Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 42. szám - Észrevételek a vadászati törvényt illetőleg 2. [r.]

167 lagos végrendelet tehát, valamint az a t y án a k arra reáirt beleegyezése, mint hogy ennek felperes által tagadott hitelessége felperesileg jelen per során még csak bebizonyitatni sem ajánltatott, — felperes törvényes öröködési jogát meg nem döntheti; de a telek k. helyszínelés alkalmával alperes nevére tett telekkönyvezés sem harczolhat az alperes mellett, mert felperes törvényes örökösödési joga ellenében a föntebbiek szerint erősebb jogozimet, mely a telekk. helyszinelés alkalmával történt telekkönyvezés jogosságát támogatná, és kitüntetné jelen per során be nem bizonyított. — A 4. sz. a. tanuk kihallgatása e részben czélhoz vezetőnek azért nem tekintethetvén, mert a kérdések szerint ezáltal alperes férjének még semmiféle tulajdonjoga sem állapitathatnék meg. — Végre egyébb viszonkövetelés alperes által összegileg részletezve nem tétetvén, a 14 frt, a felperes által felmutatott leltár alapján alperesnek megítélendő — és ezen indokok alapján mindkét alsóbb bírósági ítélet megváltoztatandó volt." (1872. máj. 2. — 2192. szám alatt.) Scmmitűszéki döntvények. A Semmitőszék döntvénykönyvéből s teljes tanácsüléséből. A kötelezettség teljesítésére itéletileg kiszabott határidő ellelése előtt elrendelt s foganatosított végrehajtás minden jogkövetkezményeivel együtt meg semmisítendő. Ezen a £ évi május 16-kán tartott teljes tanácsülésben hozott elvi határozat által a következő kérdés lett eldöntve : Váljon a fizetésre itéletileg kitűzött határnap elótt hozott végrehajtási végzés s foganatosított végrehajtás — egészen megsemmisitendő-e, vagy csupán a korai végrehajtás á'tal okozott költségekre nézve? A jogeset pedig a következő:' Reischenbacher Miksa — Beck és társai eilen 93 frt s járulékai iránt az első bíróságnál marasztaló itéletgt nyervén s ez fellebbezés folytán a kir. tábla álial is helyben hagyatván, de ez ellen is alperesek további fellebbezést adván be miután a kir. tábla által helybenhagyott 1-só' birós. Ítéletben a fizetés teljesítésére végrehajtás terhe alatt alperesnek 8 napi határidő tüzetett ki s miután ezt nem teljesítették felperes az eljáró körmöczbányai királyi járásbírósághoz kielégitési végrehajtáséi t folyamodott. A királyi bíróság 1872 évi april 16-kán 2185. szám alatt kelt végzéssel 92 frt. s jár. erejéig a kielégi tési végrehajtást elrendelte ós igy azt apr. 18-kán foganatosította. Ez ellen alperesek semm. panaszt adtak be; mert a végrehajtás az ítélet kihirdetése előtt 6-dik napon foganatosíttatott holott a másod bírósági ítéletben alpereseknek kötelezettségük teljesítésére 8 nap szabatott ki, és igy ezen határidő csak april 20-kán járván le, felperesnek csak ezen nap után, ha alperesek addig kötelezettségüket nem teljesítették volna, lett volna a végrehajtáshoz joga, minélfogva a végrehajtási végzés s eljárás mint időelőtti megsemmisítendő. j A Semmitőszék a következő határozatot I hozott: „ A Semm. panasznak hely adatik s igy a végrehajtást rendelő végzés mint az annak alapján foganatosított végrehajtás megsemisittetik „mert tekintve hogy a marasztaló Ítéletben a kötelezettség teljesitésére a perr. 253. §-?a értelmében 8 napi | határidő volt kitűzve, és ezeu 8 napi határidő melyre nézve az első birósági itélet a másodbiróság által változatlanul helybenhagyatott, a másodbirósági Ítélet kihirdetésétől számítva csak april 20-kán járt le, a végrehajtás elrendelése april 16-kán, s ugyanannak foganatosítása j april 18-kán még korai volt, miért is azt mint perrendt. / szabályaival ellenkezőt a 297. §. 1. p. alapján meg kellet semmisíteni." (1872. máj. 16. 4541. sz. a.) A Semmitőszék május 15-ki teljes tanácsülésben, vonatkozva a 4291. sz. ügyre, azon elvi kérdés merült fel: Váljon oly perekben, melyekben a jbiró mint felp. vagy alperes érdekelve van, az aljárásbiró hozhat-e Ítéletet vagy pedig ily esetekben a perrend 57. §. értelmében biró küldésnek van-e helye? Ezen kérdés következő elvi határozattal döntetett el. — „Tekintettel az 1871. 31. t. cz. 2. §-sára, melynél fogva a több tagból álló járásbíróságoknál az ügyvitel vezetése a járásbiról illeti, s az aljárásbiró csak azon ügyekben járhat ' el, melyeket a járásbiró hozzá utal, a több tagból álló járásbíróságoknál előfordulható oly perekre nézve, melyekben a járásbiró érdekelve van, az emiitelt érdekeltség a perrend 57. %-sa alá vonható, s e szerint oly körülményt képez, melynél fogva a biróküldés iránti eljárás megindítandó. És erre a következő jogeset nyújtott alkalmat: S^ij Sándor — Topolnyák György ugy is mint gyermekei természetes s törv. gyámja ellen 3600 frt öszszeg s járulékai iránt Zala m. muraközi járás Dráva vidéki volt szolgabírói birósága előtt pert indított sommás uton 1871. évi aug. 27-kén, melyben rendelt tárgyaláson mely kezdetett 1871 évi aug. 25-kén s befejeztetett azon év nov. 2-kán, — alperes illetőségi kifogással ólt, de nem a tárgyalás kezdetvén, hanem a viszouválasz folyamában — skihalgattatni kérte az eljáró szbiró esküdtjét Vrannis Károlyt mint tanút s az okból annak érdekeltsége miatt a bíróság szabályszerüleg alakítva nem lévén, biróküldés kérelmezésére kérte felperest utasitatni. Az esküdtnek kihalgatása azonban nem lett elrendelve, hanem igen is a többi felhívott tanuké, kik Csáktornyára 1871. dec. 12-re hivattak be.Ezen végzés ellen alperes sem. panaszt adott be 1871 nov. 18 kán — azon indokon kívül, hogy a birói illetőség ellen még a tárgyaláson kifogást tevén, a bizonyítási eljárás megkezdése előtt a felett kellett volna határozni különösen még azért is, mert nem csáktoruyai lakosok is tanukul Csáktornyára rendeltettek J holott a perr. 198. §-ként saját illetőségű bíróságok előtt 1 lettek volna kihallgatandók. Ezen semm. panaszt a szol1 gabiróság 1871 nov. 30. végzésével hivatalból visszauta-