Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 79. szám - Eszmék a telekönyvi rendszer reformjában. 13. [r.]

315 — hanem átalában a tózsdeüeg jegyzett értékpapírok végrehajtási eladatása a legközelebbi közpénztőzsdén eszközöltessék. A Semmitőszék e panasznak helytadva a neheztelt végzést a 297. §. 1 s 18 p. alapján megsemmisítette s a tszéket a végrehajtó jelentésének ujabb törvényszerű elintézésére utasította; „tekintve, hogy a végrehajtásra kiküldött tszéki végrehajtónak 1871. évi martius 31-kén hozott azon végzése, melyben a legfoglait értékpapíroknak a pesti tőzsdén való elárverezését elrendelte, a végrehajtás alákerült telnek 1871. apr. 4-én kézbesitetvén, az sem az ellen, sem az azon évi april 18-kán a tőzsdén véghezvitt eladás ellen, jogorvoslattal nem élt; — tekintve, hogy a lefoglat értékpapírok mint nem bizonyos névre szóló kötelezvények (perr. 3S7 — 391 §§) hanem a közforgalom tárgyát képező részvények, különben is oly neműek voltak melyeknek a pesti tőzsdén eszközlött eladása épen a perr. 392. §. értelmében és a végrehajtás alá került félnek érdekében helyesen töriént; — tekintve, hogy ezeknél fogva a megtámadott végzés nem a jogerőre emelkedett árverési végzés és eladási tény alapján a perr. 392 §. ellenére hozatott, — ezeknél fogva ama végzést a 297 §. 1.18 p. alapján megkellett semmisíteni. (1872, szept. 18. — 11115 szám alat.) A fő adósok magokat a sommás eljárásnak alávetvén,a jogközösségnél fogva a kezes is ugyanazon uton beperelhető. Kürz — Traubenstein mint felperes — Drexler Salamon és Karolina mint főadósok és Drexler Ignácz mint kezes ellen 1155 frt. s jár. iránt a n.-szombati kir. járásbíróság előtt keresetet indítván, az mind három alpers elmarasztalásával fejeztetett be. — Az ítélet kihirdetésekor Drexler Ignácz az ellen semm. panaszt jelentett be azon alapon mert ő ez ügyi en kezesként szerepelve, s mint ilyen magát a kötelezvényen a sommás bíróságnak s perútnak alá nem vetvén, irányában a járásbíróság illetéktelenül járt el. A Semmitőszék azt elvette. „mert első s másod rendű alperesek mint főadósok magokat a sommás eljárásnak alávetve, a jogközösség elvénél fogva, a kezes is ez uton beperelhető és ennek a bírói illetékesség elleni kifogása jelen esetben annál inkább elvetendő volt, mivel ezen kifogását a perr. 97. §. ellenére a f. év június hó 20-án személyes jelenlétében megtartott első tárgyalásnál nem érvényesítette" (1872 szept. 5. — 9856, sz. a.) Ha bizonyos kérvény egy törvényszéktől a másikhoz utasittatik az illetőség iránti tekintetekből, ez által oly illetőségi összeütközés áll elő, melynek folytán az ügyiratok a Semmitöszékhez hivatalból fellerjesztendök. Ha nem a hagyatéki eljárás hivatalos megindítása, (perr. 560 §. c. p. szerint) hanem a hagyatékhoz tartozó bizonyos ingatlan átadása (perr. 580 §) kérelmezletik, a birtokbiróság az illetékes. Buzáth Anna, Ugocsa megyében elhunyt Belicsek Károly hagyatékát képező és Bereg megyében fekvő benei 213 sz. telek-jkönyvben foglalt ingatlanra nézve a birtok bizonyítvány kiadásáért a bereg megyei volt törvényszékhez folyamodott, azáltal azonban Ugccsa megye tszékéhez utasitatott, mely ezen kérelmet ismét Bereg megye tszékéhez viszaküldötte. Az időközbe életbelépett beregszászi kir. törvényszék f. év március 8-án 112 sz. a. kelt végzéssel folyamodót kérelmével az Ugocsa megyéhez tartozó n. szőllősi kir. törvényszékhez utasította — azon indokolással: mert az Ugocsa megyében elhalt Belicsek Károly után ezen törvényszék területén fekvő Bene községben hátramaradt szőllőnek a perrend. 562 s 574 §§-sok értelmében eszközlendő leltározása, valamint azon szőllőnek a jogosult örökös nevére a perr. 581 §. alapján hivatalből leendő bekebleztetése iránti intézkedés is, a n.-szőllősi kir. tszék hatásköréhez tartozik. Folyamodó ezen végzés ellen semm. panaszt adott be; mert a birtok bizonyítvány kiállítása s a birtok tellek könyvi átíratása azon birtokbiróságot illeti, melynek területén a kérdéses birtok fekszik s a melyet ez esetben a beregszászi tszék képez; és mert figyelmen kivülhagyatott kérelmének azon része, melyszerint kéretett, hogy miután az eljáró tszék kérelmével a n -szőllősi tszékhez, ez utóbbi pedig ismét a beregszászi eljáró tszékhez utasította, a mennyiben utóbbi magát ez esetben is illetéktelennek találná, az illetőségi összeütközés elintézése végett ez ügy a Semmitőszékhez felterjesztessék. A Semmitőszék a neheztelt végzést megsemisitette s az eljáró (beregszászi) tszéket a perr. 51 §. rendeletéhez képest a kérdéses kérvény elintézésére illetékesnek határozta, s ugyanazt a beadvány ujabb szabályszerű ellátására utasította; „mert folyamodó birtokbizonyitvány kiállítása iránt beadott kérelmével a fennállott beregmegyei tszék által az Ugocsa megye tszékéhez. ez utóbbi által ismét a bereg megyei tszékhez utasitatván, — oly illetőségi összeütközés merült fel, melynek elintézése a perrend 51 §. rendeletéhez képest a M. K. Curia mint Semmitőszék hatásköréhez tartozik; s melynek elintézése végett az iratok hivatalból lettek volna felterjesztendők; „tekintve tehát, hogy folyamodó nem a hagyatéki eljárás hivatalos megindítását, a perr. 560 §. c. pontja értelmében hanem néhai Belicsek Károly hagyatékához tartozó benei ingatlan átadását s ekként a perr. 580 §-ban szabályozott eljárás megindítását szorgalmazta ; ezen eljárásra nézve pedig a perr. 580 §. rendelete szerint a birtokbiróság, nem pedig az örökösödési eljárás hivatalos vezetésére a perr. 562 §. értelmében hivatott törvényszék az illetékes — ez okból a neheztelt végzés megsemmisítendő s a Bereg megye tszékének helyébe lépett beregszászi kir. tszék mint birtokbiróság illetősége megalapítandó volt." (1872, sept. 18. — 10,549 sz. a.) A p.sti kir. itélö tábla ügy ki mntatá§a 1812 június végéig. Hogy a pesti kir. tábla jelen első félévi működését világosabban előtüntethessük, s igy munkássága eredményét jobban s allaposabban méltányolhassuk, nem lesz felesleges rövid átnézetét adni a lefolyt 1871. évi kimuta79*