Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 8. szám - Nézetek a telekk. kérvények elintézéseiről

31 alapul. — Tárgyalásnál alperes kifogást tett a birói illetőség ellen, — mert ily az állítólag tilos bormérésból eredő ügyek nem a bíróságok, hanem közig, hatóságok körébe tartoznak. Erre felperesek azt viszonozzák, hogy a bormérési jogcsonkitásából eredő kártérítési keresetek birói útra tartoznak, már a kártérítési ügy természeténél fogva is. Az egyes biróság 1871. okt. 5. — 1132. sz. a. végzéssel birói illetőségét leszállította; mert az italmérési jog gyakorlatát szabályozó törvények s gyakorlat szerint, az abból eredő ügyek, a mennyiben az uri jog csonkítására s az a körül felmerült kifogások büntetésére vonatkoznak, nem peres eljárás, hanem közigazgatási intézkedés tárgyát képezik. Ez ellen felperes semm. panaszt adott he; — mert a kártérítési keresetek általában törvénykezési útra tartoznak, s hogy az italmérési jog csonkításából eredt kártérítés azon átalános elv s igy a birói eljárás alól kivétetett volna — törvény sehol sem alapítja meg. Sőt a belügyministerium 1868. jul. 7-ki rendelete 4. pontjaként a közigazgatási uton végrehajtandó elkobzáson kivül jogában áll a kárositottnak szenvedett kárára s költségeire nézve az 1840. VII. t. cz. 2. §. értelmében a törvény utján magának elégtételt szerezni. — A.z Ítéletben idézett 1871. június 21. — 7173. sz. döntvény átalános érvényű törvényül nem szolgálhat. ASemmitőszék a neheztelt végzést megsemmisítette s az eljáró biróság illetékességét megalapította; „mert felperesek jelen keresetüket, nem az alperes által illetéktelenül mért bornak elkobzásasabormérésnek büntetés terhe alatti betiltása, — s igy nem a közigazgatási útra tartozó hatósági iutézkedés foganatosítása végett, hanem mint a hegyesi bormérés haszonbérlői ezen haszonbéri joguknak állítólag történt csonkításából eredett kár megtérítése iránt indították; „tekintve pedig, hogy a 93. §. a) pontja értelmében bármily jogczimból származó, és 300 irtot meg nem haladó keresetek — ha a perrend szabályaiban meghatározott külön ügybirósághoz utasítva nincsenek — sommás eljárás alá tartoznak; a biróság jelen ügyben a most idézett §. ellenében járt el, — midőn magát illetéktelennek mondotta ki, miért végzése a 297. §. 5. pontja alapján megsemmisítendő volt." (1871. nov. 30. — 12978. sz. a.) Az ellátás, tartás helye a fizetési kötelezettség teljesítésére kikötött helynek levén tekintendő, azon hely öirósága a tartási dij behajtására nézve illetékesnek tekintendő. Livenovszky József pesti lakos — Hermann Mihály Tolna megyei paksi lakos ellen Pest terézvárosi egyes biróság előtt 45 frt s járulékai iránt pert indított azon alapon, mert alperes fiát Ignáczot Pesten két havi élelmezéssel és egy havi szállással látta el, miért 45 frt fizetése köttetett ki. A pesti egyes biróság 1871. aug,27. — 13346 sz. a. végzéssel felperes keresetét hivatalból visszautasította birói illetéktelenség folytán, mert személyes kereteknél a birói illetőséget alperes lakása határozza meg, jelen esetben pedig alperes nem e biróság területén lakik, miért a kereset a perr. 30. s 51. §§. alajján hivatalból visszautasítandó. Ez ellen felperes semm. panaszszal élt; mivel itt a 30. §. tévesen alkalmaztatott, — mivel keresete élelmezési és szállási ellátásból eredt, miből következik : hogy a fizetésnek is a szállásolási, ellátási helyen kell történni — képtelenség levén, hogy ily esetekben a jóhiszemű hitelezők messze utat tegyenek, hogy a távollakó szülőktől fiaik ellátási költségét beszedhessék, vagy beperelhessék. A Semmitőszék a neheztelt végzést megsemmisítette s a pesti egyes biróság illetőségét a 35. §. szerint megalapította; „mert az ellátás, illetőleg tartás iránti fizetés a dolog természeténél fogva azon helyen teljesítendő, hol az illető az ellátásban részeltetett; miért is az ellátás helye egyszersmind a kötelezettség teljesítésére kikötött helynek is tartandó s igy a kereset hivatalból visszautasítható nem volt." (1871. nov. 30. — 11362. sz. a.) Hasonlóan határozott a Semmitőszék a Vrba János és Vitkó János közt fen forgott hason természetű élelmezési ügyben i?. (1871. dec. 5. — 14160'. sz. a.) A polgári uton indított becsületsértést keresetek tényleges sz Igálalban álló katonatisztek irányában is polgári bíróságok elébe tartoznak. Krepinszky — tényleges szolgálatban álló kapitány Bleidl neje R Terézia ellen Ó-Buda varos egyes bírósága előtt becsületsértési keresetet indított 400 frt dij megfimegfizetése iránt. Tárgyaláskor alperes illetőségi kifogást tett, mert a kereset criminalitást foglalván magában,ő mint szolgálatban levő katonatiszt neje polgári biróság előtt arra nézve be nem perelhető -- a hadügy ministerium 1871. aug. 10. — 1449. sz. a kelt rendelete szerint is, melynek 4. íjként a polgári bíróságok az activ szolgálatú tisztek s családjaik irányában illetéktelenek. — Felperes tagadja, hogy a becsületsértés bűnvádi ügyet képezne. Az egyes biróság azonban 1871. okt. 25. — 1602. sz. a. végzéssel az illetőséget leszállította s felperest az illető katonai hatósághoz utasította — afentérintett alperesi érvelések alapján. Ez ellen felperes semm. panaszt adott be. ASemmitőszék a neheztelt végzést megsemmisítette és az illetőséget megalapitotta; „mert jelen polgári uton kezdett becsületsértési ügyben a birói illetőséget a fennálló magyar törvények nem gátolják, minélfogva a sem. panasznak hely adandó volt." (1871. nov. 30. — 14019. sz. a.) A tulajdonjog bekebelezését, habár kiigazitáskép elrendelő telekkönyvi végzés ellen semmiségi panasznak nincs helye. Özvegy Spitz Farkasné — özvegy Spitz Lipótné ellen Szabolcs megye tszéke előtt bizonyos kisvárdai telekkönyvezett ingatlanra vonatkozólag kiigazítási pert folytatott, melyben a megye tszék 1869. évi 4002. sz. a. és kir. tábla 1869. — 18453 sz. a. ítélettel felperest elutasította; míg a legf. ítélőszék 1870. évi 4701. sz. alatti ítélettel a követelt ingatlan felére alperes tulajdonjogát kiigazitásképen bekebelezni rendelte. Ennek folytán a telekkönyvi törvényszék 1871. évi május 20. — 3102. sz. a. végzéssel a legf. tör8*