Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 79. szám - Eszmék a telekönyvi rendszer reformjában. 13. [r.]

Pest, 1872. kedd okt. 8. 79. szám. Tizennegyedik évfolyam. TŐIUtVVMÉkl CSARNOK, A jelen juli — szeptember évnegyedes előfizetés lapunk szept. 27-diki számával kitelvén, az illetők tisztelettel kéretnek az előfizetés mielőbbi megújítására, — Éviiegyedi előfizetés ezentúl is alap hetenkint kétszeri megjelenése mellett: 2 frt — Az év elejétől is szolgálhatunk teljes példányokkal Tartalom: Eszmék a telekkönyvi stb. — Semrr. döntv. — Kir. táblai ügykimutatáa. — Rendeletek. Eszmék a telekönyvi rendszer reformjában. Kopp Ferencz jbiró úrtól. / XÍH. A felebbezésekre nézve kevés észrevételeim vannak. Az ideigl. szabályokban engedett 3-ik birósághozi felebbezés birtokon belüli megengedése felesleges volt, miután ez amúgy is felebbezési viszketegben sinlődő hazánkfiainak még több alkalmat szolgáltat ily felesleges jogorvoslatokkal élni. Felesleges azért, mert két egybehangzó birói ítélet, mely sok esetben mindenféle próbán átmegy, végrehajtható, mert továbbá a végzés alapjául szolgáló okmány és beadvány hiteles helyen készült s így alig akadhat alkalom arra, s ha netán az I. biró oly intézkedést tett volna, mivel az illető magát sértve érezné, az előző gondoskodások elégségesek azt egyedül a Il-od biró által eligazittatni, Ha a két alsó biróság nézete eltérő, hogy ekkor a harmadiké kikéretik, egészen észszerű, törvényes és természetes. — Némileg is szervezett országban elegendő biztositéknak tekintetik az igazság kimondására a két biróság egyforma határozata. A felebbezés beadhatására kitűzött határidő hosszú. — Tekintve, hogy a telekkönyvi ügyek gyors elintézése fő kellék; továbbá tekintve, hogy felette kellemetlen helyzet, ha a vevő vagy hitelező feje felett a Damocles kardja függ a felebbezhetési hosszú idő képében; tekintve végre, hogy a tulajdonkép — kivéve a biróság részérőli nézet elágazásnak esetében — az okmányok és beadvány rendesen elkészítve levén — felebbezésre — az előjegyzés esetét kivéve, alig szolgálhat alkalom. — Ennélfogva elégséges idő lenne, és pedig a hatóság székhelyén levőkre nézve 3 nap, a hntóság kerületében levőkre nézve 8 nap, és az országon kivüliekre, vagy gondnokoltakra nézve 15 nap. — A jelenlegi közlekedési eszközök most már olyanok, hogy ezek miatt hosszabb határidő kitűzése nem szükséges és az intézmény az ügylet gyors lefolyását igényli. — Ha netán azon ritka eset következnék be, hogy csakugyan, például hamis okmány alapján, valamely bekeb lezés az anyagi jog sértésével eszközöltetett ós a felfolyamodás elmulasztatott volna, ugy az illető félnek rendelkezésére áll a törlési kereset, vagy netáni csalásnál a büntető hatóság oltalma. Végre a felebbezések csak azon esetben lennének szóval előadhatók, ha eredetileg a bevallás a biró előtt tör tént volna. A kitörlési kéretek és perfeljegyzések a bekeblezés eredeti érvénytelensége esetében a tkvi. szabályrendelet egy kiváló részét képezik. — Azon rendelkezés, hogy valamely érvénytelen bekeblezés egy törlési kereszttel megtámadható — a mennyiben ezen kereset a p. p. r. t. által kizárva nincs — a polg. perrendtartási eljárás természetében fekszik. — így tehát a végrehajtási bekeblezés keresettel meg nem támadható; ennélfogva ez a tkvi. szabályrendeletben helyesen van megállapítva. De hogy ez czélját tökéletesen elérhesse, szükséges, hogy a keresettel együtt — nem mint ezen szabályrenI delet határozza, külön kérettél a perfeljegyzés is — ha az a keresetben kéretett, hivatalból elrendeltessék. A kereset feljegyzés iránti külön kéret beadásának elrendelése szükkeblüségen alapul. — A gyorsaság nyer azzal, ha egy beadvány folytán két részre, — t. i. az idézés és feljegyzésre nézve határoztatik, — mert már a per beadása perczében ennek feljegyzése is bekövetkezett, holott külön beadvány vngy elfelejtetik, vagy eltévedhet, s igy sokszor a létező tény — a per kérdése — biztosítva sem lenne. A perfeljegyzés iránt az egész általánoságban történt rendelkezés sok iparlovag, zugirász vagy átaljábán rosz embernek alkalmat nyújt arra, hogy valamely tulajdonos, vagy hitelező ellen alaptalanul, vagy csalárdságból hitel vagy szabad rendelkezés korlátozása végett perfeljegyzést kérjen csak azért, hogy pénzt csikarjon ki, a kötendő ügyletet maga részére kizsarolja, vagy más, nem dicséretes czélok kivitelére felhasználja. Ily esetekről a hosszabb tapasztalat eleget szólhat. — Jelesül elhallgathatlan két eset. — Az első' esetben az egyik fél ily feljegyzést a hosszabb per kikerülése végett jelentékeny összeggel beváltotta, a másik eset pedig egy anyát érintette, ki egy elfajult fia által eszközlött feljegyzés végett további pénzáldozatokra kényszerítve lett. — Vannak egyének, kik ily machinatiokkal üzérkednek, a perköltségektől el nem ijednek, mert könnyen a szegé79