Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 7. szám - A kereskedelmi jegyzékek intézménye

Pest belvárosi egyes bíróság előtt, keresetet indított 2751 frt s járulékai iránt, miután Strousbergtól a bank által átvett Knssa-Oderbergi vasútnál alkalmazva lévén, két havi fizetése és tett költségei a bank által még ki nem fizettettek. Tárgyaláskor alperes részérói illetőségi kifogás tétetett, mért a bank Pesten sem képviselettel, foügj'nökséggel, vagy ingatlannal, mint a törvény kívánja, nem bir, sembejegy?ett czége nincsen. Felperes erre D. közökmányt mulatja fel, meiy szerint a bank társulat Pesten teleppel bir, tehát képviselettel is kell itt birnia. És az Uniobank Strousberg után minden kötelezettséget átvállalt, — az illető szolgálat pedig itt Magyarországban teljesíttetett. Az egyes bíróság az illetéktelenségét kimondotta, tekintve a 33. §. alapján, hogy a bank Bécsben létezik, az építészeti vállalat pedig inint a társulat telepe bejegyezve nincs, az sem igazoltatott, hogy a társulatot ki képviseli helyben, s az, hogy ingatlannal itt birna, — nem állíttatott; tekintve, hogy az A. levél felperes kineveztetését csak közli vele, tehát még nem igazolja, hogy Strousberg s felperes közt azon szerződés Pesten jött volna létre; és tekintve, hogy e szerzó'dés felperes által nem helyben, hanem az északkeleti vasútvonalon lett volna teljesítendő; — miért itt a 35. §. nem alkalmaztathatik. Felperes semm. panaszszal éltí mert a D. alatti Pest város tanácsa által kiadott okmánynyal bizonyította, hogy a banknak van Pesten telepe; —az, hogy bejegyezve nincs, indokul nem szolgálhat, mert ily bejegyzést a törvény nem követel; és az A. levél kineveztetéséról Pesten kelt, s az szerződésnek tekintendő. A Semmitőszék azt elvetette: „m e r t a kereset a bécsi Uniobank s ennek ugyanott székelő igazgatója ellen intéztetvén, — az birói illetó'ség tekintetében a perr. 33. § nak nem első, hanem 2-ik tétele, — mely szerint azon társulatok, melyek igazgatósága az országon kivül létezik, az ország (erületén fennálló azon hely bírósága alá tartoznak, hol a képviseló'ség, és ennek nem létében a főügynökség székel, vagy hol a társulat ingatlannal bir, vagy végre, hol a követelés alapját tevő ügylet megköttetett, — irányadónak tekintendő ; „m e r t a felhívott törvény tartalmának szemmeltartása mellett a birói ill etőség, miután felperes a felhívott §. feltételeit nem igazolta, és ez esetben a telep létezésének bizonyítása nem elégséges, alperes kifogása ellenére megalapítható nem volt." — (1871. dec. 15. — 14888. sz. a.) Ministcri utasítás a kir. ügyészségnek. 1. §. A kir. főügyészségeknél és a kir. ügyészségeknélürese| dés1!" jött állomásokra, a pályázatot, az igaza, miniater előzetes utasítása folytán, a kir. főügyész hirdeti ki. E hirdetmény a hivaj talos hírlapba három izben iktatandó be, s a jelentkezéare négy I heti határidő tűzendő ki, mely határidő az első beiktatástól számitj tátik. A kir. főügyészségre nem hirdettetik pályázat. 2. §. A pályázati kérvények, a kir. főügyészhez, és pedig közi hivatalban lévő pályázók részéről, hivatali főnökük utján nyújtandó be. 3. §. Ha oly állomásra hirdettetett pályázat, a melyre a kinevezési jog, az 1871. XXXIII. t. cz. 3. é3 4. §§. szerint ő Felségét vagy az igazságügyi ministert illeti : a pályázati iratok a pályázati határidő letelte után legfelebb 14 nap alatt, — a kir. főügyész által véleményes jelentésével az igazságügyministerhez terjesztendők fel. Ha pedig a kinevezési jog a főügyészt illeti, ez köteles a megtörtént kinevezésről — a kinevevett egyén pályáati kérv ényének s az erre vonatkozó okiratoknak felterjesztése mollett, nyolez nap alatt az igaza, ministerhez jelentést tenni. 4. §. Rendszerint csak az neveztetik ki az üresedésben levő állomásra, a ki azért, a pályázati szabályok megtartásával folyamodott. 5. §. Ha oly egyén neveztetik ki a kir. ügyészséghez, a kikineveztetésekor nem volt állambivatalban : az fiz;tését, szolgálati pótlekát és lakbérét a hivatali eskü letételének napjától kapja ; ha azonban a kinevezett, eddig is államhivatalban volt: magasabb, j fizetését és pótlékát az előléptetést illetőleg az ujabb hivatali eskü ! letételt követő hó első napjától, lakbérét pedig a legközelebbi év! negyedtől kezdve kapja. 6. §. A főügyész fizetését a miniszter, a k. ügyészség többi tagjainak, valamint az ügyészségi segéd- és kezelő- a a szolgaszemélyzetnek fizetését pedig, a kir. főügyész utalványozza; az utalványozási rendelet azonban, ministeri számvevőség utján küldetik meg az illető adóhivatalnak. Ugyanazon módon történik a fizetések és egyéb illetmények kifizetésének megszüntetése is. Sürgős esetekben mindazonáltal a megszüntetés az igazságügyministerium, illetőleg a kir. főügyésznek egyenesen az adóhivatalhoz intézendő rendelete utján eszközlendő. Mindazon esetekben, melyekben a fizetést és az illetmények kifizetését, a kir főügyész szünteti meg : erről k nap alatt a raogszüntetés után az 'igazságügyministorhez jelentés teendő. (Folyt, köv.) Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt, fél évre 4 frt negyedévre 2 frt. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11-ik sz. a. 2-ik em. balra. Pesten, 1872. Nyomatott Kocsi Sándor saját nyomdájában, hal-piacz és aldunasor sarkán, 9. sz. a.