Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 8. szám - Nézetek a telekk. kérvények elintézéseiről

Pest, 1872. pénteken január 28. 8. szám. Tizennegyedik évtolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNO Tartalom. Néz-tek a te'.ekk. kérvények elintézéseiről. —Legfőbb Nézetek a telekk. kérvénjek elintézéseiről. Szeréuyi Ede iigyvéj úrtól (Kassán). Sok esetben tapasztaltam, hogy a telekkönyvi hatóságok általában a bekebelezési és különösen a tulajdonjog bekebelezése iránti kérvények elintézésénél, az ide vonatkozó telekkönyvi szabályokhoz szószerint és mereven ragaszkodnak s ez által gyakran a (elek érdekeit, jogait veszélyeztetik. Hogy a teíekk. pátens némely §§-aiban több a formaság, mint a lényeg, elvitázkatlan tény. Nem egy eset adta elő magát, midőn a fél a tulajdoni jog bekebelezését egy és ugyannzon telekkönyvi jószág test fele részére, vagy az egészhezi arányban kifejezett részére elrendeltetni kérte, mely kérelmével csupán csak azért utasíttatott el, mert a tel. rend. 55. §. c) pontja azt rendeli, hogy „ha valamely teíekk. jószágtest egyes részletei tulajdoni joggal más személyre ruházandók át, azokat egyidejűleg azon telekk. jószágtestből, melyhez eddig tartoztak, lekelljegyezn i," ahhoz pedig, hogy ez megtörténhessék, az 56. §. a) szerint a politicai engedelem igazolása, b) a bejegyzendő részletek pontos kijolölése, c) a szétdarabolandó részletek s tekintve jószágtest terve,esetleg d) a hitelezők beleegyezése feltétlenül megkívántatik. Megvallom, ezen intézkedéseknek s merev applicitióinak szükségességét — minden esetre — át nem látom, sőt jogveszélyeztetóknek találom, mert nem értem, miért nem lehetne a tulajdoni jog bekebelezését egy és ugyanazon jószág test felére vagy meghatározott részére lejegyzés nélkül is elrendelni, mikor a fél a lejegyzést, az eldarabolást, egy uj vagy meglevő betétbei átírást nem kérelmezi, hiszen a telekk. rendelet maga is elösmer egy és ugyanazon telekk. jószágtestre nézve tulajdonostársakat, megengedi az egyik vagy másik tulajdonostárs illetőségére a zálogjog bekebelezését a nélkül, hogy akár az egyik, akár a másik esetben a lejegyzést vagy eldarabolást rendelné. Nézetem szerint correctebb eljárás oly esetekben, midőn az egy és ugyanazon telekjegyzőkönyvben bejegyzett jószágtest bizonyos meghatározott részére a tulajdoni jog bekebelezése vagy előjegyzése lejegyzés vagy eldarabolás nélkül pusztán a jog és elsőség biztositása tekintetéből kérelmeztetik, a bekeblezést vagy előjegyzést, ha az okirat másként a bekebelezés vagy előjegyzés kellékeinek megfelel, megengedni, mint a kérelmező jogát pusztán formalitásból elutasítás által veszélyeztetni ; hiszen a jog és elsőbbség biztositása után még mindig szabadságában áll a felnek a lejegyzést,azeldarabolást és illetőségének uj betétbei átvitelét szorgalmazhatni és érvényesíthetni. it. döntvény.— Semra. döntv.— Min. rend. a kir. ügyészeknek. Nem fogadhatom el hasonló esetben az elutasítás helyes indokául azon körülményt sem, mert például eldarabolás esetében 56. §. a) a politikai engedelem nem igazoltatott. Eltekintve attól, mennyi időbe kerül a politikai engedély megszerzése, különösen a k ü 1 b i r t o k eldarabolásánál a politikai engedély igazolását absolute szükségesnek nem találom; alig fordul elő eset a külbirtok eldarabolásánál, melyben oly körülmények merülnének fel, melyek köztekintet alá jöhetnének. Igazolja ezt maga a tapasztalás, mely szeriut nemesi birtok a legkisebb részletekre darabolutik el, e részletek átiratnak a tutajdonosokra a felmutatott terv szerint, azokra minden egyes birtokos javára a tulajdonjog bekebeleztetik a nélkül, — hogy arra nézve politikai engedelem igazolása szükségeltetnék; miért kell épen a volt úrbéri vagy más természetű birtokot ily kényszer alá vetni, mely birtok 1848, — az urbériség megszüntetése óta épen ugy, mint a nemesi — szabad lőn. (Vége köv.) Legfőbb itélöszeki döntvény. Lónyay Bernáth jogeset. (Vége.) Alegf. ítélőszék ítéletének további folytatása s bevégzése következő : 9. A hevesi, péli és verpeléti birtokokat illetőleg, a pesti kir. itéló táblának Ítélete megváltoztatik, serészben az első bíróságnak Ítélete hagyatik az abban felhozott indokoknál fogva helyben; mert felperesek, kik az alperes által a fent említett javak iránt lefolytatott zálogváltó perbe nem avatkoztak, és zálogvisszaváltási jogukkal egyébként sem élve, az ősiségi nyiltparancs most is érvényben álló intézkedései folytán elenyészni engedték, azon jogukat többé alperes ellenében sem érvényesíthetik, ugy pedig a bár közös, de egyedül alperes által érvényesített jog alapján visszaszerzett kérdéses javaknak közosztály alá bocsátását annyival kevésbbé jogositvák követelni, minthogy azt sem igazolták, hogy alperes a zálogvisszaváltást az ó nevükben is, vagy kizárólag az osztatlan közös javak jövedelméből eszközölte, mely kellékek hiányában pedig az osztatlan testvér szerzeményei egyszerű örökösödési osztályper tárgyául nem szolgálhatnak. 10-er. A strippai javakból követelt leánynegyedet illetőleg : a pesti kir. ítélő táblának Ítélete az abban felhitt indokoknál fogva annyival inkább helybenhagyatik; mert a különben is csak tiszta adomány utján nyert ja8