Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 47. szám - A részvénytársasági törvény alkotásának kérdéséhez. (Vége)

186 lyében, mint inkább az összesített vagyonban helyeznek bizalmat. Ezt az elvet, mely kivált a franczia jogtudodományban hosszú idők során át mai napig is fennáll és e mondatban: c est plutot une sociétó de capitaux que de personnes — van hangsúlyozva, az alkotandó normativ szabályokban határozott kifejezésre kell juttatni, ha azt akarjuk, hogy a közgazdaságilag oly fontos részvénytársulatok üdvös fejlődésnek induljanak és hogy az állami engedély mellőzése hátrányossá és károssá ne váljék. Hogy tehát a részvénytőke kétségtelen zálog gyanánt biztositassék a hitelezők részére, és hogy ez valósággá váljék: a kezesség külömböző fokozataiban igénybe veendők a részvények aláirói, a valóságos részvényesek és végre személyesen és egyetemlegesen az igazgaatók társasági vagyon kezelői. Csak ezen az uton és a nyilvánosság alatt lehetséges, födözni a részvénytársulatnak azt a gyönge oldalát mely a személyes kezesség hiányában gyökeredzik. A rész vény társulat vagyonkezelőit (választmányát, igazgatóságát, igazgató tanácsát stb.) terhelő szigorú felelősség illetőleg a szigorú felelősség elve azon nagy hatalomnak a következménye, melyet az egységes igazgatás elérése végett okvetlenül kezökbe kell adui. A nyilt (collectiv) társulatoknál azon társulati tag is, mely az üzletet vezeti, a társulat összes kötelezettségeiért kezeskedik; ezenkivül őt a személyes bizalom köteléke fűzi társtagjaihoz, ugy hogy már ebben is nagy biztosíték rejlik az ő cselekvényeiért. A rész vény társulatnál ellenben igazgatókra van bízva az üzlet vezetése, kiket gyakran aránylag igen csekély személyes érdek köt a társasághoz ; miért is annál szigorúbban kell körvonalozni a felelősséget cselekményeikért. Hatalmukat a törvény nem korlátolhatja a nélkül, hogy gyengítse a gyors kezdeményezés hatályát, mely oly fontos szerepet játszik a kereskedelemben. A forgalom biztonsága tehát megköveteli a képviselői jogosítvány korlátolhatatlanságát, mert minden megszorítás bizontalanságot idéz elő a hatáskör és jogosultság tekintetében. A vagyonkezeléssel megbízottak tágasb körű jogai a társulat képviselésére tehát karöltve járnak kötelességekkel és az ezen kötelességek teljesítéséért való szigorú felelősséggel. Anglia és Francziaország szintúgy, mint Németország az állam általi jóváhagyás és felügyelés megszüntetése után — mint emiitettük — szükségesnek látta, oly normativ szabályokat fölállítani, melyekben a nyilvánosság és felelősség elvei érvényre jutottak, és melyek arra czéloznak, hogy a részvénytársulatoknak engedett önkormányzás mellett a visszaéléseknek eleje vétessék. Már most áttérek azon kérdés megfejtésére: „váljon a részvénytársulatok (helyesebben: alapszabályok) bejegyzése és ennek közzététele egy e czélra külön felállítandó közigazgatási hatóság (office ofregister) vagy pedig a kereskedelmi ügyekben bíráskodásra hivatott rendes törvényszékek által volna-e eszközlendő ?w A közérdek megkívánja, hogy bizonyos, a részvénytársulat kebelében előforduló, jogot alkotó, megváltoztató, vagy megszüntető tények bejegyeztessenek, és közzétételük által köztudomásra juttassanak, ugy hogy saját hibája nélkül senki előtt sem maradhassanak ismeretlenek. A nyilvánosságra támaszkodik a biztos forgalom lehetősége és azon alapszik a társulatok hitele. A törvényhozás föladata leend azokat a tényeket, a melyeknek köztudomásra jutása a közönség érdekében áll, a törvényben taxative fölsorolni; és ez oknál fogva, csak azon nézetem kifejezésére szorítkozom, hogy az ily tények bejegyzése és közzététele, a kereskedelmi ügyekben bíráskodásra hivatott rendes törvényszékek által eszközöltessék, — és pedig a következő okokból: 1- ször. Forgalmunkra nézve mindig nagy fontossággal bir, üogy azon államoknak, melyekkel leginkább érintkezünk, kereskedelmi jog-intézményeit és szabványait nálunk is meghonosítsuk, mihelyt azok viszonyainkra illenek; és ha ilyenek nálunk már léteznek, azokat megtartsuk, illetőleg a szükségletekhez és követelményekhez képest átalakítsuk, javítsuk. Miután mindazon államokban, melyekkel a legélénkebb nemzetközi forgalomban állunk, a ré.szvényíársulatokra vonatkozó jogi cselekmények bejegyzését, — ugy mint nálunk, — a bíróságok eszközlik, azért bizassék ezen hivatalos cselekmények elvégzése ezentúl is bíróságokra annál is inkább, mivel eddigelé nálunk sem nem merült fel szüksége annak, sem nem nyilvánult az érdekelt körökben az az óhaj h >gy ez a teendő abiróságoktól elvonassék és más állami közegekre ruháztassák. 2- szor. Ha a részvény társulati törvényt csupán csak magán viszonyokat szabályzó jogtörvénynek tekintjük, és ilyennek kell azt tekintenünk : akkor következetesen el kell hárítania magától mindazt, mi a jog védelmét a közigazgatás közegeire ruházná, mert a tapasztalás elég bizonyságot szolgáltatott arra, hogy mihelyt a közigazgatási beavatkozás valahol helyt foglal, a szabályrendeletek kibocsátásának se hossza, se vége. 3- szor. Azon kérdés megítélése, váljon valamely társasági szerződés — ilyen pedig a részvénytársulat alapszabálya is — megfelel-e a törvényes kellékeknek, nem közigazgatási, hanem jogi természetű Ha a részvénytársulat a törvény szabványainak, megfelelőleg szerkeszté alapszabályát, akkor a biróság — különbeni felelősség terhe alatt nem tagadhatja meg a törvényes kellékeknek megfelelőleg kiállított alapszabály bejegyzését. És ezt a biztosítékot a közigaztási hatóság nem nyújtja. 4- szer. A kereskedelmi lajstrom vezetésével megbízott biróság eljárása teljes biztosítékot nyújt annak megbirálása tekintetében, vájjon a törvény megkivántatóságainak elég van-e téve, és különösen azon, az államkormányra nézve fontos kérdésnek megállapítására, váljon a részvénytársulat az általa kitűzött főczélon kivül nem vett-e be alapszabályaiba még más meg nem engedett mellékczélokat is. Oly részvénytársulatoknak, melyek tiltott czólokat tűznek ki feladatul, a biróság is bizonyosan meg fogja tagadni alapszabályainak bejegyzését. Az eddigi fejtegetés alapján a harmadik magyar jogászgyülés elé terjesztendő indítványt következőleg formulázom : Mondja ki a magyar jogászgyülés: 1) A részvénytársulatok alakításához állami engedély nem szükségeltetik. 2) Alkottassanak az állam-engedélyzési s felügyelési rendszert helyettesítő, egyszer — mindenkorra mérvadó oly törvényes normativ szabályok, melyekben a nyilvánosság és felelősség elvei érvényre emeltetnek.