Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 48. szám

1872. Pest, péntek június 21. 48. szám. Tizennegyedik évfolyam. TÖRYÉ.VYMfikl CSARNOK, Tartalom. Bérleménybőli kitakarodás. Semm. döntv. A haszonbérlő jóllehet csak dologhoz! jogot szerzett előleges szabályszerű fe?mondás nélkül a bérleményből kitakarodni, és igy az u.j vevőnek engedni törvény szerint nem köteles. Közli: Tomassovits Ferencz jogtudor ügyvéd ur. Ezen elv a fokozatos bíróságok egyenlő ítéletei által Kimondatott. A tényállás következő. A. megvevén egy ingatlan birtokot, tulajdonjogát 1869 évben telekkönyvileg bekebleztette,sminthogy arra telek könyvileg semminemű korlátozó dologbani jog bekeblezve nem volt, természetes hogy az ingatlan birtokába is óhajtott lépni. Ekkor előállott B. azzal, hogy a haszonbérlet czimén tartja birtokában az ingatlant s ám táior szerződése bekebelezve nincsen, a haszonbéri éveknek letelte előtt, mi csak 1872 őszkor bekövetkezend, azt kibocsátani nem fogja. Erre A. kénytelen volt perutjára lépni. A per folyama alatt az ez esetben érvényben levő ausztriai polgári törvénykönyv szerint kifejtetett: hogy a dologbani jognak jogszerű birtoka csak a telekkönyvi bekeblezés által nyerhető el (321 §.); hogy telekkönyvüeg bekebelezett tulajdonosnak joga van a birtokból mindenkit kizárni s visszatartott birtokát a birlalótól visszakövetelni (366. §.); hogy az ingatlannak tulajdonosa jogosítva van tulajdonjogának bekeblezése után birtokba lépni (441. §.); hogy a tulajdonos csak azon korlátozásokat és terheket köteles átvállalni, melyek telekkönyvüeg kitüntetvék (443. §.) és végre hogy a tulajdonos csak telekkönyvüeg bekeblezett haszonbéri szerződést volna köteles respectálni (1095. §.) Minthogy pedig alperesileg vitatott haszonbéri szerződés telekkönyvüeg bekeblezve nincsen, az ingatlan birtoknak átadása kéretett. Az első fokú bíróság kimondta, hogy „a haszonbérlő jóllehet csak dologhozi jogot szerzett, előleges szabályszerű felmondás nélkül a bérleményből kitakarodni, és igy az uj vevőnek engedni törvény szerint nem köteles, ezúttal felperest idő előtti keresetével elutasítani és mint egészben pervesztes felet a perköltségben is marasztalni kellett." Felperesnek fellebbezése folytán kir. Ítélőtábla 1871 évi 33278. sz. ítéletével stereotype csak azt mondta „sz elsőbirósági ítélet indokaiból helybenhagytik." Felperesnek isméti felebbezésére a legfőbb ítélőszék pedig 1872. évi 1436 sz. ítéletével kimondta, hogy „a Rendelet a birtokrendszerzési eljárás iránt Erdélyben. | pesti királyi itéló táblának felidézett keletű és számú | ítélete, <*z abban felhivo't indokoknál fogva helybenhagyatik." A felperes daczára két egyenlő ítélet ellen közbevetett fellebbezésnek meg nem birságoltatott. Miután ezen Ítéletek törvényre nem alapitvák, sőt világos törvény ellenére hozattak; miután a tulajdonos, kinek tulajdonán dologi jog bekeblezve nincsen azt respektálni nem tartozik, tehát nem is szorítható arra, hogy a haszonbért felmondja, melyet ő amúgy is nem létezőnek tekint, miután jelen esetben a haszonbérlőmidőn a bérleményt a keresetnek kézbesítése után ki nem bocsátotta, roszhiszemü birlalóvá vált, nem lehet kétség az iránt, hogy a felperes jogosítva volt a birtokot egyszerűen követelni. A régi Róma jogtudósainak kijelentései pótolták ugyan a törvényt, sőt ezen responsa prudeutium a legnagyobb befolyással voltak a római jog fejlődésére, váljon azonban a fenébb kimondott elv tekinthető e responsum prudentium-nak, ennek megbirálása a tudományt illeti. A Curiai ítélet ellen érdemileg további jogorvoslat nem létezvén, nincs más mód mint publicitásban keresni orvoslást, vagy legalább enyhülést. A felperes most megadással várja a haszonbérletnek leteltét, és nincsen kedve a felmondáshoz fogni és utána ismét perelni mi legjobb esetben ismét vagy három évig eltarthatna. A Responsum prudentium ezt hozza magával. Semmitöszéki döntvények. A semmitőszék teljes tanácsüléséből s döntrénykőnyvéből. Miután a perrend 93. §. K. pontja értelmében a szolgálati, szállítási- és munkabér vagy dij, vagyis teljesített munkáért járó bérek és dij jak iránti keresetek — összegre való tekintet nélkül, — a sommás eljárás alá utasitvák; ennélfogva az alkuszdij is valamint minden teljesített munka után szerződés vagy törvény értelmében járó dijjak iránti keresetek a sommás eljárás alá tartozóknak tekintendők. Ezen itt fenforgó kérdésre nézve, mely a f. évi jun. 4-ki teljes tanácsülésben elvileg lett eldöntve, már több különböző jogesetek kerültek a Semmitőszék elébe, és ez 48