Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 59. szám

234 Jogeset. Szentes város s a Károlyi grófok közötti örök eladási, s illetéktelen kamatfizetési ügy. (Vége.) Felperes város a közlött táblai Ítélet ellen — mint említettük — felebbezéssel élvén, azt következőkben fejtette ki. Sérelmes a neheztelt Ítélet már azért is, mivel az, ki jelen ügyben az ítélet tervét alkotta, az illető kir. törvényszéki ülnöknek nagybátyja — tehát közeli vér-rokona — az alperesi képviselő ügyvéd, — és igy az előadó kir törvényszéki ülnök — rokonsági kötelékénél fogva érdekeltnek tekintendő Mert lehet-e birónak tévedni ott, hol felperes napnál fényesebben beigazolja minden keresetbeli állítását, és alperesek csupán a perújítás — tehát alaki dolgokat feszegetve, a per érdemére egyetlen egy, — és ismételve is egyetlen egy árva szócskát sem szólva, felperes igazolt állításait hallgatag beismerik? (Pprt. 159. §.) Már pedig ezen alperesi beismerést maga a sérelmes ítélet sem nézte el, — de sőt arra hivatkozik, — még is azt következteti belőle, hogy: „felperes keresetétől elmozdittatik." !! Ha az igazságszolgáltatásra hivatott biró ily téves alapra fektetett Ítélettel oldja meg a legkönnyebb kérdéseket, — akkor a honpolgárokra nézve sokkal előny ösebb volna, ha jogaik védelmét nem az állam venné kezébe, hanem kiki utalva volna saját joga megvédésére. Valóban szomorú dolog, hogy midőn felperes városi közönség, az alperes grófokkal kötött örökváltsági szerződés folytán, a tetemes váltsági összeget, legnagyobb erőfeszítéssel lefizeti; ezenkívül a földtehermentesitési alapba adózván, még az összes volt jobbágyság megvál- j tásához is járulni kénytelen; az illetéktelenül fizetett s j most keresetbe vett összeg visszatérittetéséhezi reményé- \ tői is megfosztatik. — így tehát a városi közönség, önhi- ; bája nélkül a váltsági összeget épen kétszer fizeti le! A per érdemét tekintve: alperesek a per során ellen- ; beszédükben, a felperes okraányilag igazolt előterjesztése j irányában kifogással és ellenvetéssel nem éltek, ekkép a pprt 150. §. alapján teljes bizony erőre emelték azon tényt, hogy a gróf Károlyi család és Szentes város közt létrejött örök vételi szerződés folytán a földtehermentesitési alap által átvállalt összeg után. mennyiben annak esedékes kamata ugyanazon alapból javukra kiutaltatott, és kifizet tetett, a járulékokat, a felperes közönségtől illetéktelenül felvették; — a követelés valódisága, annak mennyisége és a felszámítás helyessége iránt ellenvetéssel nem éltek; — a minthogy az érdemben sem tettek semmi kifogást, hogy a volt helytartótanácsnak 1860. szeptember ll-én 673. sz. a. kelt, s a keresetlevélhez 7y. alatt csatolt leiratában jogérvényesen kimondatott, hogy az urbériségek után járó váltságösszegnek szerződésileg kikötve volt 20 részlet 4 utolsó fizetési részletei, a földtehermentesitési alap rovására átvétettek, egyszersmind az azután esendó kamatok is 1848. évi május 1-től a földtehermentesitési alapból fizettettek meg, — minek folytán a leirat jogérvényesen megállapitá, mikép a felperes közönségnek teljes jogában áll, hogy a földtehermentesitési alap által elfogadott váltsági részletért 1848. május 1-től 1855. de- j , czember 15-ig kifizetett kamatoknak a volt földes uraság részére kötelezett egyébb fizetéseibe leendő beszámítását j követelhesse. — Követelte is beszámíttatni a város közönsége, de azt az alperes grófi család beszámítani nem engedte, — de sőt a keresetlevél mellékletei szerint kamatos kamatával, kétszeresen vette meg, holott erre sem a váltsági szerződés, sem a neheztelt ítéletben hivatkozott császári nyilt parancs jogot nem adhatott s nem is adott. E bizonylatok által, a felperesi követelés jogalapja, annak mennyisége és összege, — mind a felperesi, az ellenfél által sem kifogásolt okiratok, — mind az alperesek hallgatag beismerése által begyőzve lévén: mégis felperes keresetével elutasittatik! Lássuk már most részletesen a neheztelt ítéletnek ! indokait, s vegyük azokat bonczkés alá. Ott hol a valódi indokolás kezdődik, ez áll : Jól lehet alperesek hallgatag beismerik azt, (!) hogy felperes részükre, a köztük létrejött s a perhez 2v. alatt mellékelt örök eladási pótszerződés 5-ik pontja szerint, a kötelezett úrbéri kárpótlási összeg u'án 1848 május hó 1-én tul terjedő időkre kamatfizetéseket tett, — jól lehet hallgatag beismerik azt is, hogy az úrbéri kármentesítési alap által átvállalt 182,578 frt 83/4 kr. tőke, ugy ennek 1848. május hó 1-től 1860. május l-ig járt kamatok fejében a perhez 6y. alatt csatolt kimutatásként részükre 109,546 frt 53y4 kr. a földtehermentesitési alapból kifizettetett: mindezek daczára felperes kereseté tői elmozdítandó azért volt, mert miután a hivatkozott 1853-iki márczius hó 2-án kiadott nyiltparancs 17-ik §-sa határozottan azt rendeli: „hogy ha az urbérisigek örök megváltása iránt köiött szerződések csak részleg teljesíttettek, a kötelezettek csak a hivatkozott nyilt parancs kibocsájtása napjá g már lejárt részleteket kötelesek lefizetni és csak az addig le nem járt részletek lefizetése alul felmentvék." Ezen 1853. márczius 2-kán kibocsátott nyiltparancsra való hivatkozozás nem szól felperes ellen s nem lehet jog alap jelen ügy elbírálásánál, mivel az urbériségek után járuló váltság összegnek szerződésileg kikötve volt 20. részlet 4. utolsó fizetési részletei, a földtehermentesitési alap rovására átvétettek, egyszersmind az azok után 1848. május hó 1-tői járó kamatok is szintén azon alapból, a 7-/ alatti helytartó tanácsi leirat szerint kifizettettek, — mégis az eladó grófi család a most érintett esedékes kamatokat, a város javára soha nem csak be nem számította, de sőt a követelt fizetéseknél, a hátralékos kamatokat mindig a főösszeghez számítva azokat Szentesváros közönségétől, birói végrehajtás utján, kamatostul együtt megvette, — mint azt a keresethez 8-j.-től 2ly.-ig csatolt nyugták igazolják. Tehát, nem foglaltatik a felperesi keresetben oly követelés, mely a hivatkozott nyüt parancs szerint, akár a földtehermentesitési alap terhére, akár a szerződés és nyilt parancs értelmében felperesre háromlott összeget képezné, hanem benfoglaltatik igenis a 391,084. pfrt öszszeg azon kamata, melyet alper'esek a földtehermentesitési alapból felvettek, s másodszor — a hivatkozott nyilt parancs ellenére ugyanezen összeg utáni kamatokat a felperes városon is illetéktelenül — tehát visszakövetöleg: — felvették. — Ezen illetéktelenül, végrehajtás utián a