Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 73. szám - A közegészség a bünfenyitő eljárással szemközt. (Folytatás)

290 Különben tegyük fel, hogy a hamisítást csak- j ugyan a gyár követte el, bárha e feltevés minden positiv i adatot nélkülöz, ismét az a kérdés: szabad-e egy okle- I veles és meghitelt gyógyszerésznek ily hamisított szereket elfogadni? chininunihel vett és annakárában a szenvedő emberiség kárával zagyvalékot bocsájtatni árúba? Felelet nem! És ha a vádlott ezt még is tette, ha a felfedezett hamisitást fel nem jelentette, ez által nemcsak esküje ellen vétett, hanem egyúttal az állítólagos csaló bűntársává szegődött. — Vádlott így is — amúgy is vétkes. A második pontban az mondatik, hogy ezen keverék kiadására, a nagymérvű szükséglet által, a mennyiben tiszta chinint kapni nem tudott, kényszerítve volt. E feltevés valóban alaptalan. — Vádló tapasztalásból iudja, hogy a környékbeli gyógyszertárak egy perezre sem voltak felakadva tiszta chinin megszerzésébon. Határozottan kétségbe vonja, hogy egyedül az orosházi gyógyszerész jutott volna oly calamitásba, mikép ezen czikket, tiszta állapotban megszerezni képes nem volt. — És váljon miképen bizonyult be, hogy a vádlott nem tudott kapni tiszta chinint, midőn a többi gyógytárak el voltak látva? E kérdésre is az eljáró bíróság aligha tudaa megfelelni. Egyébként a nagymérvű szükséglet nem a vádlott mellett, hanem ellene szól, — mert ha más időben is megkövetelhető, hogy a gyógyszerész tiszta és oly szert szolgáltasson ki, minő megrendelve volt, még inkább megkiváuható e követelmény — általában elterjedt oly epidemicus bajoknál, minő az ítéletben is elismert korszak volt, hol százak és ezrek élete függött a gyógyszerész lelkiismeretességétől. És egy jellemes gyógyszerésznél lehet-e oly kényszer, mely őt a gyógyszereknek meghamisított minó'ségben való kiszolgáltatására feljogosítaná? Valóban nem lehet, mert az esküjéhez hű gyógyszerész vagy tiszta és valódi gyógyszert ad ki, vagy pedig semmit. Itt tertium non datur. (Vége köv.) Legfőbb itélöszéki döntvény. A zálogváltási perben a birtok illetőség jogérvényesen meyalapitatván, e kérdés a felszámítást perben többé vita s ítélet tárgyául nem szolgálhat. A zálogbavem által adott zálog sommá a kiváltó által hason mennyiségben visszafizetendő, tehát az 1798. évben adott pénz-összeg, mint akkor forgalomban levő egyedüli pengöpénz, ez időszerinti kiváltáskor is pengópénzben megtérítendő. (Folytatás.) A kir. tábla közlött ítéletének indokolása következő: „Indokok. Felperes válaszában eló'adott azon kérelmének, hogy a zálogváltási perben felperes Szeles Dániel özvegyével ugy is mint kiskorú gyermekei term. gyámjával a per folyama alatt kötött egyességnél fogva jelen felszámitási per beavatkozó 2-od r. al. eresek irányában is megszüntettessék, helynem adathatott, mert Szeles D. ugy j is mint osztályos rokonai jogfentartójának felperessége l alatt megkezdett s utóbb Orosztonyi Borbálának itéletij leg megalapított, s a jogutódai által fentartott beavatkozása mellett befejezett zálogváltási perben hozott jogérvényesítést által jogokat nemcsak a felperes, hanem a beavatkozott fél, illetőleg annak jogutódai is szereztek, — minélfogva a Szeles D. örökösei részéről, különben is anuak csak saját illetőségére nézve kötött egyesség a beavatkozott felek jogait nem érinthetvén, azok irányában perszüntető hatállyal nem bírhat. A zálogváltási perben, felr,ő bíróságilag jóváhagyott e. bír. Ítéletben a beavatkozottak illetősége a zálogjavakból tüzetesen meg nem alapitatván, hanem csak átalában a záloglevél szerint Ítéltetvén meg, — a beavatkozottak, 2-od r. (alperesek által fizetendő váltsági összeg megalapithatásául, azok birtok illetősége a záloglevél alapján ezúttal volt meghatározandó. „Ezen záloglevél szerint az elzálogosítás tárgyát képez te a kálózi puszta és Kuldó helység felének 61/96. része, melyből Orosztonyi Borbála 2-od alperes jogelődje által zálogba adott részletkép 6/96 saját örökrésze, továbbá az áltállá Oro?ztonyi Miklós Fitos József és Flórian Katalin által Flórián Sándor örököseitől szerzett 12/96 részből 1/4 vagyis 3/4 rész tűnik ki. „Ezen 12/96 részt illetőleg állítják ugyan alperesek, hogy az az e.bir. ítéletben Orosztonyi Miklós s Borbála által Fitostól, Flórián Katalintól s F. Sándor örököseitől szerzettnek mondatott ki, s ekkép Orosztonyi Borbála azon birtokrész hason-felébea szerzőül elismertetett; minélfogva illetőségét azon szerzemény 12/96 részből nem 1/4, hanem fele rész képezi. — Ezen érvelés azonban alaposnak nem vetethetett, mert a hivatkozott ítélet a záloglevél szerint rendelte el a beavatkozottak illetőségét; a záloglevél határozott, minden más értelmezést kizáró tartalmaként pedig a kérdéses szerzés tárgyát nem Fitos, Flórián K. és Florin Sándor örököseinek, hanem egyedül utóbbiak része képezte, közös szerzők pedig Orosztonyi Miklós, Borbála, Fitos és Flórián Katalin voltak. Ezek fonalán illeti 2-od alpereseket mint Orosztonyi Borbála jogutódait: O. Borbála után Zuber Imrére és ez után alperesekre mint leszármazó örökösökre hárult örökrész 3/96. O. Borbálának második férjével Palaczky Zsigmondal nemzett gyermekei Eszter és Anna örökrésze, melyet 2-od alperesek utóbbiaktól az egyesség szerint szereztek 3/96. Felperes azon észrevétele, hogy Palaczky Eszter s Anna a zálogváltási perbe nem avatkozván, az őket illetett 3/96 részt alperesek annál kevésbé követelhetik, minthogy az egyessé^ben nincs is érintve, hogy azon Palaczki örökösök a kérdéses 3/96 részt is átengedték — figyelembe vehető nem volt, mert O. Borbála elhaltával Zuber Imre, ugy is mint testvérei,tehát Palaczky Eszter és Anna jogai fentartója, a beavatkozást fentartotta. De különben is 0. Borbála perbe avatkozásának hatálya az általa elzálogosított összes birtokrészekre s igy a kérdéses 6/96 részből Eszter s Annára örökrészül hárult felére is kiterjed, és mert Eszter s Anna az egyességben egyéb ott körülirtjavakon kivül, a függő perek utján netán reájuk háromló szerzeményeket, tehát annyuk 0. Borbála