Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 47. szám - A részvénytársasági törvény alkotásának kérdéséhez. (Vége)

188 Hasonló határozat hozatott Achum Péternek — Gilde János elleni végrehajtási ügyében. (1872. maj. 8. 4890. sz. a.) Azon szabály talanság,hogy a sommás ügyi idézövégzés keletfel nincs ellátva,nem képez semmiségi esetet, alapot a biztosilási eljárás megsemmisitésére. Blau Mihály — Kohn Lipót ellen a pozsonyi kir. járásbírósághoz 232 frt s jár iránt f. év april 6-kán 2571 sz. a. keresetlevelet adott be. és ugyanaz nap 2572 sz. a. kérelmet is nyújtott be a biztosítás elrendelése s foganatositásaért. — biztosítási kérelemnek apr. 6-kán kelt végzéssel helyadatott s az ugyanakkor foganatosíttatott. Alperes ez ellen se mm. panaszt adott be azon alapon, mert a kereset tárgyalására határidőt kitűző végzés kelettel nincs ellátva. A Semmitőszék azt elvetette : ,,mert azon szabálytalanság, hogy a sommás keresetre hozott idéző végzés kelettel ellátva nincsen, a biztosítási kérelemre hozott végzés s eljárás megsemmisítése alapjául nem szolgálhat, — hanem ezen toll hiba panaszló fél kérelmére a perr. 258 §. rendelete szerint kiigazítást nyerhet, — azon érdemleges kifogás pedig, hogy a biztositásnak volt-e helye vagy nem, a perr. 344 §-a szerint nem semm. panasz, hanem kifogás útjára tartozik." (1872 május 8. — 4193 sz. a.) Rendelet a birtokrendezési eljárás iránt Erdélyben. 11. §. A jelenleg folyamban levő birtokrendezési perek, ha a rendezési terv akár egyezségi akár végérvényes itélet által már megállapittatott, az eddig fennállott eljárási szabályok szerint fejezendők be, más esetekben azonban a per folyama alatt keletkezett jogérvényes birói határozatok épségben tartása mellett az eljárás e rendeletben meghatározott szabályok szerint folytatandó. 12. §. Az egyes telkek, vagy egyes telekrészek jogi természete iránt a törvényes időben meginditott úrbéri perek a birtokrendezésről elkülönözötten, az 1868. LIV. t. cz. 144 —150. §-aiban szabályozott jegyzőkönyvi eljárás szerint tárgyalandók, s általában mint birtokkeresetek az 1868. LIV. t. cz. szabályai értelmében látandók el. Mindazonáltal köteles a törvényszék a tárgyalás megkezdése előtt egy e czélra kirendelt birói tagja által a felek között az egyezséget megkisérleni, s annak eredményét a jegyzőkönyvben kitüntetni. Oly úrbéri perek tárgyalására, melyeknek tárgyát kizárólag, vagy egyébb kérdéssel kapcsolatban, azon kérdés képezi, hogy az illető székelyföldi birtok úrbéri természetű s ennélfogva országos kárpótlás utján váltandó-e meg? az az 1868-dik évi mártius hó 11-kén kibocsátott bel- és igazságügyi ministeriumi rendelet 8-dik §-a szerint kirendelt s illetőleg kirendelendő úrbéri jogbiztos is megidézendő, aki is köteles az idézett rendelet által kijelölt határok között észrevételeit a jegyzőkönyvbe iktatni.— Az ezen kérdést érdeklő ügyekben az úrbéri jogbiztos beleegyezése nélkül a felek között kötött egyezség az országos kárpótlási alap irányában hatálytalan. A per tárgyát képező székelyföldi birtok jogi természetének kimutatása végett köteles a törvényszék, az, 1819/20 évi úrbéri összeírás s az adózási táblák kivonatát valamint az országos kárpótlás esetleges felvételéről szóló adatokat, ha ezeket a felek felmutatni nem tudnák, hivatalból megszerezni, illetőleg azoknak nem létét a hivatalos adatok alapján megállapítani. 13. §. Ha valamely birtok jogi természetét illetőleg külön per indíttatott meg, vagy pedig a birtok jogi természete a rendezés egyéb kérdéseivel együttesen képezi a per tárgyát, a mennyiben a felek az érdemleges tárgyalásba még nem bocsátkoztak, az eljárásnál a 12-dik §-ban megállapított szabályok lesznek követendők. Ha azonban azon az érdemleges tárgyalás a birtokrendezési kérdés iránti tárgyalással kapcsolatosan megkezdetett már, de elsőfokú bírósági itélet még nem adatott ki, ez esetben a tárgyalás az eddig fennállott szabályok szerint folytatandó ugyan, azonban a birtok jogi természete külön itélet által állapítandó meg. A perorvoslatokra nézve ideértve az igazolást és a perújítást is, a törvénykezési rendtartás szabályai követendők. Ha végre a jelen szakasz második bekezdésében foglalt eset forog fenn, azonban az itélet már a feleknek vagy ezek egyikének kiadatott, ez esetben a birtok jogi természete iránti kérdés, a fennállott szabályok szerint intézendő el. II. Fejezet. A rendezés megengedhetősége. 14. §. Közbirtokosságokban, hol az arány még nem hozatott be, az arányosítás az úrbéri rendezéssel egyidejűleg s ugyauazon bíróság elótt, de külön perben eszköz lendő. Az arányosítás mikénti eszközléséről a IV. fejezet intézkedik. 15. §. Egyéb úrbéri rendezési ügyekben az első keresetlevél tárgyát mindenkor a rendezés megengedhetősége, s e végett segédadatoknak megszerzése, a rendezés tárgyául szolgáló birtokfelvételi főkönyvnek, térrajznak, az osztályozásnak és becslésnek elkészitése és hitelesítése képezi. (Folyt, következik.) Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. ütegjeién e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., fél évre 4 frt negyedévre 2 frt. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11-ik sz. a. 2-ik em. balra. Pesten, 1872. Nyomatott Kocsi Sándor saját nyomdájában,Sándor-utcza, 13. sz. a.