Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 67. szám - Eszmék a telekkönyvi rendszer reformjához 9. [r.]

266 könyvi jog megtagadtatik." A jognak puszta megtaga- j dása nem involválja annak megszüntetését. Ily Ítélet j nem volna előjegyezhető, még kevésbé bekebelezhető. — Érre határozottabb kifejezés szükségeltetik. Továbbá igy kezdődik ezen §. „Oly birói határozatok", stb. A birói véghatározatok kétfélék : feltételesek és feltétlenek. — a mint t. i. a főügy begyözésére még valamely bizonylatra szükség van, vagy nincs. A ,feltétlens szó beigtatása is kétessé hagyná a dolgot; mert sok esetben a további bizonylattól nem feltételező itélet gyakran feltételes a megítélt viszontszolgálat vagy abban hagyás folytán. — Erre nézve kell világos megállapodás. Az előjegyzéseknek a birói ítéletek alapján való kiterjedett módoni megengedése mellett sok ok harczol a végből, hogy a felperes bár feltételesen hozott s nem jogerejü itélet folytán bátrány elől óva legyen. — Ily itélet mindig bizonylat arról, hogy a felperes a perhez magát igazolta, és hogy keresete jogilag érvényes czimen alapszik ; mert különben elutasittatott volna. A pót- vagy becslőeskünél a felperes részére még azon kedvező körülmény szól, hogy a felperes igénye czimét, habár nem tökéletesen, bebizonyította. — Végre a főeskünél is fordulnak elő esetek, mikép a kereset ténye tökéletesen bebizonyítva van, s a főeskü csak valamely kifogás bebizonyítására lett elrendelve. Az előjegyzéseknek ily tágas értelembeni megengedése mellett még az is szól, hogy az ellenfél ily esetekben minden áron és minden czélt felhasznál, hogy annak jogerőre emelkedését megakadályoztathassa; eszközt és utat találhasson a végrehajtás nieghiusitására. — Ennélfogva ez esetben a feltételes és nem jogerejü itélet alapján való előjegyzés a feltétel bekövetkezése, illetőleg teljesítése által igazoltatik. „S csak azon terjedelemben, melyben az igazolás megtörtént" — igy végződik a 94. §. első bekezdése. Itt szabatosság hiányzik, t. i. az iránt, hogy a terjedelem tárgyilagos-e vagy személyi? — a zálogtárgyra alkalmazandó-e vagy a követeire ? Nemkülönben csak felvilágosítására szolgálna ezen §. zárszavának, ha még ezen kis pótlás: de mindenkor csak annak kéretére, ki ellen az előjegyzés kieszközölve lett" oda csatoltatnék; mert habár világos, hogy más miut a 119. §-ban nevezett érdekeltek ily beadására jogosítva nem volna, ugy ezen csekélység minden kétség szétoszlatására szolgálna. A 95 §-nak zárszavai határozottabban igy hangozhatnának : „vagy az ellene per utján a követel, vagy a zálogjog iránt hozott jogerejü határozat alapján történik". Minden kétség elhárítása tekintetéből e 96. §rnál megjegyzendő lenne, hogy ezen bejelentés által az előjegyzés igazoltnak sem tekinthető, hanem az előjegyzés hatálya minden további halasztási kéret mellőzésével a per kimenetelétől függ. Igy például a csődhezi bejelentés nem elégséges, hanem bevárandó a liquidationalis itélet, — és az illető bíróság helyett helyesebb volna a dologi biróság kitétele. (Folytatás köv.) Semmi töszéki <I önt vények. Hioutalból megsemmisítendő az oly keresetre eszközlőlt eljárás, melynek kérelme olyan, hogy az arra hozott itélet végre nem hajtható. Végrehajtható itélet alapjául nem szolgálhat azon újított keresetben kérelem, hogy az anyaperbeli felperesek keresetükkel, mely felelt előbb m ír itélet hoz itott elmozdít issanak. Az oly keresetlevél az első biróság által kijavítás végett hivatalból visszaadandó. Zánthó András az előbb már lefolyt anyaperben alperes az előbbi perben felperesek Zánthó Zsuzsanna és társai ellen perújítást tett folyamatba. A Sz. Fehérvári kiz. tszék f. év május 22-kén 1079. sz. a. kelt ítéletével a perujitási kérelemnek helytadva az alapperben 1870. év 5236 sz. ítéletet érvénytelennek kimondotta s annak megváltoztatásával perujitó felperest a fülei telekjkönyvben foglalt s az alperesek nevén álló '/4 telek ér, szőllő, ugy annak eddigi s ezentúli haszonvételére nézve kizárólagos tulajdonosul kimondotta s alperesek mindenikét 40 —40 frt stb. megfizetésére kötelezte. Alperes ez ellen semmitőszéki panaszt adtak be; mert az itélet a kérelmen túl terjeszkedett, minthogy felperesileg a peres vagyonnak csak V4 része kéretett, mig az itéletaz összes 1/i j ivak és haszonvételére kiterjeszkedett. A Semmitőszék a pana«zlott ítéletet a megelőző egész eljárással s a keresetre hozott idéző végzéssel egvütt a 297, § 1. s 10. p. alapján s a 304 alkalmazásával megsemmisítette s a tszéket utasította, hogy az ujitott keresetet felperesnek kijavítás végett adassa ki; „mert eltekintve attól, hogy miután az ujitott perbeli kereset zár kérelme oda van irányozva:,.mikép a perujitás kérdésének megoldása után az anyaperbeli felperesek a fülei telekkönyvben foglalt ingatlanok 3/4 rész valamint ezutáni haszonvételek iránti keresetükkel elmozdítassanak." — Az eljáró törvényszék azáltal, hogy ujitó felperest a fülei telekj könyvben foglalt */4 telek és szőllő ugy annak eddigi s ezentuli haszonvételére nézve itéletileg kizárólagos tulajdonosul kimondotta, nemcsak, hanem azonkívül felperest bizonyos, egyik fél által sem kért el. lenszolgalmányok teljesítésére kötelezte — nyilván a kereset, illetőleg a felek kérelmén túl terjeszkedett, s igy a megtámadott itélet a 297. § 10. p. alapján semmisnek volt kimondandó; „meg kellett azonkivül hivatalból semmisíteni az egész megelőzött perbeli eljárást, és elrendelni a keresetlevélnek kijavítás végetti vbszaadatását: mert minden biróság legelőször is arra tartozik ügyelni, váljon a kereseti kérelem olyan-e, hogy az annak alapján hozott itélet végrehajtható fog lenni? mivel különben a 297. § 10. pontban jelzett semmiségre szolgáltatnék alkalom: minthogy pedig a kérdéses ujitott keresetbeli zárkérelem az említett kellékkel nem bir, a mennyiben szemben az anyaperben hozott marasztaló és végrehajtható ítélettel, azon újított keresetbeli kérelem, hogy anyaperbeli felperesek keresetükkel, mely felett már is itélet hozatott, elmozditassanak, jogi értelemmel nem bir és igy végre-