Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 69. szám - Eszmék a telekkönyvi rendszer reformjához 11. [r.]

274 már illetékes bizonyságot tettek. Mindamellett kiterjedettebb használatra ezen intézmény csak akkor számithat, ha a pénz kínálata a jelzálogi ügyletekre |nagyobb fog lenni (Folyt, köv.) Semmítőszéki döntvények. Helytelen, sőt fegyelmi eljárás alá tartozó cselekményt képez, ha végrehajtásnál a fél képciselöjeként bírósági hivavatalnok szerepel; az azonban ez eljárás megsemmisítésére nem elégséges. A tanuzás mellőzése, perbirság mennyiségének meghatározása, s perköltségek megítélése — semmiségi panasz tárgyát nem képezi. Lapunk f. évi 59-ik számában terjedelmesen közlöttük a Kagyi József — Kovács Péter elleni becsületsértési ügyet, melyben alperes 100 frt birságban elmarasztaltatott, s ellene a biztosítási végrehajtás foganatosíttatott. Ez ellen — mint közlöttük — alperes főleg azon okból élt semm. panasszal, mithogy a végrehajtásnál felperest egy jbirósági írnok képviselte. Most közöljük az erre keletkezett határozatot. A Semmitőszék a semm. panaszt elvetette. „mert a feltétlenül elmarasztaló Ítélet ellen alperes által benyújtott semmiségi panasz folytán szabályszerűen elrendelt biztosítás ellen beadott kifogások tárgyalása alkalmával Kágyi József felperes maga személyesen járván el, a semmisééi panasz azon kitétele, hogy felperest ez alkalommal Ezenyi László járásbirósági írnok képviselte — alaptalan; „a mi pedig azon körülményt illeti,hogy a bizto?itás foganatosítása alkalmával felp. képviselője Eszényi László volt; ámbár az az 1871. 8. t. cz. 2. §-sa, értelmében nem helyeselhető: miután azonban ez bár a fegyelmi eljárás alá tartozó cselekmény, — az eljárást és a feleknek abból származott jogait, semmissé nem teszi — ezeknél fogva a panaszt elkellett vetni." (1872. aug. 22, — 8847 sz. a.) Ugyanezen perben alperes, — ki a járásbíróság f. évi 1389. sz. ítéletével felperes Kagyi József részére 100 frt becsületsértési birságban s perköltségekben elmarasztaltatott, — ezen ítélet ellen is már előbb semm. panasszal élt, melyet azzal indokolta mert az Ítélet a perr. 124. § ellenére nem azonnal a tárgyalás befejeztével hozatott meg, hanem jóval később s e mellett az szóval ki se hirdettetett, alperes abbani megnyugvása iránt meg sem kérdeztetett; továbbá mert alperes annak igazolására, hogy a becsületsértés kölcsönös volt, s hogy arra felperes szolgáltatott alkalmat, tanúkra hivatkozott, de a bíróság kihallgattatásokat el nem rendelte; mert felperes a perben kétségbevont nemességét nem igazolta, tehát nem 100 hanem csak 20 frt díj illethetheti; és végre mert ily perekben törvényeink s folytonos joggyakorlatunk szerint perköltségek nem járnak. A Semmitőszék ezt is elvetette; mert az, hogy az eljáró bíróság a perr. 124. §-sa szerint az ítéletet az eljárás berekesztése után azonnal a feleknek kí nem hirdette, szabálytalanság ugyan; mivel azonban az ítélet a feleknek írásban kézbesittetett, és ennélfogva jogorvoslattal elhetési joguktól el nem estek joghátrányt nem 'szenvedtek ; mert továbbá a tanúk kihallgatásának mellőzése, a pénzbírság menyiségének megalapítása, ugy a perköltségek megfizetése is az ügyórdemében itélőbiróság hatásköréhez tartozván, nem semmiségi panasz hanem lelebbezés tárgyát képezheti." — (1872. június 19. — 6607 sz. a.) Az, hogy az illető lakását távolabb helyre tette át, s hogy hosszabb távolléte ott létező üzletét zavarba hozná, — elégségesek arra, hogy esküje letétele nem a per bírája, hanem lakhelye bírósága előtt eszközötlessék. Jelinek Tamás nyitra bobosi lakos — Klein Júdás előbb szinte bobosi, később nyitrai lakos ellen bizonyos elzálogitott állampapírok visszaadása iránt a báni járásbíróság előtt pert indítván, ez avval fejeztetett be, hogy alperesnek a föeskü letétele oda Ítéltetett. — Alperes időközben nyitrára tevén át lakását, aziránt folyamodolt a bírósághoz, hogy az eskü letétele Nyitrán engedtessék meg s kivétele végett a nyitrai jbiróság kerestessék meg; ebbeli kérelmét azzal indokolván, mert Nyitrára tevén át rendes lakását; s ott üzletet nyitván, a nagyobb távolság miatt nemcsak tetemes költséget kellene viselnie, hanem több napig üzletét vesztegelni kellene hagynia. — A jbiróság azonban f. év június 20-káu 1971. sz, a. végzéssel alperes kérelmét vis-zautastOita; mert a .jerts 240. § szerint csak kivételkép s fontos okoknál fogva engedhető meg, hogy az eskü hasontó fokú más bíróságnál tétethessék le; a kérvényben felhozott okok pedig ily fontossággal éppen nem bírnak: a költségekre vonatkozó kifogás pedig az ellenfélre is alkalmazható. Ez ellen alperes semmiségi pinasszal élt. hivatkozva kérvénye okaira ; mert a 240 § csak azt rendeli, hogy a mennyiben a körülmények engedik, az eskü a per birája előtt teendő le: jelea esetben pedig a körülmények azt meg nem engedik a felhozott tények következtében. A Semmitőszék annak helytadván a jbiróság 1971. sz. végzését megsemmisítette és a jbíróságot utasította, hogy felperes kérvényét az eskü Nyitrán leendő letehetése végett — a 240. § alapján helytadólag intézze el. „mert azon indokok, melyeket alperes fenti kérelme támogatáséul kérvényében felhozott, elég fontossággal birnak arra nézve, hogy neki az eskü letétele jelenlegi lakhelyének tekintetbevételévíl illetékes hason fokú bírósága előtt megengedtessék." (1772. aug. 13. 8583 sz.) Hirdetményi eljárás csak akkor kérelmezendő, ha önképviseletre jogosított örökösök közt szabályszerű örökösödési eljárás nélkül jött létre oz osztályos egyesség (580. §.) Ezen hirdetményi eljárás nem szükségelletik ha — különösen midőn kiskorúak létezvén szabályszerű örökösödési eljárás folytán az öröklési jogigények tisztára hozattak. Tornásy Lajos hagyatéki ügyében kecskeméti kir. tszék f. év febr. 12-kén 591. sz. a. végzésével Tornási Te-