Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 68. szám - Eszmék a telekkönyvi rendszer reformjához 10. [r.]

270 bi keletű, mint a feljegyzés, a 60 napi határidőnek lefolyása után a törlést azonnal kérdetni. S igy ezen rendelet 4. §-a egészen elmaradna. A 7-ik §. harmadik kikezdése tágabban lenne szerkesztendő. Ha a feljegyzés által megjelelt kölcsön létre nem jő, ugy a feljegyzést kérő a feljegyzésnek törlését kérheti. A törlés azután csak akkor engedhető meg, ha ezen törlési kérettél egyúttal a feljegyzési végzés is viszszaterjesztetik; ezen végzés azután érvénytelenitése záradékkal ellátva a törléstkérőnek visszaadatik. — Hivatalbóli törlésnek nincs helye. Az idézett rendelet 13. §-sa ekkép lenne még kiegészitendő:Ily átruházások és terheltetések azonban nem törlesztendők, ha az engedmény bekeblezése által a rangsorozatilag feljegyzett összeg kimerítve nincs, vagy ha ily engedményt bekebleztető kéret a rangsorozati határidőnek törlése után adatott be. Az első esetben a följegyzés a követel többlete irányában hatálytalan, és a terheltetés, vagy átruházás ezen többletre nézve jogi hatását megtartja. — A második esetben a bekeblezési kéret a határidőnek törlése után amúgy is egészen hatálytalan rangsorozati feljegyzés tekintetbe vétele nélkül elintézendő. Vannak, kik ezen két, de különösen az első, feljegyzési intézmény szükségét kétségbe vonták, és azzal a tkvnél amúgy is nehézkes eljárást megnehezíttetnek állítják. Ezekre nézve a következők szolgáljanak némi felvilágosításul. Előadtuk, hogy nézetünk szerint feltétlen tkvi jogok j csakis birói vagy közjegyzői okmányok alapján szerez- | hetők; de vannak körülmények, melyek a birói, vagy | közjegyzőileg szerkesztett okmányoknak elismert hasznát és czélját bizonyos tények fennálltával nem hasznosíthatják. — Például. Kölcsön ügyjetről közjegyzői okmány fel sem vehető, mert egy közjegyző sem fog nyilvános valótlanságról — hogy t. i. egy kölcsön ügylet megkötésénél a pénz valóban lefizettetett — közjegyzői okmányt felvenni, miután köztudomású, hogy a kötelezőnek előbb betáblázottnak kell lennie, mig a pénz leolvastatik. Ez azt eredményezné, hogy jövőben bekeblezések nem is történhetnének, hanem csak előjegyzések, és hogy az igazolás által a jogügylet halasztást szenvedne, a költség a hitel felhasználását nehezítené, és drágábbá, sok esetben lehetetlenné tenné. A jelzálogi kölcsönöknél jelenleg az szükségeltetik, hogy a tulajdonos birtokának értékét és terheit tkvi kivonattal kimutathassa, hogy a tőkebirtokos megbírálhassa, váljon a kívánt kölcsön megadható-e vagy nem ? Ha már most valamely tőke birtokosvagy intézet ily ügyletbe belebocsátkozik, ugy az adósnak kötelezőt kell kiállitnia, tehát elismernie, hogy a kölcsönt megkapta, habár a kölcsönösszeg leolvasása — mint általánosan tudva van — nem is történt meg. — Az adósnak le kell magát még arra is köteleznie, hogy a kamat a kötelező kiállításától fizetendő, habár a tőke használatába nem is jött. — Az adós ezután a zálogjog bekeblezését kieszközli és a bekeblezési záradékkal ellátott kötelezőt uj, vagy kiegészített kivonattal a hitelezőnek beterjeszti, hogy ez meggyőződjék, miszerint a bekeblezés az első tkvi kivo! natban kimutatott elsőbbséggel történt. Ha ez megtörtént, ugy valahára a pénz kifizettetik. A hitelező a pénzt előbb nem fizjtheti le, mert azon hátránynak lenne kitéve hogy tőkéjét elveszti, miután a jelzálogul felajánlott birtokra időközben, az első kivonat kiállításától az uj kölcsön bekeblezéseig oly megterhelés következhetett, miáltal a jelzálog értéke kimerült, vagy elenyészett. (Folytatás köv.) Sfüiiaiitőszéki döntvények. A kiskorúak részére hagyományozott javak gondnokságának kirendelése forogván fenn, — aziránti intézkedés nem a polgári bíróság, hanem a törvényhatósági árvaszék hatáskörébe tartozik. Ennek következtében ugyanazon hatáskörbe tartozik annak meghatározása is, váljon a végrendelelileg kinevezett gondnok lemondása után, kit illet a végrendeleti, vagy esetleg törvény szerinti gondnokság. Gróf Battyányi Júlia férjezett herczeg Montenuovo Vilmosné 1871 nov. 19-kénalsó Ausztriában Bécs melletti Hietzingben elhalálozván, végrendeletében végrendeleti végrehajtóul és egyúttal kiskorú gyermekei részére hagyományozott javak gondnokául is gróf Festetics Györgyöt nevezte kí. Utóbbi mindkét tisztség elvállalására késznek nyilatkozván, Vasmegye polg. tszéke mint a Magyarországi javakra nézve megkeresett hagyatéki bíróság 1871 dec. 9. — 12577. sz. végzéssel ama nyilatkozatot tudomásul vette s a javak leltározását elrendelte Később Festetics gróf 1872. május 17. beadványába a gondnokságról lemondott. A szombathelyi kir. tszék az örökbagyónő kiskorú gyermekeinek hagyományozott javak gondnokául végrendeletileg kinevezett gróf Festetics Györgynek ezen tisztségről történt lemondása folytán 1872. május 25-kén 3041 sz. a. kelt végzésével a lemondást elfogadta, s mivel az örökhagyó vígrendeletében akkép intézkedett, hogy ha gróf Festetics György akadályozva lenne, a kiskorúak javai kezelése, Majláth György országbíró, gr. Festetics Dienes és gr. Erdődy Sándorra bizassék a gondnokság elvállalására ezen a végrendeletben megnevezett többi gondnokokat felhivatni rendelte, de midőn azok nyilatkoztak, hg. Montenuovo Vilmos folyamodványt adott be, f. év máj. 27, 3219. sz. a., melyben kijelentette, hogy mint a kiskorú gyermekei term. s törv. gyámattya hazai törvényeink értelmében az anyuk utáni javaik kezelését átveendi s nagykorúságukig kezelendi: —erre a tszék az ugyanazon évi június 1-én 3219. sz. alatti végzéssel a kiskorú örökösök édes attyuk hg. Montenuovo Vilmost a hagyaték kezelőjéül nem fogadta el, minthogy az örökhagyó végrendelete 20. pontjában az esetre ha gr.Festetics György leköszönne, máskép intézkedett. Ezen végzés ellen hg. Montenuovo felebbezést adott be s az ügyiratok a kir. táblához felterjesztettek.