Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 8. szám - Nézetek a telekk. kérvények elintézéseiről

30 vakból járó leánynegyed kiadására irányzott, bár már az osztr. átalános polg. törvénykönyv hatálybalépte előtt megindított kereseteknek folytathatlanságát a most ís érvényben fenálló ősiségi nyp. 26. §. visszahatólag rendelte el; ellenben felperesek azon, már csak a per letárgyalása után felemiitett kérelmet, hogy a strippai javak szerzési árából is részeltessenek, — a szerzónek felperesek által D. alatt felmutatott, mindeddig nem érvénytelenített végrendeletével tanúsított akarata ellenében különben sem érvényesíthetnék. 11- er. Annyiban, mennyiben alperes a természetben közosztály alá tartozandókul megállapított ingatlan birtokoknak 1849-ik évi sept. 26 ától szedett haszonvételét is közosztály alá bocsátani köteleztetett, a pesti kir. itélő táblának Ítélete hely benhagyatik; mert a közös tulajdonnak jövedelme is közös, s abból bármely osztatlan tulajdonostárs ki nem zárathatik. Ellenben az ekkép megítélt haszonvételnek, illetőleg a felpereseknek osztályrészük fejében kibocsátandó ingatlanok alperesek által megtérítendő jövedelmének menynyiségét illetőleg; tekintve, hogy azon birói intézkedésnek, miszerint a kérdéses ingatlanoknak nem is az örökösödés megnyíltakor vagy időnkint létezett, — hanem 1868-ik évben felvett becsértékük után mindenkorra számítandó 4°/0 kamata tekintessék jövedelműi , — egyáltalában semmi alapja nincsen; s hogy felperesek a haszonvételeknek ilyképeni megitélését a per során sem keresetlevelükben, sem válaszukban nem kérték, s a csak 1869. évi január 20-án benyújtott előterjesztésükben elkésetten előadott e részbeni kérelmük birói figyelembe különben sem yétethetnék; ellenben a keresetlevélben és válaszban előterjesztett azon törvényes kérelemnek, hogy a kérdéses javaknak jövedelme birói szemle, és szakértők alkalmazása mellett kinyomoztassék, mindeddig elég nem tétetett, és ily körülmények között a közosztály alá bocsátandó, s illetőleg alperes által megtéritendö haszonvétel mennyisége iránt alapos Ítélet nem hozathatik, erre vonatkozólag mindkét alsó bírósági Ítélet a törv. rendt. 108-ik § a alapján feloldatik, s e tekintetben felperesileg kért bizonyítási eljárásnak eszközlésbe vétele, s az ekkép kifejlendőknek megfelelő ujabb Ítéletnek hozatala elrendeltetik. 12- er. Tekintve továbbá, miszerint felperesek azt, hogy alperesnek az osztály alá bocsátandó ingatlanokban beruházásai vannak, nem tagadták, ilykép pedig alperesnek azon kérelme, hogy beruházásainak aránylagos része ezúttal megtéritessék, jogos és törvényesnek tekintendő; a fennebb idézett 108. törv. szakasza engedélyénél fogva mindkét alsó bírósági ítéletnek azon része is, mely szerint aiperes beruházásainak felszámításával külön útra utasíttatott, szinte feloldatik, s e részben az első folyamodásu biróság oda utasittatik, hogy e kérdésben a feleket ujabb tárgyalásnál meghallgassa, a fenn elrendelt birói szemlét szükség esetében erre is kiterjessze, s ezek folytán a haszonvétel mennyiségének megalapításával egyidejűleg az alperesnek felperesek által megtérítendő beruházások értékének számszerű összege iránt is ujabb határozatot hozzon. 13 or. A perköltségekre vonatkozóan a pesti kir. itélő tábla ítélete, tekintve, hogy a fenuforgó körülmények közt egyik fél sem tekintethetik pervesztettnek, — helybenhagyatik." (18.1. évi jan. 20. — 5733. sz.) Semmitőszéki döntvények. A kir. táblánál nyert ügyvédi jogosítvány kiterjed az ország egész területére. Olt, hol az ki nem hirdettetett, és alapos kételyek felmentésénél, nem a beadványok visszaulasiláása,hanem csak az ügyvédi oklevél utólagos bemutalása rendeltethetik el. Báró Mikos Ede — Pesten lakó Ghyczy Gyula elleni ügyében, utóbb nevezett megintésének eszközöltetése végett Pest várostszékéhez kérvényt adott be, melyet Somogy megyében Kaposvárott székelő ügyvéd Gruber Gusztáv ellenjegyzett. Pest város tszéke 1871. nov. 7. — 42240. sz. alatti végzéssel a kérvényt elintézetlenül visszaadatni rendelte, — azon okból, mert ellenjegyző ügyvédi oklevele Pest város törvényszékénél kihirdetve nem levén, ügyvédi jogosultsága igazoltnak nem vétethetik." Ez ellen kérvényező semm. panaszszal élt; — mert megbízottjának ügyvédi oklevele a kir. táblán kihirdettetvén, ez által jogosultságot nyert az egész országban ügyvédi munkálatokat teljesíthetni. ASemmitőszék a pert. 297. §. 1. p. alapján a neheztelt végzést megsemmisítette; „mert az 1869. jun. 10. igazs. rend. 24. §. értelmében a pesti kir. táblánál nyert ügyvédi jogosítvány az ország egész területére kiterjedvén, az ügyvéd oklevelét egyedül azon e. foly. tszéknél tartozik bemutatni és kihirdetni, melynek területén működni fog. „mert e szerint a kérdéses beadvány a miatt, hogy az azt ellenjegyzett, Kaposvárott székelő ügy véd oklevele a tszék előtt kihirdetve nem lett, visszautasítható nem volt, hanem e körülmény, a mennyiben netán az ellenjegyző egyénnek ügyvédi minősége ellen alapos kétely felmerült, esetleg csak ügyvédi oklevelének zárhatáridó alatti utólagos bekivánását indokolhatta volna." (1871. dec. 20. — 15754. sz. a.) Hasonló határozat hozatott a „Pester Lloyd társulat" s budai Erzsébet sósíürdő részvénytársaság közti ügyben is Buda város tszékének hasonló elutasító végzése ellenében. — (1871. június 30. — 7383. sz. a.) A bormérési haszonbéri jognak, tilos bormérés által okozott csonkításából származott kártérítési keresetek a bíróságok hatáskörébe tartoznak. — Közigazgatási útra csak az illetéktelenül mért bornak elkobzása s az ily bormérésnek büntetés melletti betiltása sorolható. Stern Fülöp és társai —Krishuber Lipót ellen Bácsmegye illető szolgabirósága mint egyes biróság előtt sommás keresetet indítottak, 170 frt s járulékai iránt azon alapon, mert felperesek a hegyesi uradalom bormérésének haszonbérlői levén, s alperes ugyanott tilosán bormérést nyitván s azt néhány napig gyakorolván, nei kik 170 frt kárt okozott — 20 akó bor kimérését vévén