Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 66. szám - Törvénykezési bajaink egynémelyike

262 elvitetni, az első részlet elvitelekor az utósó részletbe beszámítandó 40 frt biztosítékot letenni köteles, biztositék azért kívántatván, mert Singer több ízben vásárlásainál az eladókat rászedte, a birkák javát ugyanis elvitte, a j rosszabbakat ott hagyta, és így az eladókat megkárosította. Az első 10 darab birka részlet elvitelekor azok árát kifizette, a biztosítékból azonban csak 20 frt 50 krt fizetett le. A második szállítás alkalmával fiát küldötte a második birka részletért, de a biztosítékból hiányzó öszszeget nem küldötte el ; s így az eladó szóbeli egyezség szerint megalapított 40 frt biztosítékból hiányzó 19 frt 50 kr. kiegészítése nélkül a második részlet birkákat ki nem adta. Singer Lőrincz Beiméi Sámuel ellen a 20 frt 50 kr. biztosíték visszafizetése, és a hátralévő birkák át nem adása miatti kára iránt a volt Széchényi szolgabiróság eló'tt pert indított. Tárgyalás alkalmával Beiméi Sámuel azt adta elő, hogy Singer Lőrincznek 55 darab birkát eladván a második 18 darabból álló birka részletet azért nem adta ki, mert a 40 frt biztosítékhoz hiányzó 19 frt 50 krt, a vevő Singer Lőrinc le nem fizette, igy tehát a birkákat kiadni köteles nem is volt. Singer Lőrincz ellenben tagadta, a felperes által előadott szóbeli egyezség létrejöttét; tagadta, hogy 40 frt biztosítékot letenni köteles volt, és minthogy Beiméi Sámuel az ő állításait beismerte, az pedig, hogy a vevő Singer Lőrincz 40 frt biztosítékot lefizetni köteles volt, tagadása ellenében nem igazolta, kérte Beiméi Sámuelt saját, beismerése alapján elmarasztalni. Ennek ellenében. Alperes Beiméi Sámuel a perr. 163. §-sa értelmében kérte magát a felperesi kereset alól felmentetni, miután a felperes Singer Lőrincz saját állításait alperes beismerése által akarta bizonyítani, tehát azt neki teljes tartalma szerint kellett elfogadni, vagyis ugy, hogy az 55 db birkát a 40 frt biztositék letétele, és azok részletenkénti szállításának lefizetése mellett vette meg. , Az eljáró szolgabíró fel nem fogva ezen §-nak job- ! ban megfontolandó szabályait, azt figyelmen kivül hagyta — s alperest a felperesi keresetben elmarasztalta, azon J feltétel alatt, hogy ha a kárkövetelésre nézve Singer fel- I peres a becslő esküt leteendi. Nézetem szerint itt a szóbeli egyezség létrejötte va- ] lóságának bebizonyítására alperesnek a főeskü lett volna oda ítélendő, mert a jogi vélelem is az óvatosság mellett, mely polgárjogi ügyekben soh sem mellőzhető haczolván feltehető, hogy a fenforgó körülmények közt a biztositék azon szóbeli egyezséggel csakugyan kikötve volt. Ennélfogva ezen a törvényeinkkel homlokegyenest ellenkező sérelmes Ítéletet alperes a kir. táblára felebbezte, azon indokból, mert felperesnek válasza, s alperesnek kifogásai folytán a becslő eskü megítélhető netn volt. A kir. itélő-tábla azonban talán nagyon is hódolva a gyors s leggyorsabb igazságszolgáltatás érdekének nem várt, s valóban meglepő Ítéletet hozott. A szolgabíró ítéletet ugyanis indokainál fogva azon módosítással hagyta helybe, mert Beiméi Sámuel azt, hogy Singer Lőrincz a 2-ik szállítás alkalmával a 40 frtb. hiányzó 19 frt 50 krt. le nem fizette, nem állította. Erre megfelel a tárgyalási jegyzőkönyv, mert ott Beiméi Sámuel válaszának leglényegesebb pontját éppen azon előadása képezi, hogy csak is a biztosítékhoz hiányzó 19 frt 50 kr. le nem fizetése miatt, óvatosságból és bekövetkezhető kára mellőzése tekintetéből nem adta ki vevőnek a második birka részletet. Tehát a kir. tábla indokolása alperesnek a tárgyalási jegyzőkönyvben foglalt védelme által megczáfolva van. Alperes ily körülmények között a per megszüntetése mellett a perújítást választotta. A besslő eskú letételének mellőzése végett az egész felperesi követelést képező öszszeget lefizetvén, arra birói zárlatot kért; és a bíróság azt elrendelte. Ezután a volt szdlgabiróság az ujitási keresetre tárgyalási határidőt tűzött ki, mely határidőt kitűző végzés ellen felperes Siuger L'j'rincz semmiségi panasszal élt, de azzal elutasittatott, azon okból, mert az idézési végzések ellen semmiségi panasszal élni nem lehet. Az újított per tehát folyamatban maradt. Ez alatt a volt szolgabiróságokat a kir. járásbirók váltván fel, s ezen ügy is azoknak illetősége alá esvén az azok által lett elitéleadó. A kir. járásbiróaak most a semmitőszéki határozat következtében kötelességében állott a folyamatba tett újított perben uj tárgyalási határnapot kitűzni, mert felperes Singer Lőrincz az általa újított perben hozott idézési végzés ellen beadott Semmiségi panaszával a kir. Semmitőszék által elutasittatott. A kir. járásbíróság azonban túltette magát a m. kir. Semmitőszék határozatán és egyenesen a bíróilag beszüntetett keresetben, — az előtti perben megítélt becslő eskü letételére határidőt tűzött ki — az előbb elrendelt zárlatot minden előzetes tárgyalás nélkül feloldván. Alperes Beiméi Sámuel az ellen semmiségi panaszt adott be azon alapon, minthogy a megszüntetett perben előfordult birói cselekvényekre a per megszüntetése után, az újított perben többé visszatérni nem lehet, tehát nem a becslő esküre sem, mely még az anyaperben lett oda Ítélve. Annak azonban hely szinte nem adatott a semmitőszék által. így bonyolitatott ezen ügy mindig jobban és jobban — minek főokául az szolgált, mert a volt szolgabiróság által elrendelt zárlat a járásbíróság által önkéntesen nem volt feloldható; az újított pernek pedig az abban idézési végzés ellen emelt semmiségi panasz elvetése után folyamatba kell maradni; és a beszüntetett anyaperben elrendelt becslő eskü a felek kérelmén kivül nem volt feléleszthető ; midőn világos törvényeink szerint a felek kérelmén túl a biró nem terjeszkedhetik. Ily körülmények közöít Beiméi Sámuel az egész marasztalási összeget ujolag birói kézbe tette le azon kérelemmel, hogy az a per befejezéséig birói kézben tartassék és az ujitott perben valahára határidő tüzetessék ki, s a tárgyalás megtartása ntán az ügy itéletileg eldöntessék. Ezután a kir. járásbiróság határozatot hozott, melylyel a perujitási kérelmet visszautasította következő okokból : mert: Pert ujittani addig, mig az anyaper kielégítéssel befejezve nincs nem lehet, mert a zárlatnak alapja nincs,