Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 86. szám - A telekkönyv nem nyujt elég biztositékot hogy annak betekintése mellett szerzendö valamely jog - egy a telekkönyvben még elő nem forduló másik jog által zavartatni nem fog

343 birtokbiróságok területén fekvő ingatlanok képezik a hagyaték tárgyát mindenik birtokbiróság csak a saját területén levő ingatlanok iránti hirdetményi eljárásra nézve illetékes; önként értetvén, hogy azon esetben, ha a hirdetményi eljárás folytán igények fognának bejelentetni, ezek feletti tárgyalásra az örökösödési perre nézve egyedül a perr. 37. %-ban kijelölt bíróság illetékes. Ezen teljes tanácsülésben ho-olt elvi határozatra következő jogeset szolgáltatott alkalmat. Vásárhelyi Géza, Malvin s Leona, néhai Vásárhelyi Sámuelné szül. Lászlóvszky Vilma s Vásárhelyi Irén hagyatékához tartozó ingatlanoknak, a köztök létrejött egyesség alapján sommás uton leendő átadatása s nevükre leendő átíratása, esetleg a hirdetményi eljárás megindítása iránt — a budai kir. törvényszékhez kérvényt nyújtottak be. A kir. tszék f. év június 21-kén 13598 sz. a. kelt végzésével a tinnyei 47. sz. telekjkönyvben foglalt ingatlanokra a hirdetményi eljárást elrendelte, ellenben a kérvényben megjelölt Esztergommegyében fekvő unyi és a komárom megyei szomori ingatlanokra uézve folyamodókat az illető birtokbirósághoz utasította — azon indokolással, mikép folyamodók felmutatott okiratokkal azt, hogy édes anyjuk néhai Vásárhelyi Lászlóvszky Vilma é^ nó'vérük Vásárhelyi Irén hagyatékára nézve őket az örökösödési jog illeti, igazolták, ennélfogva azon megjegyzés mellett, hogy jelen esetben folyamodók mint nagykorú örökösök közt az o;ztály bíróságon kivül létrejővén, a perrendtartásnak a hivatalos beavatkozást feltételező 583. §-ban érintett örökségátadásnak helye nem lehet — a tinnyei ingatlanra nézve e kir. tszék mint illetékes biróság által az 580. §-ban szabályozott eljárás elrendelendő volt. — Ellenben az esztergomi és komáromi ingatlanok e tszék birtokbirósági hatósága alá nem tartozván, ezekre nézve folyamodók a hirdetményi eljárás megindítása iránti kérelmükkel a 18 s 580 §§ értelmében elutasitandók. Folyamodók ezen végzés ellen semm. panaszt adtak be; 1-ször azon okból, mivel az örökség sommás utoni átadatását megtagadta. Igaz ugyan, hogy a perr. 583. §-sa ily utoni átadatás feltételéül a hivatalos beavatkozást látszik kijelölni — de csak látszatik, mert az 583. § helyes értelmezéséből következik, hogy a sommás útoni átadatásnak helye van akkor is, midőn a felek az örökségi illetó'ség tekintetében a perr. 579. § szerint kiegyeztek; — 2-szor mert a hirdetményi eljárás nem az összes örökségi javakra nézve rendeltetett el. Mert az 574. § hivatkozással az 562 §-ra azt rendeli, ha az örökhagyó javai több megyében fekszenek, az eljárás megindítása s foganatosítására azon biróság illetékes, mely a37.§ alapján az örökösödési perekben hivatva van ítélni, vagyis jelen esetben a budai tszék, mivel az örökhagyók utolsó lakásuk pestmegyei Tinnye község volt. A Semmi tőszék azt elvetette; „mert a perr 583. §-sa szerinti sommás osztálynak és örökeégátadásnak csak hivatalos beavatkozás esetében és akkor is csak, ha az érdekelt örökösök osztályrészeik mennyis ége iránt ki nem egyezhetnek — levén helye — következik, hogy midőn az örökösök birói beavatkozás nélkül egyeztek ki osztályrészeikre nézve, abiróaz örökség átadására sincs hivatva; ennek megtagadása által tehát a kir. tszék alaki törvénysértést nem követett el; „mert a psrr. 580. §. szerinti eljárásra a törvény világos szavai szerint mindig az illető birtokbiróság v^n hivatva; a budai kir. tszék pedig az esztergomi s komáromi ingatlanokra nézve nem illetékes birtokbiróság, a miért ezen javak tekintetében a hirdetmény kibocsátását helyesen tagadta meg; „magában értetődvén, hogy azon esetben, ha a hirdetmény folytán örökösök jelentkeznének s ezek perre utasitatnának, a per b rósága a perr. 589. § szerint egyedül a budai kir. tszék mint a 37. § szerint illetékes örö kösödési biróság lehet." (1872 Sept. 11. — 10073 szám a.) Az igazságügyminiszternek 29,363. sz. a. kiadott körrendelete a marosvásárhelyi kir. Ítélőtábla területén lévő kir. törvényszékekhez és járásbíróságokhoz: A maros-vásárhelyi kir. ítélőtábla területén lévő több kir. törvényszékeknél kétely merült fel arra nézve: vájjon a törvénykezési bírságok maguk a törvényszékek által hajtandók-e be végrehajtási uton, vagy kir. adóhivatalok keresendők-e meg azoknak adóvégrehajtás utján leendő beszedése végett? vagy végül az illető pénzügyi ügyészségek hivatvák-e a törvény által előirt végrehajtási eljárási szabályok megtartása mellett azoknak behajtására? Ezen kételyek eloszlatása, s egyöntetű eljárás megállapítása végettutasittatnak a bíróságok : hogy az 1869. évi april hó 29-én kibocsátott birói ügyviteli szabályok 138. §-sa szerint a kiszabott pénzbírság a sürgetési napló nyilvántartása alá tartozván, ha az illető fél a birságot kellő időben lefizeti: az a f. évi sept. hó 7-én 27834. sz. alatt kibocsátott körrendelet értelmében a kir. adóhivatalnak szolgáltatandó be, ha pedig a fizetés elmulasztatik, ez esetben a 132. §. értelmébeni eljárásnak lévén helye: mindezekből következik, hogy a biróság a megállapitott pénzbírság behajtását hivatalból rendelendő végrehajtás utján tartozik eszközölni. Pesten, 1872. october 21-én. Igazs. rendelet. A bánsági határőrvidék, és a titeli zászlóalj területén, ezeknek polgárosításával életbelépendő törvénykezési szabályok tárgyában. (Folyt.) II. Czikk. Az első folyamodásu bíróságokra nézve az 1871. évi XXXI. t. cz. 15. 16. és 18. §§-aiban szabályozott illetőség helyett, a kir. járásbíróságok és törvényszékek hatásköre és illetősége következőleg állapittatik meg. III. Czikk. Első folyamodásu bíróságként a kir. járásbíróságok mint egyes-, a kir. töevényzsékek mint társas biróságok járnak el az illető kerületbeli minden személyre nézve, ezek állá— 86*