélőszéke előtt áll. A legnagyobb veszélynek kitett, és többször nevezett jelzálogos hitelező bizik a törvények erejében, mert hite szerint Themisnek szembekötése nem a vakságot, hanem a részrehajlatlan jogszolgáltatást jelzi. — Es csakis azért hozánk nyilvánosságra ezen a nyilvánkönyvekbe helyezett közhitel megrenditésére szolgálható jogesetet, — hogy ha a szövegben hivatolt tkvi §§-ok mellőzésével, valamely bejegyezvény keletkezte alkalmával a nyilvánkönyvben elő nem fordult jogczimen, ugyanott szinte csak több évek múlva megnevezett jogszemély nevében a végzések nem kézbesítése okából az egész telekkönyvi intézmény felforga(ása nélkül egyszerű felfolyamodási jogorvoslat használható, ezen vívmányra a szakférfiak figyelme felhivatassék; — nehogy hasonló körülmények közt még ezentúl is a tkvi rendelet 148. s következő §§-ban utalt rendes keresetekkel fáradozzanak. — y.—f.— Beiméi—Singerügy. E szaklap f. évi 66-ik számában lett megismertetve a Beiméi — Singer jogeset, mely Beiméi részéről közbevetett semmiségi panasz folytán a Semmitőszék elébe került. A Semmitőszék most határozott és pedig a Beiméi ismertetett semiii. panaszának megfelelőleg. — Szolgáljanak erre bővebb felvilágosításul még a következők: Hoicsy Miksa ügyvéd által képviselt B e i m e 1 Sámuel ujitó felperesnek — Vértessy Gyula ügyvéd által képviselt Singer Lőrincz alperes ellen támasztott újított sommás perében — mint e szaklap fentidézett számában említve volt — az eljáró sziráki járásbíróság — melyre az előbb létezett szolgabírói bíróságtól maradt fenn jelen ügy — f. évi május 18-kán 2014. sz. alatt kelt végzésével ujitó felperes azon kérelmének, hogy újított keresetének tárgyalására határnap tüzetessék ki, s az 1871. évi 317. sz. a. szolgabírói végzéssel zár alá vett s azonnal birói kézhez letett 152 frt 64 kr. összeg az újított per eldöntéséig birói zár alatt hagyatassék — helyt nem adott; ezt azzal indokolva; mert 1-ször a perújításnak nincs helye addig, mig az anyaper kifizetéssel be nem szüntettetett; 2-szor mert a zárlatnak nincs alapja; 3-szor mert a kir. járásbiróság nem tartja hivatásának a felektől a pénzt felvenni és azt a feleknek expediálni. Ujitó felperes semm. panaszszal élvén — A Semmitőszék annak helytadott s a neheztelt első bir. végzést a 297. § 1. pontja alapján megsemmisítette és a járásbíróságot a 2014. sz. kérvénynek a kijelölt iránybani ujabb elintézésére utasította; ,,tekintve, hogy az 1871. évi 205. sz. a. beadott újított kereset már is idéző végzéssel elintézve volt; — es hogy az ügy ezen állapota az által, hogy a kir. Semmitőszék az ezen idéző végzés ellen Singer Lőrincz által beadott semmiségi panaszt 11568. sz. határozatával visszautasította — csak annyiban változott, a mennyiben a már időközben elmúlt tárgyalási határnap helyett egy ujabb lett volna a bíróság által kitűzendő; „tekintve továbbá, hogy Beiméi Sámuelnek 1872. évi 2014. sz. alatt beadott kérvénye felett hozott határozatban annak kimondása, hogy a már biróilag elrendelt zárlatnak alapja nincsen, egészen helytelen volt, miután egyrészt ez a kérvény tárgyát nem is képezte, másrészt pedig e felett határozni, a bíróság csak a zárlat ellen beadott kifogások folytán megtartott tárgyalás után lehet hivatva; ,,úgyszintén tekintve, hogy átalában véve ezen kir. 'járásbíróság jogköréhez nem tartozik a hivatali előde ál-