Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 61. szám - Eszmék a telekkönyvi rendszer reformjához 7. [r.]

Pest, 1872. kedd aug. 6. öl. szám. Tizennegyedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom: Telekk. reform. Semm. döntv. — Rerideletek. Kszmék a telekkönyvi rendszer reformjához. Kopp Ferenoz járásbiró úrtól. ^(Folytatás.) VII. Az 56. §. c. pontja kiegészítendő lenne azon irányban, hogy az előadottak szerint elkészített vázlat az érdekelt felek és tanúk, ha pedig állandó kataster van, ezen hatóság által is hitelesíttessék, illetőleg átirattassék a valóság hiteléül. — Vagyis ily okmányok mindazon kellékekkel elláttassanak, melyek a bekeblezés elnyerésére előírva vannak. A nevezett §. d. pontja következőleg lenne czélszerűbben szerkesztve: ha egy tlkvitesta melyről valamely részletnek leíratása kéretik, terhelve van, u gy ez c s a k a hitelezőnek azon beleegyezésével történhetik, hogy az eldarabolandó részlet tehermentes átíratását engedélyezi, és megelégszik a fennmaradó birtokkal, mint jelzáloggal; vagy ha a hitelező követelének arányos részét az elhasitandó jelzálog értékének arányához képest átvezettetni, és ezen arányos részt a megmaradt birtokból törlesztetni engedi. — Ezen a telekk. rendelettől eltérő nézetet következőkép lehet indokolni. Ha valaki a megterhelt birtoktest egy részét eladni akarja, úgy ehhez a hitelező beleegyezése szükséges, mert e nélkül a hitelező jelzálogának érvényesítésében gátoltatnék, ha ily önkénytes eladás engedtetnék ; mert ennek az a közvetlen következménye, hogy a nem fizetés előfordultával kénytelen lenne zálogjogának egész terjedelmébeni érvényesítése esetében két vagy több pert és végrehajtást vezetni, a midőn ő ellenkező esetben csak egy pert és végrehajtást vezetett volna. — Ennélfogva ezen hitelt felette zsibbasztó betáblázással terhelt részletek eldarabolása a hitelező beleegyezése nélkül egészen mellőzendő. A tlkvi testek egyes részei önkénytes eldarabolásának és felosztásának ily módoni magánjogi megszorítását a tulajdonosra nézve nyomásnak tekinteni nem lehet, mert ez adósság csinálásának jogi következménye; s ez lényegesen könnyíti a telekkönyvek vezetését, s a legjobb alkalmat szolgáltatja az oly nagyon elharapódzott telekkönyvbeni egyetemlegességet valahára megszüntetni; és végre az nagy jelentőségű politikai és nemzetgazdászati oldalról is, miután az a birtok elaprósitását s vele a gazda proletariátust akadályozza. — De a bíró belátására sem lehet bízni annak megítélését, váljon a hitelező kárával nem történik-e a tehermentes átíratás, mert ennek megítélésénél alapul a szakértő nvilatkozatnak, és becslésnek kellene szolgálni, mi pedig a telekkönyvi eljárást felette nehezítené és hosszabbitaná, s végre sok esetben ezen előzetes eljárás után a bíró mégis kénytelen lenne elutasitólag határozni. Az 56. §. e pontja még azzal lenne pótlandó, hogy az ott emiitett hitelezői beleegyezés csakis a már a d. pontnál kimondott elv szerint történjék. — Végre beszüntetendő lenne a házak eldarabolása, és az épületnek más telkén való felállítása. Az eddigieket nem kellene a rendelkezéstől elvonni, de ha a házrészek, vagy a telek és ház egynek tulajdonába jut, ugy az elválasztás továbbra meg nem engedhető legyen. A g. pont — az igazságügyiminiszter 1869. april 8-kán 2579. sz. a. kelt rendelete folytán önkényt elmarad. Az 59. §. érintetlen hagyásánál a kevésbé avatott könnyen azon észrevételt tehetné, hogy az ott felemlített bevezetések között egy — és pedig a legkellemesebb: a törlés hiányzik. A nélkül, hogy elméleti interpraetatiókba bocsátkoznánk, röviden meg kell jegyezni, miszerint a tkbe csak jogok keblezhetők be, vagy jegyezhetők elő. Előbbi időkben — a hol telekkönyv létezett — bekeblezés, vagy előjegyzés nevezés alatt csak jogok bevezetése — a szerzés — értelmeztetett, és ennek ellentéte törlésnek mondatott. — Ezen ellentétes kifejezés azon körülményből származik, hogy a törlések előbb nem rendes bevezetések alakjában történtek, hanem rendesen vörös tintával keresztül húzattak, rövid hivatkozással azon könyvre, melyben a nyugta lemásolva s illetőleg a kéret betéve (bekeblezve) volt, melyek alapján a törlés rendelve lett. Természetesen ezen esetekben a törlés hatását csakis az okmánykönyv betekintéséből lehetett megbírálni. — De miután az okmány könyvek vezetése beszüntettetett, a törlések épen ugy, mint a jogok szerzése a telekkönyvben eszközöltetett, mi ismét másképen nem történhetett, mint bekeblezés vagy előjegyzés elrendelésével, t. i. a mint az okmány a szükséges kellékekkel ellátva volt vagy nem volt; mert ezen kellékek épen ugy voltak a nyugtánál szükségesek, mint a kötelező vagy adásvevési szerződésnél és a tkvi jogok szerzésénél eddig törvényesen meg61