Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 46. szám - A részvénytársasági törvény alkotásának kérdéséhez

1872. Fest, péntek június 14. 46. szám Tizennegyedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom. A részvénytársasági törvény alkotásának kérdéséhez. S< A részvénytársasági törvény alkotásának kérdéséhez. SzvetenayMiklós úrtól. Összes közgazdasági *) viszonyaink gyors fejlődése, kivált pedig a vasutak, bankok, hitelintézetek s más oly intézetek keletkezése, melyek nagyobb tőkék egyesítését teszik szükségessé, a részvényekre alapitott vállalatoknak hazánkban is oly jelentőséget köcsönöztek, melyet tekinteten kivül nem hagyhatunk. Több részvénytársulataink keletkezésének története azonban fájdalom! nem ecsetelhető kedvező színekkel, mert azon szánandó helyzet, melyben némelyike jelenleg sinlődik gazdag tanulságul szolgál arra, mire vezethet gyöngeség a kivitelben, hanyagság az igazgatásban, és egyéb észszerütlen és ügyetlen intézkedés. Mindezekhez járult az, hogy a részvény társulatok némelyike,csakhogy a részvényesek pézszomjuhozó vágyait kielégíthesse és nekik nagy osztalékot nyújthasson oly koczkázatos és vészt hozó üzletekbe és vállal átokba bocsátkozott, melyek nagy veszteségekkel voltak összekötve. Elérkezett tehát az idő, hogy elmélkedjünk az utak és módok felett, melyek segítségével ezen visszáságoknak törvényhozásilag elejét lehessen venni, nehogy a bizalom ezen közgadászatilag oly fontos és nagy horderejű intézményhez alapjaiban megingattassék. Örömmel üdvözlöm ennélfogva a magyar jogászgyülés központi bizottságának azon határozatát, melynek értelmében egy részvénytársulati ügy rendezésére vonatkozó indítványt szándékozik az ez évben tartandó 3-dik jogászgyülés napi rendjére kitűzni, miért is hazafiúi kötelességemnek ismerem az erre vonatkozó és hozzám véleményadás végett intézett kérdésre szerény nézeteimet közleni. Valamint az ipar és kereskedelem felszabadítása az állami védvámok alól egész Európában lassanként érvényesülni kezd : ugy kétség kivül igen gyorsan rést fog törni magának azon eszme is, h o gy a r é s z v é n y t á rsaságok megszabaduljanak az állam-gyámkodástól. Anglia, Fracziaország és bizonyos határig a Német birodalom ez eszmét felkarolva annak érvényt szereztek, és más államok is e tekintetben azokat csakha*) Szvetenay Miklós a pesti keresk. kamara főtitkára, a kereskedelmi jogra vonatkozó codificatió terén kétségtelenül kevés szakértőink egyik legjelesbike, kinek e szakbeli számos évi tanul, mányait nagy haszonnal lehetne értékesíteni. Jelen értekezése mely. nek lapunk számára tett átadásáért neki köszönetet nyilvánítunk a Jogászgyülés közp. bi zottmánya által feltett kérdésre adott véleményét képezi. Szerk. m. döntv. Rendelet a birtokrendszerzési eljárás iránt Erdélyben. mar követni fogják. Magyarország, mely mindaztamit élvez, a szabadságnak köszönheti, e kérdés megoldásánál nem maradhat hátra igazolatlan félelem miatt. A törvényhozásnak azonban az esetre, ha a részvénytársulatokra kiterjedő állami jóváhagyás és felügyelés rendszerével szakítani aakar, közönség érdekében bizonyos törvényes intézkedéseket kell életbeléptetnie és azért nem csatlakozhatom azon nézethez, melyet Hamburg városának képviselője a nürnbergi értekezletben az alkotandó kereskedelmi törvénykönyv feletti tanácskozásoknál nyilványitott, hogy az előforduló visszaélések ellenében t. i. csak egy hathatós óvszer léteznék, és pedig a közönségnek saját tapasztalása, mely oda vezet, hogy az egyesek magok éljenek a kellő elővigyázattal és mérséklettel s ne várjanak mindent az állam gondoskodásától; —és hogy továbbá annál lassabban és gyengébben fejlődik a közönség körében a szükséges elővigyázat, annál inkább könnyittetnek a ravasz és lelkiismeretlen vállalkozók rászedései és fogásai: minél részletesebben intézkedik a törvényhozás a végett, hogy az egyeseket saját vigyázatlanságuknak következményei elől megóvja. 0 1 H v i e r Emilnek azoD nézeteértsem lelkesülhetek, melyet az a „Loi sur les sociétés" czimü törvényjavaslat fölötti tanátskozás alkalmával (1867 évben a törvényhozó testületben kifejezett „hogy a keresk. társulatokról érvényben lévő minden intézkedések megszüntettessenek." B r é m a városának képviselője az Észak-német szövetség gyűlésében a részvényekre alapitott kültársaságok (Kommanditgesellschaften auf Actien) és részvénytársulatokról szóló törvényjavaslat fölött 1870 május 20. tartott tanácskozás alkalmával nézetem szerint szinte igen meszsze vetette el a sulykot, midőn azt állította, hogy a részvénytársulatok teljes fölszabaditása a legjobb ellenőrzés; és hogy ez a legjobb szer arra nézve, mikép mindenki óvatos legyen ; hogy továbbá a részvénytársulatok ügyei leghelyesebb és legszolidabban kezeltetnek akkor, ha semmi törvényes rendszabály nem létezik; és az érdekeltek magok figyelnek arra, hogy az üzlet annak rendje szerint vezettetik; és hogy végre normatív szabályok alkotása esetén, a gyámkodás gyakorlása a normatív szabályokba van helyezve. Azonban bármennyire térjenek is el a részvénytársulatok teljes felszabadítása, az e tárgyban alkotandó normatív szabályok mennyisége s minősége tekintetében^ nézetek annyi mégis a gyakorlati tapasztalat és a tudományos elmélet alapján bizonyos, hogy az államnak ugy érdeke, mint kötelességei parancsolják, mikép a magában véve hasznos részvénytársulati ügy fel ismert visszaéléseit jogszab v ány o k által m egs zün t ess e, és elejét vegye annak, hogy a részvénytársulat czége alatt közgazdászatilag káros és nem reális czélok előmozditassanak. 46