Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 66. szám - Törvénykezési bajaink egynémelyike

263 mert a kir. járásbiró hivatásának nem tartja a pénzt felvenni, és a feleknek expediálni. Ennek folytán felperes végrehajtásért folyamodván, a járásbíróság Beiméi ellen a végrehajtást elrendelte, s foganatosítása iránt intézkedett. — Ezen birói intézkedések s határozatok ellen alperes ismét semm. panaszai élt. És ezen panasz következő indokokon alapszik. Mert a perr. 323 §-a szerint a perújítás az alapperben hozott Ítélet végrehajtását nem akadályozza, minek következménye az, hogy a pert végrehajtás vagy is a fél kielégítése előtt is lehet ujitani, a bíróság pedig a törvények szerint tartozik eljárni, s így a perujitási keresetet visszautasítani jogosítva nem volt. — Mert a perr. 324 §-sa szerint a zárlatnak a per meginditása előtt és a p^r folyama alatt is van helye, ha khnut itta tik, hogy a zárlat alkalmazása nélkül a tárgy értéke veszélyeztetnék, vagy a kérelmező jogai egészben, vagy részben meghiusitatnának. Azt, hogy Singer Lőrincznek semmije sincs, alperes kimutatta akkor, a midőn a zárlatot kérte, és ha az újított pert alperes meguyeri, felperesnél vagyon hiányában kielégitést nem nyerend. — Továbdá mert a perr. 327 §-a ért lmében a zár elrendelésére és a zárgondnok személyére vonatkozó kifogásait a fél a zárt elrendelő végzés kézbesítésétől számítandó 8 nap alatt beadhatja, és ha azokat kellő időben be nem adta, a zárlatot feloldani egy bírónak sincs jogában. Ha pedig a fél beadta kifogásait, azoknak tárgyalása után a biró itéli meg, van e helye a zárlatnak vagy nincs? De ily birói eljárás nélkül ön kénytesen történt zár feloldása törvénytelenséget képez. A bíróság nem hogy hivatva nincs a pénzfelvételére,hanem köteles a birói kézbe letett pénzt letétbe, vagy is az igazságügy min. rendelet szerint a legközelebbi takarékpénzba elhelyezni, mit ha nem tett hibát követett el, és ezen hibából eredő kárért felelőséggel tartozik. A zárlatnál pedig a lezárolt tárgyakat zár gondnoknak átadni köteles. És csak birói eljárás után lehet a birói kézbe letett pénz felvételére a jogosított felet utasítani, a zárlatot pedig feloldani. Az önkénynek igen tág tér nyittatnék, ha megengedtetnék, hogy a megítélt marasztalási összegnek birói kézbeni letétele mellett a végrehajtás legnagyobb kíméletlenséggel, foganatositathassék. Miután tehát a bíróság a törvény szerint követendő vezérfonalat feltalálni nem birta, a feleknek költséget és fáradságot okozott, és így annyiszor a semmiségi panaszra okot adott; — alperes pedig ügye igazságosságának érzetében minden módot megragadni kénytelen; — így mint emiitettük semmiségi panasztételhez folyamodni kénytelenittetett. Remélvén mikép a Semmitőszék a jogérvényben levő bírói zárlatot önkénytesen birói eljárás nélkül féloldó, továbbá a birói kézbe letett pénzt visszautasító, úgy a végrehajtást elrendelő végzést, és az egész végrehajtási eljárást megsemmisitendi. Seminitöszéki döntvények. A kártétel helye, kártérítési követeléseknél, a részvénytársulatok ellenében is megalapítja a birói illetőséget: Ily esetekben e perr 33. %-.ia mellőzésével a 30. §. áta~ lános jogszabálya érvényesíthető. Több lakosa Buzafalva, Bernátfalvn, és Mindszeti községeknek, melyek mind a kassai kir. járásbíróság illetőségi körébe tartoznak, — a Tiszavidéki vasút társulat ellen f. év február 16-án a kassai járásbírósághoz keresetlevelet adtak be, több rendbeli kártérítési összegek megfizetése iránt; előadván, mikép nevezett vasúti társulat vasúijának töltését Buzafalva községe felett az u. n. Kaksó pus/.ta mélyen fekvő vizenyős határán több száz ölnyi hosszaságban minden áteresz nélkül építvén, — ezáltal a tavasszal rendszerint megnyíló források, és az elolvadt hó vize lassú lefolyásában fellett tartóztatva, és több héten át a 9—10 lábnyi vasúti töltés magasságáig emelkedett. Miután p?dig a víz folytonos emelkedés Í ezen egész több száz ölnyi töltést átöntéssel fenyegette, a töltés megvédése czéljából azt a társulat 1860 év martius 28-án éjjeli órákban a legmélyebb helyütt pár ölnyi szélességben átásatta, s a több heten át 10 láb magasságra gyűlt vizet, éjjeli 11 órakor a községeknek való minden előleges bejelentés nélkül Buzafalva stb. nevezett községekre rábocsátotta, mi által azok lakosai tetemes kárt szenvedtek, mit felperesek felszámítanak, és bizonyítékokkal — az állam mérnökök s politikai hatóságok részéről is — igazolják. Á járásbíróság f. év. május 14-re tárgyalást rendelvén, azon alperes illetőségi kifogáat tett, mivel a perrend 33. §. szerint a részvénytársulatok ott perlendőkbe, hol azoknak telepe létezik; a Tiszavidéki vasuttársulattelepe pedig Pe ten létezik tehát illetékes biróságais egyedül a pesti jbiróság lehet. — Ez ellen felperes a perr. 30 §-ra hivatkozik, mely azt rendeli, hogy a kártérítési keresetek a kártétel s kártérítés helyének bírósága előtt indíthatók. Ily értelemben hozattak több döntvények is. Ezenfelül ezen jbiróság illetőségét alapították meg az 1868: 54 t. cz. több ide vonatkozó §§-sai is. A járásbíróság birói illetőségét megalapította és alperes vasuttársulatot az összes kereseti kártérítési összegek megfizetésében elmarasztalta. Az illotöségi végzés ellen alperes Semm. panaszt adott be. A S em mítoszé k e panaszt elvetette „mert tekintetbe véve azt, hogy a kártérítés a dolog természeténél fogva rendszerint azon helyen teljesítendő hol a kártétel elkövette tett, — s hogy ennélfogva a kártétel helye egyszersmind a kötelezettség teliesitésére kikötött helynek is tartandó (perr. 30 §.) — s tekintetbe véve másrészt azt, hogy az állítólag elkövetett kár a kassai kir. járásbíróság hatósága alá tartozó Buzafalva, Bernátfalva s Mindszent községekben okoztatott — a kassai kir. jbiróság ezen ügybeni illetékességét megalapitó végzése ellen intézett semm. panaszt el kellett vetni." (1872. július 10. — 7921 — 7930 sz. a.) A birói illetékesség tekintetéből nem tesz különbséget, hogy a behajtandó követelés közvetlenül van-e bekeblezve, előjegyezve — vagy valamely bekeblezett tételre vezetett felül hebelezés — felüljegyzés forog-e fenn. Utóbbi esetben is illetékes a személyes bíróságon kivül az 66*