Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)
1872 / 69. szám - Eszmék a telekkönyvi rendszer reformjához 11. [r.]
275 réz és Juli kiskorú örökösöknek uéhaiTornási Lajos hagyatékára vonatkozó öröklési igényüket igazoltnak tekintvén, a perr. 580. §ban szabályozott eljárást elrendelte, s a netalán öröklési igényt tartók 45 nap alatti jelenkezhetése czéljából a hirlapi hirdetménynek a 13.-Pesti Közlönyben beiktatására özvegy Tornási Lajosnét szül. Kiss Julit, ennek időközöeni elhunyta folytán pedig f. év 8348 sz. alatt végzéssel Kecskemét város gyámhatóságát utasitotta. Ezen végzés ellen kecskémét város árvaszéke f. év május C án semm. panaszt adott be, következő' alapokon; mert ha folyamodók öröklési jogigényeik elismertetnek a perts 581. § szerint, oly tárgyalásoknál hol kiskorúak léteznek, nem az ismeretlen úrösök felhívásának hanem a tudvalevők nevére az örökség hivatalbóli bekebelezésének van helye: mert az eddigi gyakorlat szerint ha helye lenne is a hirdetménynek, azt a biroság köteles eszközöltetni, mint eddig eszközöltette is, mivel arra a gyámok gyakran mind anyagilag mind szellemileg képtelenek s igy ügyvédhez kellvén járulniok, ennek munkidija által a kiskorú örökösök terheltetnek — továbbá mert az 580 § szerint az örökösödési joggal birók a birtokbiróság által rendeltetvén hirlapilag megidóztetni, miután a kés'ibbi §§-ok oly rendeletet, mely által ez más hatóságokra ruháztatnék, fel nem mutatnak, az a birtokbiróság teendője — már az okból is, mert a hagyaték tárgyaiásta biróság hivatalból eszközli, s igy annaií minden részletét, mint a hirdetmény közzétételét is az tartozik hivatalból eszközölni. A Semmitó'szék a neheztelt végzést megsemmisitette s a kir. törvényszéket további szabályszerű eljárásra utasította. „mert az 580. §. csupán az önképviseletre jogositott örökösök közt szabályszerű örökösödési eljárás nélkül létrejött osztályos egyesség esetére vonatkozik; a mikor az örökösök az ingatlan hagyatéknak telekk. átirathatása végett az érintett 580. § a) b) pontjaiban kijelölt feltételeket igazolni, s a netalán ismeretlen igénylők érdekébea a hirdetményi eljárás megindítását kérelmezni tartoznak. „mert azon esetben ha az 560. § nyomán a bírói beavatkozásnak helye lévén, az örökösödési eljárás szabályszerűen megindittatott s befejeztetett jelesül az 562. 564. 567. 568. 576. s 585. §§ rendeleteihez képest a haláleset s leltár felvéttetett. az összes érdeklettek s a netán ismeretlen tartózkodású örökösök már hirdetményileg úgy is beidéztettek, és meghallgatattak, — a hirdetményi eljárás valamint czéltalan volna, ugy előírva sincs hanem az 583. s 590. §-ban a sommás osztály, ugy az örökösödési per meg nem indítása esetére a biroság egyenesen köteleztetik azörökséget az érdekelteknek azonnal átadatni,— míg az 586. § rendelete szerint az egyesség létrejötte esetében is, a biróság az 580. § értelmébeni tehát azon eljárásra utasít tátik, mely különben csak a kirdetményi határidő eltelte után követendő. „mert eszerint a tszék a perts. 580. § helytelen alkalmazása mellett, a hirdetményi eljárás megindítását elrendelendőnek találván, a perts 297. § 22. pontjába ütköző semmiséget követett el". (1872. aug. 8 8629. sz. a.) Azon járásbíróságok, melyek a telekkönyvi hatósággal vannak felruházva, a végrehajtás folyamában felmerült dologi cselekmények teljesítésére is hivatva vannak. A késmárki kir. járásbíróság f. évi május 16'-án a fennállott Menhardt XVI szepesi város volt törvényszéke által Czentner Károly és Zsuzsanna házastársak fekvőségének önkény tes eladatásáról felvett árverési jkönyvet további illetékes eljárás végett a lőcsei kir. tszékhez átküldötte. Utóbbi f. évi 2700. sz. végzésével, tekintve, hogy a perts 462. §-sa szerint ez esetben a végrehajtási szabályok tartandók meg, — a 443 s köv. §-ban tartalmazott eljárást elrendelte, s foganatosításával a késmárki kir. járásbíróságot mint illetékes telekk. hatóságot megbízta; de utóbbi a jkönyvet a tszékhez ismét vissz* küldötte azon okból : „mert telekk. hatásággal fel van ugyan ruházva, de azért a birtokbiróság által foganatosítandó eljárással meg nem bizható." Eszerint a jbiróság a 463. köv. §-ban előirt intézkedéseket a birtokbiróság által foganatosítandó eljárásnak tekintvén, arra magát illetéktelennek nyilvánítja. Ezen nézet a tszúk részéről tévesnek mondatik; met a perr. 426. §-a szerint az ingatlan jwak árverezése s az utján bejött vételár felosztása még azon esetben is a telekk. hatóságot illeti, ha a végrehajtást valamely birtokbiróság rendelettel; mert a 427. § utolsó bskezdése szerint az árverési folyamodvány a telekk. hatósághoz nyújtandó be s a 429. § szerint általa intézandő el; — mert 431. 433. 434. 436. 443. 455 stb. §§-ok kivétel nélkül a telekk. hatóságot utasítják az azokban előirt eljárásra; mert a perts. 20. §-sa szerint más közegek is, s nem csak a törvényszékek ruháztattak fel a 17. és 19. §§-ban körölirt birtok s telekk. hatósággal, mely elvnek az 1871. 31. §-a utolsó bekezdése, a kir. jbiróságokra nézve tettleges kifejezést adván, ezen nézetpontot a Semmitőszék f. év. május 15. 4789. sz. határozatában is elfogadta, midőn a telekk. hatósággal felruházott járásbíróságokat a végrehajtás fo« lyamában felmerült dologi cselekmények teljesítésére hivatottaknak kimondotta. — A mint Léhát tételes törvényeink a telekk. hatosággal felruházott jbiróságokat erre illetékeseknek kimondják, ugy e jelen esetben azou helyzetben sem lenne a tszék, hogy az ez ügybeni további eljárást foganatosíthatná, mert ez az eljárás azon stádiumában van, mely szerint a 443. § értelmében az érdeklett felek s a jelzálogos hitelezők meghallgatásával, a kifizetési sorrend megalapítandó: a kifizetett adósági tételek az illető tljkönyvben hivatalból törlendők stb. — De mindezen intézkedés nem csak a dolog természeténél fogva sajátképi telekkönyvi hatósági teendő — hanem azonfelül az illető telekjkönyv jelenlétét s az abba való korlátlan betekinthetést is okvetlenül feltételezi; mert a nélkül a tszék a jelzálogos hitelezőket nem ismeri; e nélkül kitáblázásokat nem eszközölhet stb. Már pedig a kérdéses telekjkönyv a késmárki jbiróságuál mint telekk. hatóságnál létezik: tehát maga ezen körülmény meghiusítja a tszék részérőli eljárás lehetőségét: Ezen érvek alapján a perr 50. §. útmutatása szerint a lőcsei tszék jelen illetőségi összeütközés legfelsőbb elintézése végett ez ügyet f. év aug, 1-je 3921 sz. a. semmitőszékhez felterjesztette. 69*