Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 78. szám

szabálytalansággal elbánni, és felperes alaki szempontból lehet pervesztes. A mi az ügy érdemét illeti, azon kérdésnek : váljon helyesen itélt-e a három fokú bíróság, midőn felperest keresetével elutasitotta? az e. alatti levél tartalmától függ. Ha alperesnek attyaj aze. alatti levélben csak azon esetre engedte át felperesnek a tulajdonjogot, ha ez neki a Granichstádten-féle tartozásra vonatkozó okiratokat kiszolgáltatja, akkor az Ítéletek ellen észrevételen nem lehet, mert a tulajdonjog szerzése feltételhez lévén kötve, felperes addig, mig a feltételt nem teljesiti, a tulajdonjogra igényt nem tarthat, sőt ha különben előjegyzésre alkalmas — de hasonló tartalmú — okirat birtokába volna, még; előjegyzést sem kérhet. Ha ellenben az e. alatti levél által alperes atyja felperesre a tulajdonjogot átruházta s egyszersmind kötelességévé tette, hogy neki a Granichstadten-féle tartozásra vonatkozó okiratokat kiszolgáltassa akkor az ilyen kötelezettséget nem lehet feltételnek tekinteni, hanem a levél ugy tekintendő mint adásvevési szerződés, mely „do, ut des" elven alapul, mert felperes által alperes atyja helyett letörlesztett tartozás összege, és a kötelezettség, mely szerint felperes az adós levelet alperes attyának kézbesíteni tartozik, együtt véve vételárt képviselnek. Felperes azonnal felléphet keresettel a tulajdonjog szerzése végett, alperes pedig ugyanazon perben követelheti, hogy felperes maga részéről is teljesitse az elválalt viszontkövetelést. Ez esetben a biró mindkét kérelem felett ugyanazon Ítéletben határoz. Ha pedig alperes a fentebbi kérelmet a perben elmulasztja, azt, hogy felperes a tartozási okiratokat kiszolgáltasa, csak külön per utján követelheti, de ez a felperes tulajdonjogának szerzését nem akadályozhatja. A mi az ítélet azon indokát illeti, hogy felperes az e. alatti levélben tett ajánlatot nem fogadta el, ez figyelmet sem érdemel; mert felperes a kérdéses telkeknek tettleges birtokában van, és pedig az alperes atyja beleegyése folytán: lehet-e tehát képzelni, hogy felperes, a ki a telkekért pénzt adott az által, hogy alperes atyjának adósságáit kifizette, és a ki az e. alatti levél alapján tulajdonjog szerzése végett keresett t indított, az ajánlatot el nem fogadta, hiszen az ajánlat elfogadásának, melynek nem kell mindig Írásban, vagy élőszóval történnie — kétségtelen jelei a fentebbi körülményekben rejlenek. Legfőbb itélöszéki döntvény. (V é g e.) A törvényszék ítélete ellen semmiségi panasz és felebbezés érvényesíttetett. Alperes czég sem. panaszt adott be, azon alapon, mert az ítélő törvényszék egyik birája Pulay Géza érdekelt volt ez ügyben. A Semmitőszék azonban azt elvetette, mert Pulay nem szavazott az ítélet hozatalánál. Felebbezéssel élt mind alperes, mind felperes. Alperes fellebbezésében azt fejtegeti, hogy felperes maga beismerte, mikép ez ügyben már adott be egy kereset-levelet, és így annak letétele előtt uj keresetet folyamatba tenni nem volt jogosítva. Felperes az előbbi kereset-levelet azért dugta el, mivel ahhoz egy bizonyítvány (B. alatt) volt mellékelve, melyből kitűnt, hogy csakugyan 900 kila zabot vettek. — A bíróság pedig az alperes által ellenbeszédében arra nézve ajánlott esküt figyelembe nem vette. — Továbbá a bíróság a befejezett tanú kihallgatás után a már egyszer kihallgatott tanút újból kihallgatta. — A buza üzletből reménylett haszon felperesnek megítéltetett, holott utóbbi beismerte, hogy arra foglalót sem adott, árába pedig épen semmit sem fizetett. — Végre felperes az árkülönbözetet mivel sem igazolta; az pedig valótlan, mintha alperes beismerte volna. És felperes tagadásba sem vette, hogy a zabra 250 frt. foglalót kapott, mi alperesnek be nem számíttatott. Felperes felebbezési okai pedig abban öszpontosultak; mert a rozsféle keresetével azon okból utasitatott el, mivel írásbeli szerződése nincs és foglalót arra nem adott. A törvény azonban a szerződések érvényességét azon két kellékhez nem kötötte, miután szóbelileg is lehet szerződni; és igy,ha a bíróság a szerződést a rozsra nézve nem látta tökéletesen beigazoltnak, felperesnek pót — vagy főesküt kellett volna odaítélnie. A kir. tábla a neheztelt első bír. Ítéletet, amennyiben felperes a rozs-üzletből felszámított követelésével elutasittatott — helybenhagyta, egyéb részeiben azonban megváltoztatta s felperest keresetének többi részeivel is elutasitotta. Indo ko k: A neheztelt ítélet felperest elutasitó részében helybenhagyandó volt, mert ha az ajánlott bizonylatok alapján igazolható lenne is a kérdéses rozs iránti szerződés létre jötte, felperes árkülönbözetet még ez esetben sins jogositva követelni, mivel ily czimen szóló hasznot csak áru-szállítási szerződés alapján lehet követelni. „Egyéb részeiben azonban az ítéletet megváltoztatni és felperest a zab és tiszta buza közös vételéből felszámított keresetével elutasittani kellet; mert eltekintve attól, hogy bíróságon kivüli beismerés az akkor jelen nem lévő fél pótesküje által ki nem egészíthető, és igy a megítélt póteskü által az azzal bizonyittani kivánt körülmények be nem igazolhatók, — a közös vételből származott és igy számadási viszonyt feltételező követelések csak számadásiuton intézhetők el.(l872, april 23.— 10,724 sz. a.) A kir. tábla ítélete ellen ismét mind felperes, mind alperes czég felebbezett. — Felperes azt azzal indokolta; mert alperes maga beismerte, hogy az 500 méiö zabra nézve felperessel üzleti összeköttetésre léptek; a 440 frt. viszatartását pedig Fittler Gyula tanú bizonyítja. Továbbá azt, hogy Radics Edmund a vele 500 mérő rozs iránt kötött ügylettől egyoldalulag elállván, felperesnek 1000 frt. kárt okozott, s végre hogy 1866. máj. 14-én Kőrösön vett 450 mérő búzát felperes beleegyezése nélkül adván el, felperes 337 frt. 50 krral lett megkárosítva — szinte Fittler, valamint Benyács Mátyás tanuk bizonyítják. — De eltekintve mindettől, felperes alperes czéget a perrend 221. 230. 231 §§. értelmében a főesküvel kínálván meg az legroszabb esetben odaítélendő lett volna. — És a kereskedelmi szokások szerint az áruszállítási szerződések szóval köttetvén, alperesek a muló haszon megtérítésére mindenesetre kötelezendők. Alperes pedig felebbezése alapjául azt hozza fel, hogy felperes ugyanezen ügyben 1866. évben 2024 sz. a. már keresetet indítván és azt le nem tevén, ezen tény bírói