Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 67. szám - Eszmék a telekkönyvi rendszer reformjához 9. [r.]

267 hajtható Ítélet alapjául nem — szolgálhatand — ugyanazért ezen keresett felett szabályszerüleg tárgyalás nem is volt rendelhető, hanem az már az első bíróság által azonnal kijavítás végett az illető félnek visszaadandó lett volna". (1872. aug. 1. — 8505. sz. a.) A szülők s valamely iparos közölt fiuk kiképeztetése iránt létesült szerződésből kelelkezelt fizetési tartozások behajtására irányzott keresetek, nem tartoznak az iparos és tanoncz közölt az ipar-s tanviszonyból származó azon peres kérdések közé, melyek az iparlörvény szerint az iparbizottságok hatáskörébe tartoznak. Az oly kétoldalú szerződések teljesítésére szolgáló keresetek a polgári peruira, és 800 frtig a sommás eljárás alá tartoznak. Grönczei István — Kohut András ellen 60 frt. tőke s jár. iránt az edelényi kir. járásbíróság előtt pert indított keresetét arra alapítván, mikép alperes vele szerződésre lépett aziránt hogy fiát hozzá adandja a lakatos-gépészetben való kiképeztetése végett, ezért neki bizonyos kikötött dijt kötelezvén, és noha felperes kötelezettségének eleget tett, alperes a lejárt 60 frt.tanonczi díjt megfizetni vonakodik. Tárgyalásnál alperes bírói illetőségi kifogást tett, mert az ipartörvény 97. 98. §§-sai szerint az iparos és tanoncz között felmerült s a tanviszonyból keletkezett peres kérdések elbírálása s eldöntésére nem a bíróságok hanem a közigazgatási hatóságok t. i. az iparhatóságok vannak hivitva. Azért, mert felperes mint iparos — nem a tanoncza hanem annak attya, az alperes ellen fordul keresetével, még nem lehet a bíróság illetékességét megalapítani — mit bizonyít már az is, hogy maga felperes kereset levelét a tanviszonyból eredó' követelésre alapította; és alperes ez ügyben csakis gyermekét a tanonczot képviseli s csak annak mint kiskorúnak term. s törvény gyámja gyanánt tekinthető' — (ipar törv. 52. §). Eszerint ez ügy csakis az iparos s tanoncz közt felmerült ügynek tekinthető s mint ilyen a bíróságok körébe nem tartozik. Ajbiróság f. év jun. 12. — 1246. sz. a. végzéssel bírói illetőségét megalapította: mert felperes keresetét szerződésre alapította, ily szerződési kötelezettségek teljesítése pedig oly iparügynek, mely az ipartörvény 97. §sában előírva van, tekinthető nem lehet; mert továbbá ezen ügynél különben is nem az iparosnak tanonczával fenforgó viszonyaik, hanem egy harmadik személy ellen irányzott követelés kérdése forog fenn, s alperes ellenbeszédében maga is az iparos és tanonczok közti ügyeket tekinti az ipartörvény alá tartozóknak. Alperes ezen végzés ellen semm. panaszt adott be. A Semmitőszék azt elvetette. „mert a kereset tárgyát nem az iparos és tanoncz közötti viszonyra vonatkozó kérdés elintézése, hanem egy oly két oldalú szerződés képezi, mely szerint alperes fiának a lakatos-gépészetbeni kitantitatásáért, részletenkint teljesítendő pénzfizetést kötelezett felperesnek — melyet azonban teljesíteni vonakodik „miután a szerződés teljesítése iránti keresetek, a polgári perútra. s különösen ha azok tárgya 300 frt értéket túl nem haladja a sommás eljárás alá tartoznak — az eljáró kir. jbíróság az illetőségi szabályokat helyesen alkalmazta, midőn panaszlott végzésével alperesnek az illetőség ellen felhozott kifogásának helyt nem adva, ma^át illetékesnek kimondotta." (1872. aug. 1. — 4352. szám alatt.) Az életjáradéki talián tartozások alapján', szolgáló fő kötelezettség még a per tárgyát képezvén, s igy birói hilározattól fügvén, az nem tekintethetik ollyannak, me'yre nézve kétség fen nem forogna {perr. 93. c) pontja.) Ily tartási dijak iránti keresetek nem tartoznak sommás eljárás s egyes birói illetőség alá : Özvegy Fischer Leopoldina — Suhadobnig Mátyás ellen 300 frt évi tartásdíj kifizetése iránt a Kaposvári kir. járásbíróság előtt pert indított, keresete alapját arra fektetvén, hogy üzletét, melyet egyideig vejevei jelenlegi alperessel közösen vitt, később annak egészen átadván, vele akkép egyezett meg, hogy élte hosszáig 300 frt évi tartásdijt nyerend. — Tárgyaláskor alperes előadja, mikép felperesnő leányát nőül vévén, a kérdéses üzletet közösen vitték, — de később tőle elvált ós önálló üzletet nyitott: tagadván, hogy felperesnő üzletét vette volna át, minthogy a felmutatott okmány szerint iparengedélyt nyervén, jogosítva lett önálló üzlet nyitására mit csakugyan eszközölt is, a nélkül, hogy felperesnővel bármily egyességre is lépett volna. Tagadja tehát határozottan, hogy neki tartást kötelezett volna. — Felperesnő keresete, illetőleg a tartásdíj iránti egyesség igazolására okiratokat mutat fel — egyszersmind alperest esküvel is megkínálja. A kir. jbíróság f. év június 19. — 3473 sz. a. végzésével a birói illetőséget hivatalból leszállította; minthogy a perrend 93. §-sac) pontja szerint sommás eljárásra csak oly életjáradéki keresetek tartoznak, melyeknél a főkötelezettségre nézve kékség fen nem forog; jelen esetben azonban az alapkötelezettség még birói határozattól függ, tehát az még kétséges. Az ellen felperes semm panasszal élt. A semmitőszék azonban azt elvetette. „mert a tartás iránti főkötelezettség csak e jelen per során kéretvén megalapitatni, minthogy a keresetnek e tárgya a perrend 93. § c) pontja szerint nem a sommás eljárás alá tartozik — az eljáró bíróság törvényszerűn határozott,midőn birói illetéktelenségét kimondotta." (1872. aug. 7. — 8356 sz.) Azon keresetek, melyek végrendelet, vagy házassági szerződés alapján, hozományt képező bizonyos, határozztt nemű tárgyaknak, mint hagyományoknak természetbeni kiszolgáltatására irányoztatnak — sommás bíróság és eljárás utján érvényesíthetők. Baeker Éva — özv. Szics Erzsébet ellen bizonyos ingó jószág kiadására, vagy értékének 64 frtnak megfizetése iránt a lippai kir. jbiróság előtt pert indított, előadván mikép neki Kiss János örökhagyó végrendeletileg a kereseti ingóságot hagyományozta, tehát örökösödési jogczimen azt követelheti. Tárgyalásnál alperes illetőségi kifogást tett mert a kereset öröködési jogczimen alapszik tehát mint ilyen rendes perútra s törvényszék elébe tartozik. 67*