Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 80. szám

Pest, 1872. péntek okt. II. 80. szám. Tizennegyedik évfolyam. TÖRVEimZEKI CSARNOK. A jelen juli — szeptember évnegyedes előfizetés lapunk szept. 27-diki számával kitelvén, az illetők tisztelettel kéretnek az előfizetés mielőbbi megújítására.— Évnegyedi előfizetés ezentúl is alap hetenkint kétszeri megjelenése mellett: 2 frt. — Az év elejétől is szolgálhatunk teljes példányokkal Tartatom: Kállay — Molnár perhez. — Semiu. döntv. — Kir. táblai ügykimutatás. — Rendeletek. A Kállay — Molnár féle számadási jogesethez. (Lásd lapunk f. évi 64. 65. számait.) Ezen érdekes ügyben, melyet lapunk idézett számaiban költöttünk s ismertettünk, a legfőbb Ítélőszék következő Ítéletet hozott: 0 Felsége a király nevében! A magyar kir. Curia, mint legfőbb ítélőszék. Magyar János ügyvéd által képviselt Kállai Imrének Molnár Imre elleni számoltatási felhívási perét, melyben Szeged sz. kir. város p. törvényszéke, miután felhívott számadását a felhívás folytán annak beadására 2621/871 sz. a. kitűzött határnapra elő nem terjesztette, és felhívó őt ennek következtében 3874/871 sz. a. kérvényében az általa felszámitott 6687 ft. 46 kinyi összegben elmarasztaltatni kéríe, 3874/871 sz. a. végzésével felhívott számadási kötelezettséget megállapította, és őt egyúttal ezen végzés vételétől számítandó 30 nap alatt számadásának beadására azzal kötelezte, hogy ellen esetben a felhívó által kérvényében felszámitott összeg fog megállapitatni; ezen végzés ellen felhívó által közbe vetett .semmiségi panasz folytán azonban a m. kir. Curia mint semmitőszék 9002/71 sz. a. elsőbirósági végzést megsemmisítette, és az ügyiratokat az első bírósághoz a törvk. rendtv. 520 §-a értelmében való szabályszerű eljárás végett visszaküldőire; ennek következtében a hivatkozott első bíróság 1871. november 3-án 8705 sz. a. kelt ítéletével f'elhivót kérelmével elutasította, és az ítéleti bélyeg illetéknek lefizetésére kötelezte, felhívó felebbezése folytán pedig a pesti kir tábla f. évi apr. 14-én 10114 sz. a. kelt ítéletével az első bíróság ítéletét helybenhagyta; ugyanazon felhivónak f. évi június 5-én 7008 sz. a. közbevetett felebbezése folytán 1872. august. hó 28-ik napján tartott nyilvános ülésen vizsgálat alá vévén, következő Ítéletet hozott: — A pesti kir. ítélő tábla idézett keletű és számú ítélete indokaiból és annálfogva is helyben-hagyatik; mert a felhívó fél 1871. évi mart. 30-án 2621 sz. a. benyújtott felhívási kérvényében panaszlott felet egyszerűen számadása beadására kérte felhivatni; későbbi 3874 sz. kérvényében pedig az ahhoz mellékelt kimutatásban bizonyos költsön összeg felhozásával keresetének jogalapját részben megváltoztatta, illetőleg halmozta, mely iránt az ellenfél a m. kir. Semmitőszék határozata folytán megnem hallgattatott, és miután felhívott fél már a m. kir. Semmitőszék határozata előtt számadását bemutatta, és igy olyannak, mint a ki számadást adni vonakodnék, nem tekintethetik, ez oknál fogva is számadásra kötelesnek a törvk. rendtv 520 §. értelme szerinti elmarasztalása be nem következhetett. Kelt Pesten, 1872. auguszt hó 28-án 6105 sz. a. — Mihájlovits Miklós m. k. Német János m. k. előadó. — Becses lapjának f. é. 64. 65. számaiban közöltem a Kállay — Molnár féle érdekes számadási jogesetet azon ígérettel, hogy a Curiának ez ügyben hozandó határozatát is közlendem. Ezt tegnap kapván meg, van szerencsém azt a fentebbiekben közölni. Ebből az iránt győződünk meg, hogy a legfőbb törvényszék ismét más indokból hagyta helyben az elsőbirósági elmozdító ítéleteket s igy tulajdonképi döntvény létre nem jött. A mi ezeu indokot illeti, arra csak azt felelem, hogy a felperes által adott költsönpénz korántsem változtatja meg a számadási követelés jogezimét, mert ezen pénz szintén az üzlethez adatván, a társasági számadásnak kiegészítő része lőn. Egyébiránt e részben a legfőbb törvényszék figyelmen kiviil hagyta a pert. 68 §-nak is rendelkezéseit. Ezen megjegyzéseket közléssel egyidejűleg bátran közölhetni véltem. Magyar János ügyvéd. Semmitőszéki döntvények. Semmiségi esetet képez, ha a telekkönyv kiigazítási ügyek nem perlárilag, rendes eljárás szerint, hanem jegyzőkönyvileg tárgyaltattak s intéztettek el. Az 1870. martius 30-ki min. rendelet XIX. czikk 2. pja által fentartott ideiglenes szabályok 12 fejezet 157 %-nak a telekk. ügyek rendes szóbeli eljárás szerinti tárgyalását rendelő intézkedése jelenleg nincs érvényben. Borgula József — Borgula János és Mihály ellen a volt barsmegyei törvényszék előtt telekkönyv kiigazítása iránt rendes szóbeli keresetet inditott, mi a később életbeléptetett selmeczi kir. törvényszék előtt jegyzőkönyvi tárgyalás folytán befejeztetvén, nevezett kir. tszék f. évi május 4-kén 625 sz. a. kelt Ítélettel a telek80