Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 82. szám

326 joga minden kétségen felül áll, mintán erre pézve az illetékes hatóságnak 77. alatt felmutatott intézvényével kimondatoit miszerint magától értketőleg e községnekv jogában áll : hogy a földtehermentesitési alap által elfogadott váltsági részletért 1848. május 1-től 1855 dec. 15-ig kifizetett kamatoknak legközelebb lejárandó a volt földes uraságnak kötelezett egyéb fizettségeibe leendő' beszámítását követelhesse, s ez által az állam visszakövetelhetési joga felperes községre átengedettnek tekintendő: ennélfogva felperesnek azon jogát, hogy a nem ugyan részéről, de a földtehermentesitési közalapból illetéktelenül fizetett kamatok beszámítását, illetve kötelezett tartozásának elleniratilag beismert legnagyobb részbeni törlesztése folytán visszafizetését, a 7-/. alatti engedély alapján követelhesse bíróilag elismerni, s követelésének összegét azon arányban, a mintaza 6-/. szerint 12 évié utalványozott 109,546 frt. 5374 krból, 1853 mártius 2-ig esik és a mint azt F. szerint felperes előbb maga is kérte, vagyis pp 44148 frt. 21 kr. és a. é. 46207 frt 76 V4 krra megállapítani kellett. Ezen összegtől a törvényes kamat felperesnek 1860 dec. 16-tól azért ítéltetett meg, mivel az F, és annak 2. sz. alatti melléklete ugy a Gr. és H. alatti határozatok és a 77. alatti intézvény tekintetbe vételével ez azon időtől legközelebb tett számoskodásnál és fizetésnél felperes annak betudását már jogosan igényelhette, s ezen igényét a bíróság előtt is érvényesíteni törekedett. A keresetbe vett főösszeg a követelt kamatok évi tőkésítéséből állván, azon körülmény, hogy külön törvényes kamat keresetileg csak 18G9 april 1-töl kéretik, itt azon időre nézve, a melytői a törv. kamat megítélve lett, határozónak tekinthető nem volt. Habár felperesnek a szerződések és egyesség folytán teljesitett-kamat fizetés módozatára vonatkozó előadását, és az ehez képest tett 22y. alatti kiszámítást alperesek perirataikban egyenesen nem is támadták meg, mind a mellett is az alperesek által kétszeresen felvett kamatoknak ily módozat szerint kívánt beszámításához illetve visszakövetelhetéséhez való joga felperesnek a fentebb felhozott perbeli adatok ellenére biróilag annál ke vésbé ismertethetett el, mivel a 22-/. alatti beszámításnak azon további alapja is, mintha a 182,578 frt. 83/4 krnál a'pereseknek kamat 1855, dec. 15-én s tekintette] az 54495 frt. 43 kr, beszámítására, 1853, mártius 2-án túl is kétszeresen fizettetett volna, az F.-hez 2 sz. s. ugy az E. Gr. H. és 21y alatt csatolt okiratok egybevetéséből valótlannak és helytelennek bizonyodik, s ennélfogva felperes a fentebb megitélt összegen túlterjedő' követelésétől elmozditandó volt. A perköltségek kölcsönös megszüntetése azzal indokoltatik, hogy felperes csak részben lett nyertes. (1872, július 30-ám 23617, sz. a.) Semmitoszéki döntvények. A vámpénz fizetés iránti kötelezettség a vámszedésre jogosított helyen levén teljesítendő, az annak behajtására irányzott keresetek azon hely bíróságának illetőségi körébe tartoznak. Ezen illetőségi szabály alkalmazandó a részvény s más társulatok, banliok slb. irányában is — tekintettel a perrend 33 §. második pontjára. Sepper és Sátori — Szmetán Hermán mint a szegedi forgalmi bank képviselője ellen a szolnoki járásbíróság előtt 1H8 frt. 58 kr. összeg mint czövekvám megfizetése iránt keresetet támasztott, melynek tárgyalásánál alperes illetékességi kifogást emelt azon alapon, mert személyes tartozásról s követelésről levén szó, az csak alperes személyes bírósága előtt Szegeden perelhető. A jbiróság f. év július 27-kén 1899 sz. a. végzéssel az illetőségi kifogást elvetvén, bírói illetékességét megalapította, miután a felek által a biróság kérdésére adott feleletek szerint világos, hogy a czövekvám helyben, t. i. a Szolnok városi parton kikötött fákért követeltetik ; ezen czövekvám pedig mint vám oly teimészetü, hogy az bárki ellenében is a helybeli parton kikötött fák készleteért helyben követelhető, és követelése azonnal is igénybe vehető, annálfogva a bírói illetőség megalapítandó s a felek érdemleges tárgyalásra utasitandók. Ez ellen alperes részéről semm. panasz adatott be, mert szerinte a szolnoki biróság ez ügyben nem lehet illetékes, miután a perbeli követelés, tisztán személyes kereset, mely alperes személyes bírósága elébe tartozik; már pedig felperes azt, hogy alperesnek mint a szegedi forgalmi bank megbízottjának a szolnoki biróság területén lenne állandó lakása, nem bizonyította; és a bírói illetőséget nem állapítja meg itt a fizetés természete sem, mert mihelyt felperes a vámot nem követeli azonnal a fák kikötésénél, utóbb azt csak a vámkötelezett sz mélynek személyes bírósága előtt keresheti. A Semmitőszék azt elvetette; „mert a kereseti 188 frt. 58 kr. összeg a szolnoki kir. járásbíróság területéhez tartozó határban kikötött fák utáni czövekvám fejében követeltetvén, — miután, valamely vámpénz fizetés iránti kötelezettség a dolog természeténél fogva a vámszedésre jogo.-itoit helyen teljesítendő; a szolnoki kir. jbiróság a perrend 33 §-ra való tekintettel h ilyesen mondotta ki ma^át ez ügyben illetékesnek," (1872, sept. 19. — 10319 sz a.) A birói illetőség megalapítása, vagy a kereset megllhatásának kérdésére irányadó csak a beperesitett összeg lehet, nem pedig azon kisebb összeg, mely a megtartott tárgyalás után felperes részére netán megítélendő lehet. Denucz György s társai — Groldner Adolf és Salamon Jakab elleti 36 frt. haszonbér hátralék niegrfizetése • » i . . . ° iránt a nagysomkuti járásbírósághoz keresetlevelet nyújtottak be, melynek tárgyalására határidő tűzetvén ki, azon alperesek birói illetéktelenség miatt kifogást emeltek. A járásbíróság f. év július 24-kén 2695 sz. a. végzéssel az illetőségi kifogásnak helyt adott s felpereseket keresetükkel az illetékes bírósághoz utasította; mert felperes keresetében az 1871 évi haszonbért tette követelése tárgyává, melynek összege 36 frt. azonban az általa keresetéhez csatolt szerződéssel ki van mutatva, hogy azon összegből alperes 18 frtot már lefizetett; következőleg