Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 66. szám - Törvénykezési bajaink egynémelyike

264 ff, melynek hatósága területén fekszik a követeléssel terhelt j birtok. Igaz György — Blurn Jakab ellen a nagy kállói k. | járásbíróság előtt 1000 írt. adóság megfizetése iránt pert indított; tárgyaláskor alperes kifogást emelt a birói illetőség ellen, mert jóllehet a kötvényben a sommás biróság kiköttetetti de nem a szabad választhatás is, s igy alperes ki jelen biróság területén nem lakik, a kérdéses személyes keresetben annak illetősége alá nem vonható. A keresetben felhozott 44. § pedig itt nem alkalmazható, mert az csak oly előjegyzett követelésekről szól, melyek valamely alperes fel tulajdonát képező ingatlanra vannak előjegyezve; nlperesnek azonban ezen biróság területén nincs ingatlanja; hanem felperes követelése csak bizonyos az alperes javára bekeblezett más követelésre van felül kebelezve, — Erre felperes kifejti, mikép éppen a perts. 44. § alapján jogosítva van jelen keresetével alperest a nagy kállói biróság előtt beperelni. A kir. járásbiróség 1872. június 20-kán 2140 számú végzésével a birói illetékességet megalapította: mert a 44. § második kikezdése világosan kimondotta, hogy valamely bekebelezett vagy előjegyzett követelés behajtása még akkor is, ha utóbbi az előjegyzés igazol áával lenne is összekötve, felperes választásához képest alpe- | résnek vagy személyes bírósága vagy azon biróság előtt érvényesithető, melynek területén a telekkönyvileg terhelt birtok fekszik — nem tevén az különbséget váljon a birtok tulajdonát képezi-e alperesnek vagy sem: már pedig a kereseti követelés felül előjegyzése,, egy ezen biróság mint telekk. hatóság illetékessége alá eső birtokra, alperes által nyert bekebelezésre van előjegyezve s igy az illetőség megalapítandó volt. Ezen végzés ellen alperes semm. panasszal élt, fejtegetve mikép a 44. § itt helytelenül értelmeztetett, mint^ hogy az csakis azon különös esetben mérvadó, ha felperesi követelés alperesnek birtokára van előjegyezve, vagy bekebelezve s nem akkor, ha csak követelésére van fölüljegyezve. A Semmitőszék azt elvetette „mert a kereseti követeléssel megterhelt birtok a per bírósága hatóságának területén létezvén, perr. 44. §-sa pedig a közvetlen bekebelezés s kebelezett tételre vezetett felülkeblezés által eszközlött megterheltetés között különbséget nem tevén — az eljáró biróság magát helyesen nyilvánította illetékesnek." (1872. július 25. — 8362 sz. a.) Azok kik kiskorúak, de saját üzlettel birnak önképviseletre feljogosítottaknak tekintendők. Ezekre, habár gyámság alatt vannak is, a perts. 84. § rendelete nem alkalmazandó. Schrottman Márk — Csolnoki Dénes ellen 37 frt 50 kr. iránt a makói kir. járásbíróság előtt pert indított, | melyben tárgyaláskor alperes kisskorúsági kifogással I élt mint olyan, ki 24-ik évét még el nem érvén, gyám! ság alatt létezik. i A járásbiróság f. év május 25. — 2198 sz. a. ítéletével alperest elmarasztalta, mert alperes azt. hogy a peres kötelezvényt tanúk előtt aláirta, nem tagadta; azon ténykörülmény pedig, hogy alperes 24-ik évét s igy teljes korát még el nem érte, felperes tagadása ellenében azért nem vehető figyelembe, és perts. 11. §-sa jelen esetre azért nem alkalmazható, mivel a keresetnek meg nem czáfolt sőt beismert kitétele szerint alperes „Kocsmáros" levén, mint ilyen saját keresménnyel bir, s ennélfogva az általa tett adóságok fizetése végett saját személyében is beperelhető. Alperes ezen itélet ellen semmiségi panasszal élt, mert ő köztudomás szerint gyámság alatt levén, önkép viseletre jogositottnak nem tekintethetik, tehát személyesen be sem pereltethetik. A Semmitőszék azt elvetette ; „mert alperes saját üzlettel birván, s ennélfogva önképviseletre is feljogositottnak levén tekintendő, reá a perrend 8. §. 6. pontja és a 11. 84. §§ szabályai nem alkalmazhatók. Ez okból a perr. 297. § 14. pontjára helytelenül fektetett semm. panasz elvetendő volt (1872. jun. 25. | 6167. sz. a. Hasonlóan Krausz Józsefhé Csolnokosi Dénes ellen." (1872. jun. 25. — 6168 sz. alatt.) Csődök. Herczeg Ábrahám szerednyilakos e. ungvári törvényszék, bejei. sept. 2—4 perü Reiszman; Kohn Adolf s Johanna szarvasi lakósok e. b. gyulai tszéknél, bejel. szept. 2 = 4 perü Zöldi, — Goldstein Mór győri ruha kereskedő e. győri tszéknél bej. szept. 16 —18. perü Matkovich, — Wankó Dániel s fia czég birtokosa Wankó Károly hagyatéka, pesti keresk.tszék bejei. 18 — 20 perü Visnya. Kinevezések; a csíkszeredai tszékhez telekkönyvvezető sege'ddé; Schó'n Vincze, a hajdu-böszörméuyi tízékhez aljegyzővé Császy Gyula, a lőcsei kir. tszékhez aljegyzőkké : Kray István és Melczer Gusztáv tszéki joggyakornokok s telekkönyvi Írnokká Csernyi Mihály, a magyar óvári kir. tszékhez telekkönyvvezetősegéddé : Krasznai Géza, és telekkönyvi írnokká Kiss Lipót, a nagy becskereki királyi törvényszékhez aljegyzőkké : Poroszkay Béla és Kokits János, törvényszéki joggyakornok ; Tein Ján08 és Chernolatetz Levin, telekkönyvi segéddé ; a temesvári törvényszékhoz bírósági végrehajtókká: Thoms László és Szöllősy József; a vorseczi törvényszékhez irodatisztté : Nagy András, verseezvárosi volt törvényszéki pertárnok; a zalaegerszegi törvényszékhez irodatisztté: Konkolyi József, volt megyetörvényszéki ülnök. Felelős szerkesztő' éa kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., fél évre 4 frt negyedévre 2 frt. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11-ik sz. a. 2-ik em. balra. Pesten, 1872. Nyomatott Koosi Sándor saját nyomdájában, Sándor-utcza, 13. sz. a.