Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 67. szám - Eszmék a telekkönyvi rendszer reformjához 9. [r.]

P est.1872. kedd aug. 27 67. szám. Tizennegyedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom: Telekk. reform. IX. Semm. dc'iitv. — Rendeletek. Eszmék a telekkönyvi rendszer reformjához. Kopp Ferencz járásbiró úrtól. IX. A 82 §. a) tétele változatlan maradhat, ellenben a többi tétel a már előadott érvelésnél fogva ekkép javasoltatik átalakitatni. b) A szerződő, vagy kibocsátó felek sajátkezű aláírásával ellátva és annak, valamint az okmány tartalmának, a tartalom felolvasásának és megmagyarázásának megtörténte közjegyzőileg vagy bíróságilag bitelesitve és bizonyítva kell lennie. c) Ha valamely kibocsátó vagy szerződő fél irni nem tud, vagy testi fogyatkozás miatt irni nem képes, ugy a szokott kézjegyét kell reá tenni éz ennek nevét egy harmadik érdektelen — ezen minemüségének megjeleiesével — írja alá. d) Ha. az okirat külföldön, (az osztrák magyar birodalmon kivül) kelt stb. megmarad mint e) alatt van. A d) egészen elmarad. e) Ha egy jogügylet egy vagy mindkét fél részről hatalmazottak által köttetik, úgy az e czélra kiadott különös hatalmazványnak szinte az előadott kül és belkellékekkel keli ellátva lennie. A 84. §-ban emiitett beszavatolási okmányokat a je lenlegi, vagy jövő ily nemű okmányok pótolandják. Ezen § egy tétellel következőleg lenne bővítendő. „És végre azon bizonyítványok és tanuzási levelek, melyek az erre illetékes hivatalos közegek részéről oly eseményekről lettek kiállítva, melyek eredményétől, vagy eredménytelenségétől valamely tlkvi jognak szerzése, megváltoztatása vagy törlése feltételeztetek." Ez okvetlen felveendő ide, miután ily esetre nézve a törvényben nem fordul elő rendelkezés. A 87-ik §-ban rendeltekre nézve kétféle nézet uralkodik. Állíttatik — egy részről — hogy egy magán okmány alapján csak akkor lehet a követelnek előjegyzését megengedni, ha azon okmány kibocsátója valamely ingatlanját a követel részére jelzálogul kijelelte; vagy más szavakkal, ha az okmányban a záloghozi czim megadatott. Ezen nézet az o. p. t. k. 449, §-val indokoltatik,melyben világosan az mondatik, hogy a követel záloghoz czimet nem ad; és ezen nézet különösan a tudomány terén — — elméletileg — szokott védelmeztetni. A másik inkább a gyakorlati szakférfiak nézete — kik a 353. § ra hivatkoznak, mely korlát nélkül arra jogosítja a hitelezőt, hogy követelét előjegyeztethesse, ha annak bekeblezését a tor vényes aJakiasság hiánya gátolja. Ezen ellentét a jövő törvényhozás figyelmébe ajánlíatik. Ha megfontoljuk: hogy az utóbbi nézet szerint, mint azt a tapasztalat tanítja, az adós a szándékos előjegyzéseknek és az abból könnyen bekövetkezhető fizetési képtelenség gyanújának, valamint ezzel kapcsolatban kereskedelmi és ipar hitele veszélyeztetésének van kitéve. Ha továbbá megfontoljuk: hogy ellenben az előbbi nézet szerint azon hitelező, ki csak egyszerű kötelező, levélbeli elismerés, nyugta és sok ehhez hasonló okmány birtokában van, mint ez igen gyakran történik és történni fog; vagy a kik mint kereskedők, iparosok, kik t. i. csak könyveikkel képesek bizonyítékot tenni, azon veszélynek vannak kitéve, hogy késedelmező adósaik fizetési értéküket — mielőtt elleuök végrehajtást vezethetnének — előttük elvonhatják. Végre ha megfontoljuk: 4iogy a törv:ny is némely esetekben bizonyos igények biztosítására — anélkül, hogy a követeJelő valamely tlkvi szabály szerinti eszközzel birna — feljogosít; ugy a törvényszerinti habozás felett azon nemzetgazdászati elv. hogy mindenkor a jogosau követelő nyerjen előnyt — győz, és ennélfogva a 87. §. zársora a jelenlegi szerkezet helyett így végződhetnék ..és a polgári rendtartás szabályai szerint fél bizonyítékul szolgálhat." — Ezzel némikép a 449. és 453. §§. közti ellentét elsimíttatnék, anélkül azonban, hogy a jövő törvény e részbeni intézkedésének praejudicáltatnék, annyival is inkább, miután a 91. §-ban emiitett esetekben a záloghozi czim kimutatása nem követeltetik. Ide tartoznék még a hátralékos vételárak iránti intézkedés, de erről már előbb tüzetesen szóltunk. Midőn m ár előbb a magán okmányok alapjáni előjegyzés terét kitágítottuk ugy ebből kifolyólag következik, hogy a köz okmányok alapján nyitott térnek szinte ilyennek, ha nem tágasabbnak kell lennie. Megkísértjük ebbeli nézeteinket itt kifejteni. A 92. §. a birói határozatok előjegyzéséről szól. Ha már ennek számtalan a keresetre alapított nemét és különböző iránybani hatályát tekintetbe vesszük gyakran oly helyzetbe jöhet a tlkvi biró, hogy a bevezetendő jogot vagy körülményt szabatosan meg nem nevezheti, a miből szép zűrzavar keletkezhetik. — Ilyen például azon rendelkezés „ha valamely nyilván könyvi 67