Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 42. szám - Észrevételek a vadászati törvényt illetőleg 2. [r.]

168 sitotta, mert a perr. 125. 126. 298. éa a 96. 99. §§. esetein kivül sommás perben külön az ítélet elótt semm. panaszszal élni nem lehet. — Ezen vis9zautasitás ellen alperes ismét semm. panaszt adott be, mert az eljáró bíróság csak az elkésett panaszokat utasíthatja vissza hivatalból. Alperes közvetlen folyamodására a Semmitőszék 1871 óv decz. 21. kelt rendelvényével a semm. panasz felterjesztését az eljáró biróságnak meghagyta. Ennek folytán felterjesztetvén az ügyiratok. — A Sem. 1872. jan. 31. kelt határozattal azon sem. panaszt vizsgálat alá vette, a nov. 30-ki visszautasitó szbirói végsést megsemmisítette, mert a 282. §. szerint csak az elkésve beadott sem. panaszok utasithatók vissza hivatalból — különben a sem. panaszt visszautasította, tekintve, hogy sommás ügyekben a perr. 96 s 99 §§-bau foglalt eseteken kivül a per folyta alatt külön semm. panasznak nincsen helye, tehát a megtámadott tanúkihallgatási végzés elleni semm. panasz viszautasitandó. Az uj bírósági szervezés életbeléptével a Csáktornyái kir. járásbíróság ez ügyben 1872. apr. 13-kán 874 sz. a. Ítéletet hozott — megjegyezve mikép az az aljárásbiró által hozatván ez által is lett aláírva és azzal alperes a kereset értelmében elmarasztnltatotfc. Ez ellen alperes f. év april 18-kán semm. panaszt adott be, a 297. §. 1. és 8. p. alapján mert panaszló tárgyaláson illetőségi kifogással élvén, a felett a bíróság nem határozott továbbá mert felperes Szíj S. csáktornyai kir. járásbiró lett, tehát az őt érdeklő perekben a csáktornyai járásbíróság; habár közvetve csak az aljárásbiró közbejövetelével s eljárásával is nem biráskodhatik, mert az 5G. §. szerint érdekeltnek tekintendő. — jj$• A S e m m i tőszé k a megtámadott ítéletet a perr. 297. §. 1 és 8. p. alapján megsemmisítette s felperest bíró küldésfkieszközöltetésére utasította, a felszámított költségeket azonban mellőzendőknek találta. „mert noha ugyan a tárgyalás kezdetén esküdtként működött Vransits Károly érdekeltsége ellen, nem mint azt a perr. 97. §-sa rendeli a tárgyallás kezdetén tétetett kifogás és igy az e tekintetbeni panaszelmellőzendólenne miután azonban felperes a fennforgó ítélet hozatalakor az eljáró bíróságnál már kir. járásbiróként volt alkalmazva — ennél fogva az eljáró bíróság a perr. 57. §. értelmében ugyanazon bíróság főnöke ügyében nem lehetett hivatva ítéletet mondani, — mint azt más ügyben hozott a sem. panaszhoz csatolt f. év 1695 sz. végzésben maga felperes mint kir. járásbiró is kimondá — miért is a hozott ítélet semmisnek volt kimondandó.* — (1872. május 15. — 4291. sz. a.) „Tekintve, hogy az igazi, miniszter 1869 apr. 8. kelt rendelete 70 §-a értelmében az eljárás a külföldi halóságok irányában is az emiitett miniszl. rendelet szabályai szerint történik : — Pesten a pesti keresk. s vállá törvényszék, Pesten kivül pedig a kir. törvényszékek mint vállóbiróságok illetékesek arra, hogy a külföldi kereskedelmi s váltó bíróságoknak ingókra vezetendő váltó végrehajtás iránti megkereséseit foganatosítsák. Miért is ha a külföldi keresk. s. váltó bíróság nem illetékes bírósághoz intézné megkeresését, azt a megkeresett bíróság hivatalból tartozik az illetékes váltóbirósághoz áttenni." Ezen a f. évi május 10-ki teljes tanácsülésben hozott döntvényre alkalmul a következő jogeset szolgált. Fischer J. Bauschek Péter ellen a bécsi kereskedelmi törvényszéknél 11 frt. 90 kr s jár. iránt marasztaló ítéletet nyervén, nevezett tövényszék a kielégítési végrehajtást elrendelte, és foganatosítása végett a pesti kir. törvényszéket megkereste. — A megkeresett törvényszék azonban szem előtt tartva a perr. 93. §. rendelését, azon nézetben volt, hogy az eljárás 300 fton alóli ügyben a sommás eljárás és bíróság hatáskörébe tartozik minélfogva ezen ügyiratokat f. é. 11763 sz. végzéssel a Pest belvárosi kir. járásbírósághoz áttétetni rendelte serről a megkereső bécsi kereskedelmi tszéket értesítette. A kir. járásbíróság azonban az iratokat a tszékhez vÍ8szaküldötte. Hasonlóan egy más esetben a Pest Ferencz-József városi járásbíróság is ugyanazt tette. Indokolásul abból indultak ki, — hogy az eddigi gyakorlat szerint ily megkereséseknél mindig törvényszék — törvényszéket, és járásbíróság — járásbiráságot szokott megkeresni; és mert az 1869. apr. 8. kelt igazs miniszt. rendelet 37. 42. §§-6ai szerint, a váltó végrehajtások foganatosítására azon esetekben, midőn a foglalás ala veendő ingóságok kir. városok területén léteznek, azon városi törvényszékek az illetékesek, — a Pest városi törvényszók teendőit pedig a pesti királyi törvényszék vette át, igy a váltó végrehajtások foganatosítása egyedül a pesti kir. tszéket illeti. (Vége köv.) Csődök : Lefkovics Jószef varanói ker. e. homonnai tszék. bejei. junlO —12 perü Kelemen; — Klein Dávid kassai ruha keresk. e kassai tszék bejei. jun. 12. perü Petróczi; — Mandl, — Kohn győri czég e. ottani tszéknél bej. jun. 17 —19. perü. WeiserA. — Ney-Mángold bej. keresk. e. keresked. tszéknél bej. jun. 17—19 perügy. Neuhoffer János jogtudor. — Beogradacz testvérek czége temesvári tszéknél bej. jun. 19 — 21. perüBretner. — Pek ár i József e. pesti tszéknél bej. jun. 21. perü. Kármán; — Weisz Samu keresk. e. jászberényi tszék. bej. június 10 —12 perü. Csuka. Ficher Károly iszáki lakos e. kecskeméti tszék. bejei. jun. 17 —19. perü. Magyar. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., fél évre 4 frt negyedévre 2 frt. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11-ik sz. a. 2-ik em. balra. Pesten, 1872. Nyomatott KocsiSándor saját nyomdájában, Sándor-utcza, 13. sz. a.