Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 79. szám - Eszmék a telekönyvi rendszer reformjában. 13. [r.]

316 tatásnak — melyet eddig még nem lehetett alkalmunk olvasóink elébe állittani. Ezen ügykimutatás eredményére nem csekélv megelégedéssel nézhetünk vissza, az a tábla működésének oly kedvező képét állítván elő, a millyen csak a mai felette hiányos felebbviteli rendszer és szervezet mellett lehető de a mi csak is a birák egy részének kitűnősége, és az elnökök rendkivüli buzgalma mellett lett elérhető. Ezen fényes eredményről meggyőződhetünk legkönynyebben, ha a táblai működést legfőbb mozanataiban átnézzük mellyek következőkben összpontosulnak. A hátralék 1870 évről: 11647 ügy darabot tett — és az 1871 év már csak: 4606 darabot mutat fel. Tehát december végén közel két harmaddal volt kevesebb. — Az 1870 évi hátralékhoz: 67,032 uj ügy érkezett — tehát összesen: 78679 ügydarab volt a lefolyt évben elintézendő. — Ezen roppant nagy számból december végéig 74,073 lett elintézve. — És ezt 126 egyén állította elő — kiknek tehát általában véve mindenikére közel 600 darab jutott. — Ha azonban a betegeskedés és más mellékes körülmények mellőzésével, tekintetbe vesszük azt, hogy számosan hasonlithatlanul csekélyebb munkaerőt fejtenekki, s képesek is kifejleni; tehát hogy e hiányt a többinek kell pótolni, nagyobb munkásággal több ügy feldolgozásával; könnyű belátni, mikép azon ügyszám mely a birák nagy részét terheli, a fent kitett számnál kell, hogy jóval nagyobb legyen — mi azután könnyen azon aggodalomra nyújt alkalmat, váljon az ily nagyobb munkásság, illetőleg erőltetebb gyorsaság nem eszközöltetik-e sokszór az alaposság rovására ? mi természetesen az igazságszolgáltatásnak legnagyobb veszedelme. Az összes tanácsok — 7 polgári, 2 büntető, egy váltó és egy úrbéri, melyekre vau a tábla felosztva — a lefolyt évben 3402 nyilv. ülést tartottak, plenárist pedig 53-at. — Ezen ülésekben 43571 ügy darab intéztetett el. •= Az ülésen kivül végzett tárgyak száma : 9,300; — mi az elintézések összegének előállitásár t nagy befolyással van, miután azoknak több mint harmadát foglalja el. A polgári ügyek évi száma 59724 volt — miből — 21791 ülésenkivülivel — 55793 lett elintézve. Legközelebb áll a büntető kiosztás 14,143 darabbal, miknek fele: 6940 ülésenkivüli volt; — az úrbéri 1192 darabbal; s a váltó 3620-al. A büntető ügyekből 13569 intézteti el és igy 574 maradt hátralékban. — Úrbériekből: 1147 dr. intéztetett el, miknek fele ülésen kivüli tárgy volt; és a váltóügyekből: 3564 ügy végeztetett el, hátralékul csak 56 ügy maradván. [ nárt; 4) a törvénykezési eljárás 3 váltó- és kereskedelmi jogra : | dr. Plósz Sándor, pesti kir. törvényszéki birót; 5) az észjogra éa encyclopaediára, valamint a protestáns egyházjog előadására : dr. I Jenéi Victor, udvarhelyi főtanodai tanárt; 6) a büntető jogra : dr. i Groisz Gusatáv kolozsvári jogakadémiai rendes tanárt; 7) a magyar közjogra s közigazgatási és pénzügyi törvényismére: dr. Korbulylmre pozsonyi jogakadémiai rande3 és egyetemi magántanárt ; 8) a katholikus egyházjog és hűbérjogra : dr. Csiky Viktor, kolozsvári jogakadémiai rendes tanárt; 9) a nemzetgazdaságtan és pénzügytanra: dr. Berde Áron, m. t. akadémiai tagot s kolozsvári jogakadémiai tanárt — rendes tanárokúi; — 10) a római jogra: dr. Farkas Lajos, nagy-szebeni jogakadémiai rendkivüli tanárt; 11) az alkotmányi és közigazgatási politikára: dr. Concha Győző, egyetemi magántanárt — rendkivüli tanárokká ; b) az orvosi karhoz: 1) a leiró és tájboneztani tanszékre : dr. Czifra Ferenczet, a kolozsvári orvos-sebészi tanintézet rendes tanárát; 2) a kórboneztanra : dr. Genesisch Antal kolozsvári orvos-sebészi tanintézeti rendes tanárt; 3) az élet- és szövettanra: dr. Török Aurél, kolozsvári orvos-sebészi tanintézeti rendes tanárt; 4) a különös kór- és gyógytanra: dr. Máchik Béla, kolozsvári orvos-sebészi tanintézeti rendes tanárt; 5) a sebészetre: dr. Brandt József, kolozsvári orvos-sebészi tanintézeti rendes tanárt; 6) a szülészetre : dr. Maizner János, ugyanottani rendes tanárt; 7) a szemészetre : dr. Schulek Vilmos ugyanottani rendes tanárt; 8) az állam-orvostanra: dr. Fodor József, pesti egyetemi magán- és segédtanárt, nyilvános rendes tanárokká; — továbbá: 9) az általános kórgyógy- és gyógyszertanra: dr. Ajtai Sándor, pesti egyetemi tanár-segédet; 10) az állatjárványtan és állati rsndészetre: Mina János, sebész és állatgyógymestert s kolozsvári orvos-sebészi tanintézeti rendes tanárt; 11) az élet- és kórvegytanra:dr.Plósz Pál, pesti egyetemi magán-tanárt és tanár-segédet — rendkivüli tanárokká; c) a bölcsészeti és mennyiségtan természettudományi karhoz : 1) a classica philologiára: Szamosy János, budai gymnasiumi rendes- és egyetjmi magántanárt és Homan Ottó, bölcsészettudort és egyetemi magántanárt; 2) a magyar nyelvre: Imre Sándor, m. t. akadémiai tagot és debreczeui főtanodai rendes tanárt; 3) a német nyolvre: Meltzl Hugó, bölcsészettudort; 4) a bölcsészetre: Szász Béla, kolozsvári ref. főtanodai rendes tanárt ; 5) a neveléstanra: Felméri Lajos, sárospataki ref. főtanodai rendes tanárt; 6) a hazai történelemre: Szabó Károly, m. t. akadémiai rendes tagot, s erdélyi muzeum-egyleti könyvtárnokot; 7) az egyetemes történelemre: Ladányi Gedeon, debroczeni ref. főtanodai rendes tanárt; 8) a történelmi segédtudományokra : Finály Henrik, m. t. akadémiai tagot s az erdélyi muzeum-egylet titkárát; 9) a felsőbb mennyiségtanra: Martini Lajos, m. t. akadémiai tagot és kolozsvári távirdai igazgatót; 10) a kísérleti természettanra: Abt Antal, bölcsészettudort, budai gymnasiumi rendes- és egyetemi magántanárt; 11) a vegytanra: dr. Fleischer Antal, pesti egyetemi vegytanár-aegédet; 12) az ásvány- é3 földtanról ; dr. Koch Antal, budai főgymnasiumi rendes tanárt, — rendes tanárokká, — miudnyáját a megállapított illetményekkel és ezen felül Mina János orvoskari rendkívüli tanárt tekintettel eddigi fizetésére, nyugdijába beszámítandó három száz frtnyi személyes pótlékkal, kinevezem. Kelt Ischlben, 1872. évi september hó 29-én Ferencz József, a. k. Trefort Ágoston, a. k. Felelős szerkesztő éa kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Valláa- és közoktatási magyar ministerem előterjesztésére, az ujdonnan felállitandó kolozsvári egyetemhez és pedig: a) a jogi s államtudományi karhoz : 1) az egyetemes európai éa hazai jogtörténelemre: dr. Ováry Kelemen, pesti egyetemi magántanárt]; 2) a magyar és erdélyi magán- éa bányajogra : dr. Kolozsvári Sándor, kolozsvári jogakadémiai rendes tanárt; 3) az osztrákmagánjogra : dr. Haller Károly, kolozsvári jogakadémiai rendes taMegjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. —Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., fél évre 4 frt [negyedévre 2 frt. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11-ik sz. a. 2-ik em. balra. Pesten, 1872. Nyomatott Kocsi Sándor saját nyomdájában, Sándor-utcza, 13. sz- a.