Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 83. szám - A végrehajtási jog elévüléséről

331 Ezen végzés ellen 2-od r. alperes semm. panaszt jelentett be; de azt nem indokolta. — Később — július 24kén — a jbiróság az ügy érdemében marasztaló Ítéletet hozott. A S e mm i t őszó k annak helyt adva a panaszlott végzést a következő eljárással együtt megsemmisítette a 297 § 4 p. alapján s felperest keresetével a rendes perutra utasitotta; „mert a számlában (A. alatt) felhozott követelések közül egyedül a 6. tételszám alatt, 112 frint követelés olynemü, mely mint közbenjárásért járó szolgálati dij a 93 § a. és k. pontja szerint sommás eljárás alá tartozik, a többi 1 — 5 és 7 szám alatti tételek oly követeléseket foglalnak magokban, melyek felperes által saját készpénzéből állítólag alperesek helyett búzavásárlásra, fuvarra, stb. fordított előlegezésekből származnak, s melyek a perr. 93 § k. pontja alá azért nem vehetők, mivel a követelés jogczime t. i. az alperesek helyett tett fizetés egé* szen különbözik a 93 § k. pontjában elősorolt követelések jogczimétöl, — mely utóbbit a szolgálati, fuvarozási szállítási vagy munka teljesítés iránti szóbeli vagy írásbeli szerződések képezik; ezen a 93 § k. pontjában feltételezett jogczimtől különböző'jogczimen alapuló követelések tehát csak azon esetre tartoznának a sommás eljárás alá, a 93 § a. pontja szerint, ha a kereset tárgya 300 frtot meg nem haladna; „mert továbbá a fentebbi szerint keresetbe vett követelések egy része sommás eljárás alá nem tartozván, azokat a perr. 66 § szerint a sommás eljárás alá tartozó 112 frt. szolgálati dij iránti követeléssel egy keresetbe összefoglalni nem lehetett; mind a mellett felperes a különböző jogczimen alapuló követeléseket egybefoglalván, keresetét sommás uton többé meg nem indíthatta, mivel a kereset egészben véve a sommás bíróság hatáskörét túlhaladja. „mert végre azon körülmény, hogy 1-ső r. alperes a bíróság illetősége ellen kifogást nem tett, csak azon esetben alapithatná meg, a perr. 32 s 49 §§-hoz képest a bíróság illetőségét, ha az a keresetre nézve a perr. 93§ szerint bírói hatáskörrel birna, mely eset azonban a fentebbiek szerint fen nem forog; „mindezeknél fogva a semm. panasznak helytadni és tekintve, hogy felperes alpereseket egyetemlegesen kérte elmarasztaltatni, az állítólagos egyetemlegességnél fogva az első bíróság ítéletét a megelőző eljárással együtt mindkét alperes irányában a 297 § 4 p. alapján megsemmisitteni stb. kellett." (1872, oct. 1. — 10519 sz. a.) A perrend 56 %-ban szabályozott birói érdekeltség esete forog fenn, ha felperes Képviselője az eljárt bíróval unokatestvért rokonságban áll. Králik Péter (képviselve Kvassay László ügyvéd által) mint felperes — Kubicska Balek János (képviselve Cselko Pál ügyvéd által) mint alpeies ellen Trencsénmegye budatini kerülete feloszlatott szolgabirósága előtt egy elrontott kerítésnek helyreállittása végett sommás visszahelyezési pert indított. — Tárgyaláskor alperes részéről érdekeltségi kifogások emeltettek a bíróság irányában, egyrészt mert felperes az eljáró szolgabírónak bérlője, másrészt mert a szolgabíró és felperes képviselő ügyvédje unokatestvérek. — E kifogásoknak azonban a bíróság helyt nem adván, 1871 év július 15-én 605 sz. a. kelt Ítéletével, a birói illetőság megalapítása után, felperesi kereset értelmében a visszahelyezést elrendelte, felperesnek, 25 frt. 20 kr. perköltséget odaítélt, és felperesi ügyvéd dijat 14 frt. 84 krban, alperesét pedig 6 frt. 61 krban megalapította. Ezen ítélet s eljárás ellen alperes semm. panaszt adott be; mert a július 15-ki tárgyalásra idéző végzést alperes csak július 14-kén este kapta meg, holott nem lakik a bíróság székhelyén; továbbá,insrtaz érdekeltségre vonatkozó kifogásai figyelembe nem vétettek. A S emm i t őszé k e sem. panasznak. — melyet az utóbb életbelépett zsolnai kir. járásbíróság terjesztett fel — helytadva, a neheztelt Ítéletet az egész eljárással együtt megsemisitette, a 297 § 4 p. alapján, meghagyván, hogv a kereset tárgyalására uj határnap tüzetessék ki; „mert a perrend 56 § b. pontja tiltja a birói személynek azon ügyekben résztvenni, melyek által olyan személyek vannak érdekelve, kik vele negyed Íziglen oldalrokonságban állanak; miután alperesnek a semm. panaszban felhozott azon állítása, hogy felperes képviselője az eljárt szolgabiróval unokatestvér, az azon szolgabiróság helyébe lépett zsolnai kir. járásbíróságnak jelentéséve. igazoltatik; miután ekkép az a jelen ügy által kétségtelenül érdekelve volt, — az eljárt szolgabírói bíróság semmiséget követett el, az által, hogy magát jelen ügyben érdekeltnek ki nem jelentette."(1872, oct. 2. — 10,093 sz. a.) A lejárt haszonbérleti követelésre kérelmezett biztosítás (539. §) el nem rendelhető, ha a haszonbéri hátralék ki nem mutat tátik. A biztosítás haszonbért hátralék, és a bérlemény tárgyán I hozott károk czim:n kéretvén, ez visszautasilandó, ha sem a ' bérleti hátralék, sem az okozott kár, sem az innen eredt veszély valószínűsége nem igazoltatott. Gróf Brunsvik Géza — Vinter József bérlője ellen a vááli kir. járásbírósághoz biztosítási végrehajtásért folyamodott, hátralevő haszonbér, a földeken mint bérleményi tárgyon okozott károk s a bérleti biztositék ki | nem egészitése alapján. — A járásbíróság f. évi jul. 17. ; — 1444 sz. a. végzésével a biztositási kérelemnek helyt ; adott s a biztositási végrehajtást foganatositotta is. Vinter József azon végzés ellen semm. panasszal élt; ! mert a biztositás nem csupán haszonbérleti lejárt köve! telésekre kéretik elrendeltetni, miért az eljárt jbiróság j nem volt illetékes; továbbá a végzés érthetetlen s igy végre nem hajtható, miután bérhátralékról szól, a mi pedig I a kérelemben ki nem tétetik: midőn az ö3szeg, melynek j erejéig a biztositás kéretett sem a kérvényben sem a bi| rói végzésben meg nincs határozva; mert felperes maga j beismeri, hogy felperesnek nemcsak ő a bérlője, hanem bérlőtársként' Pollák Mór is, és mégis a biztositás csak ellene kérelmeztetett s rendeltetett el; mert felperes a követelésnek sem lejártát, sem veszélyeztetését nem igazolta. 83*