Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 73. szám - A közegészség a bünfenyitő eljárással szemközt. (Folytatás)

Pest, 1872. kedd sept. 17. 73. szám. Tizennegyedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom: Kijzegészs ;g a barit, eljárásbm, — Legfőbb itéló'száki s — Samui, dőntv. — Jo^ászgyiilés. A közegészség: a büiifenyitö eljárással szemközt. k a Zsigmond ügyvéd úrtól. y (Folytatás.) A szolgabírónak e szaklap előbbi számában közlött — közelebbről itt jellemezni nem akart Ítélete ellen, a panaszló orvos íelebbezési jogorvoslattal élt, — s indokait a következő alapokra fektette. Mindenek előtt az eljárás hiányossága tekintetében pár megjegyzés bocsájtatott előre, jelesül; a) A bejelentett tényekben rejlő csalás és esküszegés, mely a közegészség ellen ön haszonlesésből elkövetett vétség által is támogattatik, — oly büntettet képez, melynek elintézése nem a volt szolgabiróság, s nem a kir. járásbíróság, hanem a megyei — most már a kir. tszék illetőségébe tartozik. — Kiemelte ezt panaszos már a tett bejelentésénél is. Az előleges vizsgálat megkezdése iránt csakis azon okból folyamodott a volt járási szolgabírósághoz, mint a volt megyei törvényszék hivatalos közegéhez, mert a vizsgálat rögtönüs megtétele, a közegészség megóvása, s a bűnjelek feltalálhatósága szempontjából szükségessé vált. Az illetőséget ismernie kellett magának az eljáró bíróságnak is, melynek köréből, hogy kilépett, s az ügyet — bármi oknál fogva is — hivataloskodása végperczében ítélettel ellátni igyekezett, oly illetékességi hiba,' mely az eljáró biróságnak betudandó. b) Az 1871. deczember 21-én foganatosított birói szemíe szintén neheztelés tárgyát képezi alaki tekintetben. — Az eljárt szolgabiróság a helyett, hogy a bemutatott orvosi szereket szakértő vegyészek által elemeztette, s a tudományos kutatás alapján az idegen vegyiték hányadát és minőségét megállapította, — magához a vizsgálathoz a törvényszéki orvost meghívta volna, — elegendőnek találta, hogy egy pár helybeli — talán a bepanaszlott gyógyszerész jovöje iránt, érdekelt orvost meghívjon, s ezekkel csak úgy gondolomra kimondatta, mikép a megrendelt chininum sulphuricum 20°/0 sallicint tartalmaz. Ezen patriarchális vizsgálatot tetézte az által is, hogy az eljárásról, — legalább akkor — lelet-jegyzőkönyvet nem vett fel; — igy a szakértő bepanaszló elesett azon törvényes jogától, hogy az általa felvétetni sürgetett jegyzőkönyvben, az úgynevezett orvosilag beigazolt tényekre észrevételeit megtehesse. c) A rögtönözve keresztül vitt ítélet a lefoglalt vényeknek kiadatását is elrendelte, még pedig az ítélet jogerőre emelkedése nélkül. — Kiszolgáltattak-e a vények? panaszló nem tudhatta. — De ha kiadattak volna a nem illetékes hatóság által, ugy az eset oly tényt jelez, mellyel a bűnjelek megsemmisítésére mintegy utasítás volt adva ; mennyiben e vények igazolnák, hogy a rendelményékben chininum volt megrendelve, s az e helyett kiadott sallicin nem mint ilyen volt dijjegyezve. Az ezen pontokban kitüntetett hiányok, az eljárást illetve, olynemü visszaélések, melyek vagy ismeretlenséget, vagy elfogultságot feltételeznek. Mindegyik oly hiba, mely a felettes hatóság figyelmét felhívja. Áttérve magára az ügyre, s a neheztelt ítélet indokaira feltűnőnek kell lenni azon következetlenségnek, mely az ítélet beismerő bevezetése, s az abból vont felmentő következtetésben foglaltatik. — Míg ugyanis az ítélet, a vádlott önbeismeróséből, és az orvosok nyilatkozatából megállapítja, hogy vádlott chininum sulphuricum helyett, körülbelül 20°/0 sallicinnal kevert, tehát hamisitva kevert chinint adott ki, s ekkép az öntudatosan elkövetett bűnösséget constatálja, ebből az ítélet végén azon következtetést vonja le, hogy vádlott jóhiszemüleg cselekedett, s a vizsgálat tényálladék hiányában megszüntetendő!? Ezen kézzelfogható következetlenség támogatására, valódi néven nevezve pedig a vádlott mentegetésére, s a czélba vett felmentés igazolására 4 pontot hoz ugyan fel a neheztelt ítélet, — ezen indokolás azonban az alaptalanság, egyoldalúság, és pártfogolás színezetét annyira magán hordja, hogy az mindjárt az első pillanatra észrevehető. Kitűnik jelesül ez a következőkből. Az 1. pont azt mondja, hogy a h tmisitás nem vádlott által, hanem Prágában követtetett el. Ezt illetőleg; ha feltehető lenne is egy jó hitelű országo s gyárról, mely az egész birodalmot készítményével ellátja, hogy a hamisítás constatált tényét, saját hitele rovására elkövetné, — mi ugyan nem híhelő, — önkéntelen kérdésként felmerül honnan merítette a bíróság ezen tudomását? váljon megkérdezte-e az érdeklett gyárat? beismerte- az ^a hamisításnak általa lett elkövettetését ? szerzett a bíróság magának megyöződést arról,hogy vádlott magának chininum sulph uricumot rendelt meg, és e helyett a gyár sa licin vegylüléket küldött? jelenvolt-e a bíróság, vagy a megkérdezett orvosok a küldemény felbontásánál? s ez uton kideritette-e, hogy a küldemény már eredetben ily hamisitottan jutott vádlott kezeihez? vagy pedig, a mivalószinübb, nem maga alperes tette-e az összevegyítéssel való hamisítást? 73