Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 72. szám - A közegészség a bünfenyitő eljárással szemközt

286 Az elővizsgálat megtételére hivatott orosházi szolgabíróság megkezdette ugyan a vizsgálatot, de azt felületesen és oly egyoldalulag teljesítette, hogy az megnyugvást nem idézhetett elő. Némi világot vet eaen vizsgálatra, hogy a gyógyszereknek szabatos vegyelmeztetése nem eszközöltetett; a vizsgálathoz, az illetékes törvényszék egyediili orgánuma, a törvényszéki orvos, meg nem hivatott, és az eljárásról, a helyszínén, lelet-jegyzőkönyv nem is vétetett fel; mely miatt a panaszló orvos elüttetett ózon jogától, hogy az úgynevezett orvosilag beigazolt tényekre észrevételeit megtehesse. A nevezet szolgabiróság, a telt vizsgálat nyomán, nem tekintve illetéktelenségét, működése megszűnésének végnapján m. évi 1871. deczember hó 31 én következő ítéletet hozta: „Noha az I, II. III. IV. V. alattiak szerint megejtett vizsgálat alatt, szakértői IV. alatti szemle, sőt vádlott önbeismerése is tökéletesen beigazolja azt, hogy vádlott — tiszta chininuni sulphuricu n helyett körülbelül 20°/0 sal licinnal kevert, tehát hamisítva kevert chinint. adott ki; mindazon által tekintetbe véve azon orvosilag beigazolt tényeket, 1- ör, hogy a hamisítás nem az orosházi gyógyszerész által, hanem Prágában követtetett el; 2- or, hogy ezen szernek kiadására, a nagymérvű szükséglet által, a mennyiben tiszta chinint kapni nem tudott, kényszerítve volt, 3- or, hogy ezt a helybeli járási és községi orvosok tudtával és beleegyezésével tette; 4- er, hogy a közegészség ellen, a szakértőkül felhívott orvosok véleménye szerint ez, — mi hátránnyal sem volt, kártékony hatással nem birt ; tumuiu, ujuiiiu, uuimjflb^üj ej Kuz.c^eö/iöű« Piciri merénylet vádja alól, a bünvizsgálatnak alapul szolgáló tényálladék hiányában feloldoztatik, a további vizsgálat megszüntettetik, s a vádlottól lefoglalt orvosi rendelmények visszaadatása megrendeltetik. Kihágásnak sincs ezen cselekmény minősítve, mert Medveczky Henrik gyógyszerész a hamisított chinint hibáján kívül, nem rosz szándékból, nem nyereségi vágyból és nem alattomban szolgáltatta ki — azon körülmények, melyeknél fogva a bűntényt nem lehetett megállapítani, ez esetet kihágásnak nem engedik vétetni." (Orosháza 1871. decz. 31. 165 sz.) (Folyt, köv.) Legfőbb itélöszéki döntvény. A zálogváltán perben a bírtok illetőség jogérvényesea megalapilalván, e kérdés a felszámitasi perben többé vita s ítélet tárgyául nem szolgálhat. A zálogbavevő által adott zálog sommá a kiváltó által hason mennyiségben visszafizetendő tehát az 1798. évben adott pénz-összeg, mint akkor forgalomban levő egyedüli pengőpénz, ez idöszerinli kioáltaskor is pengöpénzben megtérítendő. Báró Palochay Kornélia Salamon Elekné ugy is mint kiskorú gyermekei tei-mész«tes és tövényes gyámja — Szeles Dániel örökösei mint zálogos perbeli felperesek s most elsőrendű alperesek, továbbá Zúberék mint az anyaperbeli beavatkozók, most 2-od rendű alperesek s több szavatosok ellen a kálóz kuldói jószágba tett beruházások s javítások felszámítása iránt Sz.-Fehérvármegye tötvényszeke előtt pert ind tort. A törvényszék a szükséges és hasznos javítások s beruházások megalapítása iránt elrendelt bírói szemle megtartása után 1860 aug. 3. 4485 sz. a. hozott Ítélettel a, beavatkozók illetőségét az összes kalóz-kuldói jószágnak 19/96-tod részében megalapítván, a zálogösszeget 9597 frtuak 18/96-tod részével — ugy szinte az Orosztonyi Borbála által I'elveit auctiót 336 írttal — továbbá az 1867. évi határjárási, urbérrendezési arányositási költségek 18/96-tod részében felperes javára megítélte; és ez utóbbit a zálogbirtok 18/96-tod részének a megitélt összegek kifizetése utáni kiadására kötelezte — az Orosztonyi Miklósnak kölcsönzött 1600 frt követelésével külön perre utasitván — többi követelésével pedig elutasítván. I n d o k o k: „Jelen félsz imitási kereset alapjául az alispáni bíróság ítelete szolgálván, miután abban alperesek, mint beavatkozók joga megállapittatott, egyszersmind a zálogbirtokoknak mily aránybani kibocsájtása itéletileg kim uida'.ott s ugyanott a visszafizetendő zálogos örsszeg váltó pénzben elhatároztatott; — jelen perben a felperes által keresetleveleben és párbeszédeiben felhozott, ezen már eldöntött, s csakis az alap zálogos perhez tartozó követelései s észrevételei figyelembe nem vétethettek, még az esetben sem, ha mint felperes állítja, az emiitett Ítéletben tollhibák léteznének is; mert felperes minden tekintetben! észrevételeit, a különben is felebbezve volt ítélet ellen tel ebbez vényé ben tartozott előadni, s mert az alispáni ítélet felsőbb bíróságilag érdemileg jóvá hagyatván, az jogerőre emelkedett; s annak bármely pontja ellenében ujabban felhozott ellenvetés itt figyelembe többé nem jöhet; és azért a per folyamában felperes éí Szeles Dánielné közt keletkezett peregyesség a beavatkozók megalapított jogát meg nem gyengitheti. „Ennél togva tehát az ítélet egyedül a felszámításokra vonatkozhatván, mindenekelőtt az itéletileg váltó czédulábanmegalapított 22875 frt. zálogösszeg után alpereseket az alispáni Ítéletben megalapított arány szerint 18//96't0(i részben, rn<dy alperesek által is elfogadtatott, — a visszafizetésre kötelezni kellett. „Az auctiónalis összegek cziméni felszámításokból Orosztonyi Borbálának 1798. évben adott 800 rhénus vagyis 336 o. é. frt felperes részére megalapítandó volt, mert ezen követelést felperes okmányilag (2 F.) kellőleg igazolta; minthogy azonban az ott kitett 800 rh. forintnak iratik, az pengőpénznek nem volt számitható, hanem az újabb pénzláb szerinti értékben 336 frtban volt megalapítandó. „A 3 G 3 H okmányok figyelembe vehetők nem voltak, mert alp-resek azok aláirói u:án nem örököd vén s igy azok jogán birtokot sem nyervén, azok után terheket sem viselhetnek. „A 3 D alatti auctiónalis összeg azért nem számitathatik alperesek ellen felperes javára, mert az Fitos Josef-