Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 47. szám - A részvénytársasági törvény alkotásának kérdéséhez. (Vége)

187 3) A részvénytársulatok alapszabályainak, illetőleg a társulatok keletkezése, müködésök ideje alatt előforduló változások, és megszűnésére vonatkozó (joglétesitő, jogváltoztató és jogmegszüntető) tények bejegyzése és közzététele bizassék a kereskedelmi ügyekben való bíráskodásra hivatott rendes törvényszékekre. Senimitőszéki döntvények. A hagyatéki zárgondnok nincs jogosítva az örökösök képviselésére oly peres iiggékben, melyek az örökhagyó kötelezettségei tekintetéből merültek fel. Hivatalból észlelendő semmiséget képez, ha a bíróság ily képviselet melleit az ügy elintézésébe, vagy felülvizsgálatába bocsátkozott. Kis Istvánné — Polereczky Alajos, mint Sipos Mária hagyatéki zárgondnoka ellen 797 frt s jár. megfizetése iránt Gyöngyös város volt sommás birósága előtt pert inditván, ebben nevezett első biróság 1870. mart. 22. — 4331. sz. a. kelt Ítélettel alperest a kereset értelmében elmarasztalta; és ezen Ítéletet — alperes felebbezése folytán — a 'kir. tábla 1871. sept. 28. — 31,128 sz. a. indokainál fogva helybenhagyta. Ez ellen alperes 1872. mart. 15. semm. panaszt adott be, azon alapon, mert az alapul vett kötelezvényt Sipos Mária örökhagyó tanúk előtt alá nem irta, igy az Sipos Mária hagyatéka ellen bizonyitékul nem szolgálhat, — mint arra sem, hogy ez ügyben sommás eljárás lett volna kikötve. — Továbbá Sipos Mária a tanúk vallomása szerint a peres kötvény kiállításánál s előttemezésénél jelen nem volt. Ezt erősiti a felmutatott itélet is. A Semmitőszék következőleg határozott: „Mindkét alsó biróság ítélete s az azt megelőző eljárás hivatalból megsemmisíttetik, és a keresetlevél felperesnek esetleges kijavítás végett visszaadatni rendeltetik „mert a hagyatéki zárgondnok a perr. 568. s 588. §§-hoz képest egyedül a hagyatéknak biztossága fölötti őrködésre és kezelésére van hivatva; tehát azt csupán a saját hatáskörében tett intézkedések folytán felmerült peres kérdésekben képviselheti, de az örökhagyó kötelezettségei tekintetében az illető örökösök perbeli képviseletére sem hazai anyagi törvényeink, sem a perr. IX. czime VII. fejezetében foglalt szabályok szerint nincs jogosítva; mert ekként az eljárt sommás biróság, midőn a helytelenül az érdekelt, névszerint kijelelendő örökösök helyett, a hagyatéki zárgondnok ellen intézett kereset fölött tárgyalást rendelt, s annak befejeztével Ítéletet hozott, — a kir. tábla pedig, midőn a per érdemleges bírálásába bocsátkozott, a perr. 297. §. 1. és 15 ik pontjába ütköző és a 304. §. értelmében hivatalból észlelendő semmiséget követett el." (1872. máj. 23. — 5249. sz.) Nem képez hivatalból észlelendő — 297. §. 15. pontja alá eső — semmiségi esetet, ha a fél keresetével nem valamely hagyaték — mint harmadik személy nevében, hanem annak jogán lépett fel. Csilling András s érdektársai — László Gergely s társai ellen a néhai Faragó Istvánné hagyatéka jogán bizonyos ingóságok és érték kiadása iránt a ráczkevei kir. járásbíróság előtt pert indítottak. — Az ügy felebbezés folytán a kir. táblához felterjesztetvén, és ez azt a semmitőszék elébe terjesztette, a 304. §. alapján hivatalból észlelt semm. eset felmerültével azon okból, mert felperesi részről a Faragó-féle hagyaték nevébeni eljárásra szolgáló jogosultság nem igazoltatott (297. §. 15. pont.) A Semmitőszék a 304. §. alkalmazásának helyét nem találta; „mert felperesek keresőleg nem egy harmadik személy nevében lépvén fel, a perrend 297. §. 15. pontjában körülirt semm. eset fen nem forog; „azon az ügy érdemét érintő kérdés megbirálása pedig, váljon felperesek kereseti joga kellőleg igazoltnak, illetve tisztára hozottnak veendő-e? a semmitőszék hatásköréhez nem tartozik." (1872. május 24. — 5442. sz. a.) A sommás eljárásban keletkezett végrehajtási végzés nem tekinthető azért semmisnek, ha az irásbeü kérelem folytán hozatott. — A 347. §-nák nincs más értelme, mint az, hogy itt az Írásbeli kérelmezés költségei meg nem Ítélhetők. Reiszer Fülöp — Gilde János és Magdolna ellen 258 frt 48 kr s jár. iránt pert inditván s azt alperesek elmarasztaltatásával befejezvén, — írásbeli folyamodást adott be a biliéti kir. járásbírósághoz, a végrehajtás elrendeléseért s foganatosittatásáért, felszámítván ezen kérelem költségét is. — A kir. járásbíróság f. év apr. 12-én 464. sz. a. kelt végzéssel a végrehajtást elrendelte és ujabbi költség fejében 10 frt 58krt alapított meg. Ennek alapján a foglalás teljesíttetett is. A végreh. végzés s eljárás ellen alperesek sem. panaszszal éltek. A Semmitőszék a neheztelt végrh. végzés azon részét, melyszerint felperesnek a végrehajtás kérelmezéseért 10 frt 58 kr költség ítéltetett meg, a 297. §. 1 pontja alapján megsemmisítette; tekintve, miszerint a perr. 347. §. szerint ilyen költségeknek sommás eljárásban nincs helye; — és utasította jbiróságot, hogy az emiitett költségeknek újbóli megalapitása mellett, felperesnek e tekintetben csak a felhasznált bélyegekre s az itélet lemásolására fordított kiadási összegét ítélje meg; — „többire nézve a semm. panaszt elvetette „mert nincs törvény, mely oly végrehajtási végzést, mely sommás eljárásban Írásbeli kérelem folytán hozatott , ez okból érvénytelennek rendelné tekintetni; — miután a sem. paoaszban felhozott 347. §-nak egyedül az a valódi értelme, miszerint az írásbeli végrehajtás kérelmezésének, mint szükségtelennek költségei az ellenfelet nem terhelhetik; „s ruert az összeirt ingóságok, miután sem a perr. 395. §. szerint végrehajtás a á nem vehető tárgyak közé nem tartoznak, sem a perr. 423. §. értelmében ingatlan birtok tartozékait nem képezik — érvényesen lettek lefoglalva. (1872. máj. 8. 4889. sz. a.) 47*