Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 47. szám - A részvénytársasági törvény alkotásának kérdéséhez. (Vége)

1872. Pest. kedd jnnius 18. 47. szám. Tizennegyedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARXOK, Tartalom. A részvénytársasági törvény alkotásának kérdéséhez. Semm. döntv. Rendelet a birtokrendszerzéai eljárás iránt Erdélyben. A A részvénytársasági ttirvény alkotásának kérdéséhez. SzvetenayMiklós úrtól. V (Vége.) A. fölhozott törvényes intézkedésekből világosan kiderül, hogy az állam általi jóváhagyás mellett az alapszabályok bejegyzése és a bejegyzés közzététele is fönnál, A főkérdés tehát nem a körül forog, hogy hol törtérjék az alapszabályok bejegyzése az állami jóváhagyás rendszerének megszüntetése esetében, mert ez másodrendű kérdés, hanem igenis a kőiül, mi léptettessék az állami j óvábagyás és felügyelet helyébe? Vélekedésem szerÍDt a kérdésnek tehát ily képen kell szólania: „Ha a harmadik magyar jogászgyülés azon indítványt, hogy a részvény-társulatok alakításához az állam engedélye nem szükségeltetik, határozatra emelné és a törvényhozás az állami jóváhagyás rendszerével szakitana, mely alapelvekre fektettessék az alkotandó részvénytársulati törvény, illetőleg az állami jóváhagyást és felügyelést helyettesítő és pótló normatív szabályok ?" A föltett kérdésnek az a része tehát „váljon a részvényársulatok (helyesebben „társulati szerződés") bejegyzése és a bejegyzés közzététele egy e czélra külön felállítandó közigazgat, hatóság (offiee of'register) vagy a keresk. ügyekben bíráskodásra hivatott rendes törvényszékek által volna-e eszközlendő?" csak akkor lenne megoldandó, ha előbb ki van mutatva szükségessége annak, hogy a részvény társulat alapszabályai bejegyeztessenek és közhírré tétessenek. — Egy rövid visszatekintés azon államok részvénytársulati ügye törvényhozásának történetére, melyek a gyámkodás rendszerével szakítottak, bizonyságot fog szolgáltatni, hogy mindenütt a hol a részvény társulatok az állam általi jóváhagyás és felügyelés nyűge alól felszabaditattak, annak biztosításául, nehogy oly könnyen szédelgős vállalatok keletkezhessenek bizonyos törvényes intézkedések és határozmáDyok alkottattak Anglia az államnak közigazgatási jóváhagyása és beavatkozását megszüntetve a részvény társulat összes jogviszonyait egyúttal törvényes szabványok által a legnagyobb gondossággal és elővigyázattal rendezte és a hitel és közjó érdekében oly intézkedéseket léptetett életbe, melyek a részvénytársulatokat kényszerűen bizonyos ellenőrzésnek vetették alá és jogi állásukat szigorúan meghatározták. Hasonlóan járt el Francziaország midőn az 1863. május 23-ki törvénynyel az állami jóváhagyást megszüntette. Ugyan e törvényben azonban egyszersmind szigorú a szédelgés megakadályozására czélzó szabályokat alkotott a részvény társulatok alakítására és üzletük vezetésére vonatkozólag. E törvények határozatai lényegben átmentek a most érvényben álló törvényre, mely 1867 jul. 24-én hozatott. Végre a Németbirodalom is, midőn a részvényekre alapított kültársaságok és részvénytársulatokról 1870. évi jun. 11 én kelt törvényben az állam általi jóváhagyás és felügyelés rendszerét elejtette egyúttal másnemű biztosítékokról gondoskodott. A társaság fölállításához szükségelt állami jóváhagyás valamint az állami felügyelet helyébe ugyanis úgynevezett törvényes normativszabályokat alkotott vagyis olyan szabványokat, melyek az azelőtt állami engedélyben és felügyeletben a közönség megkárosítása ellenében rejlő biztosítékot pótolni vannak kivatva. Áttérek most az általam szövegezett kérdésnek megfejtésére. A válasz e kérdésre oda irányul: Hogy az állami engedély és felügyelet pótlására szolgáló normatív szabályokban a nyilvánosság és felelősség elvei jussanak érvényre, és pedig : Nyilvánosságaz igazgatásban,a számadásban, a társulati élet fontosabb mozzanataiban és cselekményeiben különösen, midőn harmanik személyek érdekei forognak szóban, felelősség és kezesség a részvényesek részéről az aláirt összegek tekintetében és szigorú felelősség a társulat közegei részéről az igazgatást illető cselekményeikért. A legtágabb körű nyilvánosság a részvénytársulat valódi éltető eleme. Mig azon kereskedelmi üzleteknél, melyeket egyes kereskedők, vagy nyilt társaságok (offene G-esellschaft) folytatnak a nyilvánosság elvének még ellentáll az a tekintet, hogy az által magánviszonyok jutnának a közönség tudomására addig a részvénytársulatnál ez a tekintet elesik. Mihelyest a törvény elegendően gondoskodik a nyilvánosságról, akkor a részvényesek és harmadik személyek érdekei kitelhetőleg vannak megvédve és ha valaki még akkor sem szerez magának a történtekről tudomást, ugy magának tulajdonítsa a következményeket. Az eddig tett tapasztalások parancsolólag követelik, hogy a részvénytársulatoknak az állami engedélyezéstől való fölmentése alkalmával a törvény intézkedjék az alaptőkének létesítéséről és föntartásáról. Kizárólag, vagy legalább kiválóan ez a tőke képezi a részvénytársulatok lényegét, a hitelezők nem annyira a részvényesek szemé47