Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 59. szám

235 várostól is, tehát kétszer megvett kamatok nem eshetnek s nem is esnek a nyílt parancs intézkedése alá, mivel az alperes grófi család eszerint a földtehermentesitési alap terhére átvett 391,084 pírt után járó kamatokat • egyrészről az átvállaló földtehermentesitési alaphói, más- . részről pedig Szentesváros közönségétől, éspedig az utóh- ! bitől illetéktelenül, — de ezért tőkesitetten — vette meg, i — s ezzel alulirt városi közönségtől, oly fizetést vett fel, j melylyel ez , a keresethez 5'/. és 6"/. alatt csatoltak sze j rint egyátalán nem tartozott; melyet tehát felperes város közönségének visszavenni, fenálló törvényeink szerint joga van, mely jogát felperesnek a pprs. 159. §-sa ér- | telméhen, maguk alpe.esek is határozottan beismerték, j — És enuek daczára mégis felperes keresetétől elmozdít- j tátik! Nem áll a nehezteli! iíélet azon indoka sem, mintha a | perhez Gr., és H., alatt csatolt okmányokban is kitün- j tetütt s felperes javára rótt 54.495 frt 43 kr. a város | jelen keresetével azonos volna. — Hogy ez valóban nem ! áll, egyrészről beigazolja azon tény, mikép alperesek fel- J peres keresetbeli állítását, tehát ezen Ítéleti indok ellen- j kezőjét, a pprs. 159. §. értelmében határozottan és feltét- I lenül beismerték ; — másrészről azt a keresethez csatolt í s kifogás alá nem esett okmányok kétség felenné teszik. Alperesek maguk sem merik a per során felperesi kereset jogosságát, alapos voltát megtámadni, csupán csak alaki hiányait emlegetik, s mégis a neheztelt ítélet oly érdemleges indokokat hoz fel, melyekkel élni alperesek maguk sem akartak. — Ilynemű tévedést felperes még soha sem látott! — Csupán ezen egyetlen egy kétségtelen tény megdönti a sérelmes ítéletet, ha a keresethez becsatolt, és minden kifogás nélküli okmányok, figyelembe nem vétetnének is. Ezekből láthatni, mikép felperes keresete egyrészről az alperesi teljes beismeréssel, — másrészről a keresethez j csatolt, s kifogás alá nem esett, okmányokkal egészen begyőzve van. közli B L. ausii tÖSZÍ'ki döntvéllfQfe• Oll, hol zárlat létezik, a követelés veszélyeztetésének va- j lószinüsége fen nem forogván, előleges biztositásnak alapja j is hiányzik. Rosenberg Samu — Kiss Miklós ellen 4000 forint j erejéig biztosítás elrendeléseért folyamodott a temesvári i kir. járásbírósághoz a felmutatott okmánynyal igazolván a ' követelés valódiságát s lejártát, a veszélyeztetés igazolá- | sára pedig felhozza hogy alperes pazarló úgy hogy pa- ! zarlásai miatt zárgondnokság alá hel veztetelett, mit szinte hiteles okiraital bizonyit. A járásbíróság e kérelemnek f. é. jun. 13 — 9639. sz. végzésével helyt nem adott — mert a követelés valódisága hiteles okirattal nem támogattatik. Ez ellen felperes sem. panaszt adott be; mert a kötelezvény a perr. 165. §. kellékeinek megfelel, sajátkezűleg levén irva s aláírva és az adós nemesi czimerével lepecsételve; de azért is mert a 167. §-nak is elég tétetett midőn ez ügyben már háromszor volt tárgyalás s alperes a valódiság ellen nem tett kifogást ; a veszélyeztetés pedig a tszék pazarlási végzésével kimutattatott. A Semmitőszék azt elvetette, „mert a biztosítási kérvény Kiss Miklós ellen intéztetvén, az pedig folyamodó saját beismerése szerint a pazarlás miatt gondnokság alatt állván; vagyonára a törvényes zárgondnok mellőzésével, biztosítást elrendelni s foganatosittani nem lehet; az eljáró bíróság tehát jelen esetben ezen indokból, de még azért is megdagadhatta a biztosítást, mivel panaszló nem igazolta, miszerint követelése a zárlat előtti időből származott, smert különben ís ott hol zárlat létezik, a követelés veszélyeztetésének valószínűsége fen nem forog." (1872 július 3 — 7207. sz. a.) Követelés veszélyeztetésének valószínűsége ki van mutálva annak igazolásával, hogy az adós egyidejűleg tetemes összegért más hitelező részéről végrehajtással lelt megtámadva. Neuman Samu — Somlyódi Balázs ellen a nyíregyházi kir. törvényszékhez 340 forint erejéig biztosítási végrehajtás elrendeléséért folyamodott, kimutatva a követelés lejártát s valódiságát : a veszélyeztetés valószínűségének kimutatására pedig okmányilag igazolta, hogy alperes ellen 1000 forint erejéig már kielégítési végrehajtás van elrendelve. — A kir. törvényszék f. évi májns 14-én 1957. sz. végzésével e kérelmet visszautasította, mert a perr. 338. §. rendeletének megfelelőleg a követelés veszélyeztetésének valószínűsége a felmutatott kielégítési végrehajtást í'endelő végzéssel nincs kimutatva, miután abból alperes vagyoni állása ki nem tűnik. Ezen végzés ellen felperes sem. panaszt adottbe;mert a perr. 338. § nak a veszély valószínűségre vonatkozólag eleget tett a kielégítési végrehajtás végzésének felmutatásával, mert azzal nem csak a valószínűsége hanem maga a veszély fenléte isigazolva van és mert a 338. §. a veszély valószinü-égének kimutatására nem rendeli az adós vagyoni állapotjának kimutatását; és ha csak akkor engedtetnék meg a biztosítás ha alperes passiv vagyonállása fölülmúlja activ vagyonhelyzetét, úgy ez szigorúbb eljárás lenne a csődbelinél. A Semmitó'szék annak helyt adva a tszéki végzést a 297. §. 18. p. alapján megsemmisítette ; „mert a követelés lejárta és valódisága a biztosítási kérelemhez csatolt teljes hitelű okirattal támogattatik; és a veszélyeztetés valószínűsége azáltal, hogy az adós egyidejűleg a bemutatott okmány szerint tetemes összegért más hitelező részéről végrehajtással megtámadtatott szintén feltüntettetett; és ily esetben a perr. 338. §. értelmében a biztositásnak helyevan.'" (1872. julins 2 — 7565. sz. alatt.) Törvény az igazságszolgáltatásnak II liorvát-szlawon katonai határőrvidékben rendezéséről. 1. Czikk. Az igazságszolgáltatás a közigazgatástól minden fokozataiban elkülönittetik. 2. Czikk. A birói hatalom kizárólag 0 cs. és Apostoli kir. Felsége neveben gyakoroltatik. 59*