Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)
1872 / 41. szám - Észrevételek a vadászati törvényt illetőleg
1872. Pest, kedd május 28. 41. szám. Tizennegyedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom Eazrev. a vadászati tövényt illetőleg. — Legf. itélósz. döntvény. — Semm. düntv. Észrevételek a vadászati törvényt illetőleg. Lehoczky Tivadar ügyvéd úrtól. (Munkács.) I. Arra, hogy valaki saját birtokán kizárólagosan vadászhasson, szükséges a többi közt a 2.§. szerint, hogy birtoka egy tagban, vagy összefüggésben álló részekben legalább száz holdra terjedjen, habár több határban fekszik is; de ha az száz holdnál kisebb, ugy csak akkor, ha az kertileg műveltetik, vagy kerítéssel, árkolással el van zárva. Itt mindjárt azon kérdés merül fel: atagositott vagy urbérileg szabályozott községeknél az illető birtokosok száz holdas tagjaik, ha kisebb birtokrészek közt fekszenek, külön vadászati területet képeznek-e? különösen az oly közbirtokos, kinek csak 80 holdból álló, de árokkal körülvett gazdasági tagja van más kissebb tagok közt, bir-e azon kizárólagos vadászati joggal, kerti aaüveletünek tekintessék-e az, s általában, mi értendő a kertileg műveltetett birtok alatt? E szónak „Kert" van határozott értelme, de annak, hogy mi a kertileg müvei tetett egyébb birtok, szerintem nagyon határozatlan s nem tudom, hogy fog a közigazgatási szolgabíró előforduló felszólalásoknál eligazodni. Általában érdemes lett volna bővebben megjelölni? mi értendő' tulajdoDképen a vadász-terület alatt; a határnak összes szántó és kaszáló földjéből, vagy annak csupán nádasa, vagy erdejéből álló területe? Mert a 3. §. harmadik kikezdetü pontja s a 4. §. ugy látszik csupán nádaslegelő- és erdőterületet sejtett a vadásztér alatt. Épen oly határozatlan a 3. §. egyéb tétele is. — így egy tagositott, urbérileg szabályozott község határa, ha az száz holdnál kisebb, mi egyébiránt hazánkban bizonyára a ritkaságok közé tartozik, mulhatlanul kibérlendő s annak jövedelme a birtokosok közt aránylag elosztandó. Ez esetben bizony nehéz dolog lesz a jövedelmet a volt telkes s zsellérek közt elosztani; azonban, ha az ily rendezett község száz holdnál nagyobb, minthogy a kisebb birtokosok, tehát a volt jobbágyok is, egyesithetik kisebb részekből álló birtokaikat, hogy abból száz holdnyi vadászterületet kikerekítsenek, ezek után az ily száz holdnyi téren szabadon gyakorolhatják-e a vadászatot, mig a többiek, kik nem egyesültek, de kiknek fenmaradt összes birtokuk a száz holdat meg nem üti, e törvény szerint, azt kibérelni köteleztetnének. A 4. §. szerint, a még nem szabályozott községek határain az irtványokon a vadászati jog kizárólag a jelenlegi birtokosokat illeti. Vannak azonban esetek, hogy ily irtványok kisebb nagyobb részletekben a volt földes ur tulajdonát képező erdő közepén sőt annak tetején vannak, s e szerint minthogy a száz holdnyi térrel nem birók ily területen vadászatot nem gyakorolhatnak, ezt azon birtokosnak, kinek „a n a gy o b b er d őt e r ü 1 e t ew által (3 §.) az körülvétetik, kibérelni tartoznak. És ez igy helyes lenne; de feltéve, hogy a 3 §• értelmében többen egyesülnének e czélra s igy a kikerekített száz holdnyi irtványon a vadászatot a birtokosok magok kívánnák gyakorolni, ez esetben a nagyobb erdővel biró előbbi földesúrnak múlhatatlanul bele kellene egyezni, hogy azok az ő erdejének közepén, hol t. i. az irtványok vannak, vadázsszanak, sőt, hogy oda ebeket is vihessenek; mi hogy sok visszaélésre s panaszra fog ürügyet s alkalmat adni,könynyü belátni. Vége kör. Legfőbb ítélőszék i döntvények. A hitelezőnek jogában áll az adós örökösei közül az örökhaggó tartozása miatt bár melyiket kereset alá venni. Ezen tartozásért mindenik örökös felelős az öröksége erejéig. Az örökhagyó mindenik örököse az öröksége erejéig snem az öröksége arányáig felelős s beperelhető. Az örökhagyói adósság aránylagos felosztása nem a hitelező s örökös — hanem magok az örökösök közt elintézendő kérdés tárgyát képezi. Az osztrolukai evangel. egyházközség — özvegy Osztroluczky Imrénó mint Osztroluczky Imre örököse ellen, 124 frt 95 kr. követelés s járulékai iránt Zólyommegye illetékes szolgabirósága előtt pert indított és sommás eljárás szerint lefolytatott. Ebben miután a szbiróságnak illetőségét leszállító végzése a Semmitőszék 1870 évi 13674 sz. határozatával megsemmisitetett s igy a biróiilletőség megalapittatott, a per befejeztetett. — az eljáró biróság 1871 évi sept. 18. — 712 sz. ítéletével felperest keresetével elutanitotta s azt 5 frt 25 kr perköltségben s 25 frt 50 kr alperesi ügyvéd munkadijában elmarasztalta, Fellebbezés folytán a k. tábla 1872 jan. 26. — 40505 sz. a. kelt ítélettel alperest mint Osztroluczky Imre örkösét öröksége erejéig s a kereseti összegben s kamataiban elmarasztalta következő indokokból: „mert néhai Osztroluczky Imre mint az osztrolukai evang. egyházi község patrónusa az A. B. alatti meghívó levelet aláírván, és hasonló aláírással a C. alatti Canonica visitatiót ellátván magát ez által a keresetbe vett járandóságok kiszolgáltatására kötelezte; „mert az .1' alatti beszavatolási, helyesebben átadási okmánynyal begyőzetett,hogy alperesnő néhai Osztroluczky Imre után, jelesül annak ingóságaiban örökölt mint 41