Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 83. szám - A végrehajtási jog elévüléséről

Pest, 1872. kedd okt. 21. 83. szám. Tizennegyedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom: Végreh. jog elévülése. — Legfőbb itéló'széki — és Semm. döntv. — Kir. táblai ügykimutatás. végrehajtási jog elévüléséről. Kovács Béla aljárásbiró úrtól (Enyingen.) Az 1868. 54. t. cz. 378- §-sa értelménél fogva a végrehajtási jog elévül három év alatt azon naptól számitva, melyen a marasztaló Ítélet vagy egyesség végrehajthatóvá vált, vagy a végrehajtás meg kisértetett; — s az idézett törvényezikk hivatkozott szakasza csak az esetben tesz kivételt, ha a végrehajtás a marasztalt fél kérelmére egyességihg halasztatott el, — v'agy ha a végrehajtáshoz jogosított fél kimutatja, hogy a végrehajtást az erre kiszabott három évi határidő alatt vagyon hiány miatt nem foganatosíthatta; mely utóbbi esetben a végrehajtás mind addig megújítható, miga per tárgya a polgári törvények szerint el nem évül. — A perrendtartásnak ezen laconicus rövidséggel — mondhatni csak úgy per tangentem — oda dobott intézkedése folytán azon kérdés merül fel, — melynek meg vitatására ezen szaklap tisztelt munkatársait s olvasóit figyelmeztetni és fölhívni bátorkodom, — hogy hát azon esetben, ha a végrehajtáshoz jogosítva volt félnem tudja ugyan igazolni perbeli ellenfele ellenében sem azt, hogy a végrehajtás ennek kérelme folytán egyességileg halasztatott el, sem pedig a kielégítési alap hiányát; — azonban a jogerejü egyesség vagy Ítélet végrehajtását, — melynek alapján t. i. a végrehajtáshoz jogosítva volt, — a törvényszerint erre kiszabott három évi záros határidő alatt — bármi okból is — elmulasztotta: orvosolható-e a végrehajtáshoz jogosítva volt félnek ezen mulasztási jogcselekvénye vagy nem ; s ha igen: hogyan ? E kérdés fölött — tapasztalatból tudom — igen szétágaznak a vélemények; sépen ez oknál fogva nem tartom feleslegesnek s időszerűtlennek ezen kérdés felszínre hozatalát, annyival inkább is, mert elmúlván három éve annak, hogy az 1868. 54. törvényezikk hatályba lépett, — leginkább most merülnek föl a gyakorlati életben az esetek, hogy a végrehajtáshoz jogosított felek, — több mint három évvel ezelőtt jogerőre emelkedett peregyesség vagy Ítélet alapján, az illetékes biróság előtt végrehajtást kérelmeznek ; — a megkeresett bíróságok pedig a feleket ez érdembeni kérelmükkel rendesen — s pedig a törvényszerint helyesen — elutasítják. — A bíróságok elutasító végzéseik folytán megindul azután a vitatkozás, hogy az elmulasztott végrehajtási jogcselekmény orvosolható-e vagy nem; 8 ha igen: hogyan ? Vannak, kik állítják, hogy igenis orvosaiható a fel; hozott mulasztási jogcselekmény, — mert a törvénykezés1 rendtartás 378 §-sa világos szavai s szövegezése értelme szerint csak a végrehajtási jog évül el, — melynél fogva csak is a végrehajtási jog tekinthető elévültnek, — de nem egyszersmind a pertárgya is. — Azonban azon szakértők, kik ezen álláspontot védelmezik, — a kivitelt vagy is azon kérdést illetőleg, hogy tehát hogyan orvoslandó az elmulasztott végrehajtási jogcselekvény? — két részre oszlanak; —nevezetesen: — 1., egyik rész azt állítja, hogy az elmulasztott végrehajtási jogcselekvény az által orvosolható, hogy ha az elmulasztott s így elévült végrehajtásnak alapul szolgált peregyesség vagy ítélet a biróság által újból kihirdettetik; — mivel ez által jog adatik elmarasztalt félnek az újból kihirdetett Ítélet ellen jogorvoslattal élni ;s ha a neheztelt itélet nem törvényen alapul, annak felsőbb bíróságilag leendő megváltoztatását kérelmezheti: — s így a netalán nem törvényes s nem igazságos birói eljárástól mene külhet; — 2., a másik rész ellenben azon véleményben van, hogy az elmulasztott végrehajtási jogcselekmény másként nem orvosolható mint ujabbi beperléa által, —tehát per utján; — azonban a végrehajtáshoz jogosítva volt fél az előbbi perben megítélt perköltségeit elveszti; — már magában véve azt elég büntetésnek tartják könnyelmű hanyagságaért, — hogy újból kel Ivén neki perelnie, előbbi perköltségeit elveszti. — Vannak azonban a föntebb emiitett nézetüekkel ellentétes véleményben levők is, kik azt vitatják, hogy a kérdés tárgyát képező mulasztási jogcselekmény sehogy sem orvosolható; — s a végrehajtáshoz jogosítva volt fél, mulasztása által, egyszer s mindenkorra pervesztes lett; mint föltételes itélet esetében pervesztes lesz az illető fél, ha a számára megítélt esküt az erre — törvényszerűit — kiszabott határidő alatt letenni elmulasztja; — ezt szerintők tulajdonítsa az illető fél magának, illetőleg könnyelmű hanyagságának, miszerint az egyesség vagy itélet adta jogát, az erre törvényileg kiszabott záros határidő alatt nem érvényesítette. — Mert nézetük szerint a végrehajtásnak alapját jogerejü peregyesség vagy itélet képezi; ha tehát törvényszerint a végrehajtási jog három éválatt elévül, — ez annyit lesz, hogy a végrehajtási jognak alapját képező peregyesség vagy itélet, megszűnt végrehajthatóvá lenni, sivynz is elévült; — az elévült peregyesség vagy itélet pedig a kihirdetés által föl nem eleveuit83