Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 86. szám - A telekkönyv nem nyujt elég biztositékot hogy annak betekintése mellett szerzendö valamely jog - egy a telekkönyvben még elő nem forduló másik jog által zavartatni nem fog

A Semmitőszék ezen nyelvkérdés szempontjából rendesen mindig ily szellemben határozott. Ezen fontos nyelvkérdés most ujabban szőnyegre kerülvén, az a sepr. 18-ki teljes tanácsülésben hosszas s l tüzetes megvitatás alá vétetett, melynek befejezésével elvi határozatként kimondatott: „A polg. törv. rendtartásban azon esetek, melyekben valamely beadvány hivatalból visszautasítandó, tüzetesen fel lenén sorolva, valamint a p. t. rend. *?4. s 65. %%-saiban előszabott külkellékek hiánya, úgy azon körülmény, hogy valamely beadvány nem a törvényszabla nyelven szerkesztőé nyújtatott be, az ily szabálytalan beadvány hivatalbóli visszautasítására alapul nem szolgálhat, hanem egyedül annak zárhaláridö alatti esetleges kijavítása czéljából leendő visszautasítását indokolhatja, minélfogva az ezzel ellenkező s az igazságszolgáltatás folyamát akadályozó bírói határozatok a perr. 297 §. 1. pontja alapján megsemmisilendők.u „Egyébként annak elhatározása, mi nyelven történjek a perirat beadása, — első vonalban az eljáró bíróságot Heti ugyan, miután azonban a perbeli beadványoknál használandó nyelv kérdése, nem a perrendtartás, hanem a közjogi természetű 1868: 44 t. czikkben van szabályozva, ennélfogva a nyelv kérdésére vonatkozó, és természeténél fogva inkább közigazgatási jellegű intézkedés állal netalán okozott sérelem a perrend- j tartásban szabályozott jogorvoslatok tárgyát nem képezheti.11 j Ugyanazon kérdés az oct 10-ki teljes tanácsülésben újra megvitatás alá került — kiegészítés végett, azon szempontból, hogy arra nézve, váljon a nem magyar nyelven szerkesztett beadványoknak az első biróság altali viszszautasitása esetében beadott semm. panaszokra vonatkozólag — müy eljárás követendő — ez utóbbiban a szükséges egyöntetűség megszereztessék. Ennek folytán a sept. 18 ki elvi határozat kiegészítéséül megalapitatott hogy: „A folyó év sept. 18-ki teljes ülésben hozott határozat indokolásából önként körelliezik, miszerint az abban megálapitott szabály a sommás ügyekre vonatkozó, valamint a felebbviteli beadványok iránt felmerülő nyelvkévdésre is kiterjesztendő." Az eskü letételére határidől kitűző végzésnek az ügyvéd részére lett kézbesítése, tekintettel a perrend 259 §-sa rendeletére, semmiséget még akkor sem képez, ha az ügyvéd a végzést a fél részére kérte kiadatni. Ezen elvi határozatnak, mely f. év okt. 10-kén tartott teljes tanácsülésben hozatott,jogesete következő. Özvegy Bobelle Fáni mint felperes — Herzfelder Adolf mint alperes ellen, egy 5800 frt. és egy 5000 frtról szóló 8 gróf Károlyi Gábor által elfogadott váltónak természetbeni visszaadása, vagy azok fenkitett névszerinti értéküknek megtérítése iránt Pest város volt törvényszéke előtt pert indítván, az rendes eljárás utján letárgyaltatott, és félebbezések közbejöttével harmad bíróságilag is befejeztetett akkép, hogy alperesnek a íó'eskü letétele megítéltetett — 1872 évi 3988 sz. alatt. — aunak letétele esetében alperes a kereset terhe alól felmentetvén. Utóbbi itélet alperes ügyvédjének állítólag — mert a kézbesitési iv hiányzik — 1872 jul. 6-kán kézbesittetvén alperes 2612 sz. alatt jul 8-kán eskü letételi határnap kifizetését kérte elrendeltettni, mely kérelemnek megfelelóleg az eskü letételére f. év aug. 23-ka tüzetett ki; Ezen végzés kézbesítéséről szóló vevény szinte hiányzik. — Erre alperes aug 13-kán kérvényt nyujtottbe a kir. tszékhez, melyben — miután az eskü letételi határidőt kitűző végzés neki személyesen lett volna kézbesítendő, nem pedig ügyvédjének. — továbbá miután '6 Pestről távol van s aug 23-ig Pestre vissza nem érkezhetik — kéri a határnapot f. év. septeruber második feléig elhalászhatni, s arra magát személyesen beidéztetni. A törvényszék f. év. aug. 17-kén 3l568.sz. a. kelt végzéssel a határnap elhalasztása iránti kérelemnek helyt nem adott; miután folyamodó alperes arra nézve, hogy a kérelmére kitűzött eskü letételi határnapra megjelenni akadályozva volna, semmi legkisebb bizouyitékot sem hoz fel, — kérelmének h<-ly nem adatik, s a fennebbi végzésre utasittatik; s tekintve, hogy a perrendt. 259 §-sa szerint a per folyamában hozott minden határozat a kereset levél kivételevél a fél megbizotijának kézbesítendő s ennélfogva a 26412 sz. a. végzés is helyesen lett alperes képviselőjének kézbesítve, — azon kérelem sem teljesíthető, hogy a hozandó végzés magának a félnek kézbesitessék. Ezen végzés ellen alperes semm. panasz' adott be ; mert az 1869. évi 1632 számú semmitószéki határozat szerint a személyesen idéző végzések, ha az ügyvéd azok elfogadására külön felhatalmazva nincs, — mindig magának a félnek kézbesítendők; már pedig jelen esetben, ha bírt volna is alperes ügyvédje ily külön meghatalmazással, az a 31568 számú, még az eskürei jelentkezésre kitűzött határidőn belől beadott kérvényben visszavonatott ; és mert az eskületételre kitűzött határidő — elháritbatlan akadály esetében az 1870. évi 11884. számú semmitőszéki hatátozat szerint elhalasztható. Már pedig, hogy jelen esetben alperes panaszló, csakugyan elháritbatlan akadály miatt nem jelenhetett meg f. év aug. 23-kán, az, tekintve az összeget, melybe netaláni mulasztása kerülhetne, külön bizonyítást nem igényel. A Semmitőszék a megtámadott végzést a perr. 297. §, 1. pontja alapján részben megsemmisítette, és az eljáró bíróságot az eskületételre kitűzött határidő elhalasztása iránti kérelemnek szabályszerű ujabb ellátására utasította; — „mert panaszolkodó az eskü letételére kitüzütt határidőnek távolléte miatti elhalasztását még jóval a határidő eltelte előtt kérelmezvén, az neki szabályellenesen lett megtagadva; minélfogva a megtámadott végzés e tekintetben megsemmisítendő, és az eljáró biróság szabályS szerű újabb eljárásra volt utasítandó. „Az eljáró biróság azonban azáltal, hogy az eskü I letételére határidőt kitűző végzést panaszolkodónak nem rendelte személyesen kézbesitetni — a perrendt. 259. § hoz képest semmiséget nem követett el; minélfogva az e tekintetbeni semmiségi panasz elvetendő volt." — (1872 okt. 9. 11883. sz. a.) Örökösödési eljárásnál a perr. 580. %-ban em'iletl birlokbiróság alatt nsm a perr. 31. %-ban meghatározóit, hanem a 18. §. szerinti azon birtokbiróság értendő, melynek területén az örökös nevére átíratni kért birtok fekszik, és ha különböző