Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 62. szám - Eszmék a telekkönyvi rendszer reformjához 8. [r.]

Illetményének vissza tartott fele része azonban utólag egészen kifizetendő, ha ártatlannak találtatott. 34. Czikk. A jelen törvényben megszabott batáridők nem hosszbbbithatók meg. Elkésett beadványok hivatalból ntasitandók vissza. 35. Czikk. A jelen törvény értelmében eszközlendő kézbesítések jogérvényesen az illetőnek saját kezeihez vagy távolléte esetében akként, hogy a kézbesítendő irat az illetőnek a biróság székhelyen lévő utolsó lakása ajtajára, vagy ba ugyanott lakással már nem bírt, a hivatalos épületben, hol szolgálatát teljesítette, kifüggesztotik. 36. Czikk. Azon biró, ki szabályszerűen kieszközölt szabadság nélkül hivatalából eltávozik vagy a kapott szabadságot több mint három nappal áthágja, ha csak különösen fontos okok nem szolgálnak mentségére, illetéktelen távollétének idejére a hivatalával járó javadalmazást elveszíti. Hivatalbóli elbocsátásnak van helye azon okból is, ba az il. letéktelen távollét: a) Különösen súlyosító körülmények között állott be; b) ha az illető bíróhoz intézett azon felszólítás után, hogy hivatalát foglalja el, vagy ugyanoda térjen vissza, négy hétnél tovább tart : c) ha nyolcz hétnél tovább tart. 37. Czikk. A bírónak akarata ellenére más állomásra való áthelyezése a bírósági szervezet változásán kívül csak az esetben történhetik, ha azt az igazságszolgáltatás érdeke sürgősen kivánja. Az ily áthelyezés is az illetékes fegyelmi biróságnak abbeli az áthelyezés szükségét megállapító határozata alapján történhetik csak meg. 38 Czikk. A 37. czikk értelmébeni Önkéntelen áthelyezés, egyenlő ranggal és fizetéssel járó hivatali állomásra, s a szabályszerű átköltözési költségek megtérítése mellett történhetik csupán. 39. Czikk. Ha ugyanazon bíróságnál alkalmazásban lévő két biró között oly sógorsági viszony keletkezik, melynek azelőtt való fennállása egyikük ugyanazon biróságnáli alkalmaztatását kizárta volna : a más állomásra való áthelyeztetés kötelessége azt illeti, a kinek házassága folytán a sógorsági viszony keletkezett. Ha az áthelyezés, üresédésben levő állomások kiánya miatt nem történhetik meg, az illető, a beosztás lehetőségének beálltáig rendelkezési állapotba helyezendő. 40. Czikk. & birák. törvényszerű kárpótlás mellett, ideiglenesen hivatali székhelyükön kivül is alkalmaztathatnak helyettesítés- vagy kisegítésre, de ezen alkalmaztatás az illetőnek akarata ellenére egy évnél tovább soha sem tarthat. 41. Czikk. Akarata ellenére nyugalomba helyezhető a biró; 1) ha testi vagy szellemi fogyatkozások miatt hivatalos kötelességei teljesítésére képtelenné vált; 2) ha a bíróságok szervezetének változása annak nyugalmazását szükségessé teszi. 42. Czikk. Ha a 41. czikk 1) pontjában érintett eset áll be, s az illető biró a közvetlen főnöke által kötelezettségszerüleg hozzá intézett Írásbeli felszólitás után, a felszólítás kézbesítésétől számítandó egy hónap alatt sem folyamodik nyugdíjaztatása végett; a nyugalmazandó bíró főnöke az esetet az illetékes fegyelmi biróságnak bejelenteni tartozik. A fegyelmi bíróság elnöke a döntő adatok teljes kipuhatolása végett egy bírói tagot küld ki. A kiküldött a tanukat és szakértőket szükség esetében hit alatt kihallgatja s az illető biró nyilatkozatát is kiveszi, a befejezett iratokat pedig a fegyelmi biróságnak beterjeszti. 43. Czikk. A fegyelmi biróság ennek alapján, a főállamügyész meghallgatása mellett, határoz a fölött, vájjon a nyugdíjaztatás esete fenforog-e vagy nem? A fegyelmi biróság egyébiránt határozathozatal előtt ugy az illető bírót, mint a tanukat és szakértőket is az ülésben élő szóval kihallgathatja. Ha a határozat a főtörvényszék által hozatott, szabadságában áll mind az illető bírónak, mind pedig a főállamügyésznek, az ellen nyolcz nap alatt a legfőbb itélőszékhez felebbezéssel élni. 44. Czikk. A folyamatban lévő fegyelmi vizsgálatok a jelen törvény rendeletei alá esnek. 45. Czikk. A jogerőre emelkedett, vagy nem felebbezhető határozatok minden esetben a vezénylő tábornok elé terjesztendők ki arra nézve a körülményekhez képest intézkedik. 46. Czikk. A jelen törvénynyel ellenkező minden szabály, különösen pedig a bíróságok belszervezetéről és ügykezeléséről szóló, az 1853. évi május 3-ki legfelsőbb nyilt parancs által szentesitett törvénynek (Bírod, törv.-tár 81. szám.) 7-ik fejezetében foglalt ide vonatkozó határozatok, a mennyiben azok a birák fölött a jelen törvény értelmében gyakorlandó fegyelmi hatóságot érintik, hatályon kivül helyeztetnek. Kelt Schönbrunnban, 1872. évi június hó 19-én. Ferencz József, s. k. Báró Kuhn altábornagy, s. k. A bélyeg- és közvetlen illeték fizetéséről. 1873. évi január hó 1-től kezdve a horváth-szlavon katonai határőrvidékben a bélyeg- és illeték-fizetésre nézve jelenleg fenálló íőrvények és szabályok helyett a jogügyletek, okmányok , iratok e's birói cselekmények hélyeg és illeték kötelezettségére vonatkozólag Magyar-, Horváth- és Slavonországokban, érvényben lévő törvények és szabályok lépnek életbe, miért is a határőrvidéki lakosoknak az uj határőrvidéki bíróságok rendes törvénykezési hatósága alá helyezésével, az azokat a bélyeg- és közvetlen illetékek fizetésére nézve eddig megilletett mentességek és kedvezmények megszűnnek azon kivétellel, hogy oly adásvevési- és csere szerződések, melyek által határ-őrvidéki ház-közösséghez tartozó ingatlanok egészben vagy részben szabad rendelkezésű tulajdonná válnak, ha a szerző az eddigi ház közösséghez tartozó egyén volt, a bélyeg- és közvetlen illetékek fizetése alól még 3 éven át mentesek leendnek. Ha azonban a szerző nem volt tagja a házközösségnek, a törvényesen járó bélyeg és közvetlen illetékeknek fele fizetendő. Azon békebirói eljárások, melyeknek tárgya 25 frt összeget vagy értéket meg nem halad, a bélyag és közvetlen illetékek fizetése alól továbbra is mentesek maradnak. Kelt Schőnbrunnbau, 1872. június hó 19-én. Ferencz József, s. k. Báró Kuhn altábornagy, s. k. Felelős gzerkesetö és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Regjeién e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt, fél évre 4 frt .negyedévre 2 frt. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11-ik sz. a. 2-ik em. balra. Pesten, 1872. Nyomatott K ocsi Sándor saját nyomdájában, Sándor-utcza, 13. sz. a.