Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 40. szám - A végrehajtási költségek előlegezésének kérdéséhez

159 a 102 .t. cz. s 1647.125 irány adása mellett nem áll az, hogy • a végrendelkezés hatálya megsemmisülne azon tárgyakra nézve, melyek a végrendelkező hatályakor már nincsenek meg természetben. — Még világosabb a kereset jogosultsága a végrendelet szelleménél fogva. Mert világosan kitűnik Szőllósy István azon szándoka, hogy vagyona felében felperesek örökösödjenek. — O minden vagyonáról végrendelkezvén, még azon esetben is, ha a munkácsi ingatlanok utóbb szereztettek volna is, azokra a törvényes öröködés fenn nem állhat s nem csak Szőllósy I.hunyt el azon hitben, hogy minden vagyona felében felperesek fognak öröködni, hanem magok alperesek is felperesekkel azon egyetértésben voltak, hogy Csomonyi Erzse halála után egyformán fognak örökösödni. Ez kitűnik a következőkből, Szöllősy elhaltával a közös végrendelet kihirdetésekor az ellen sem Csomonyi Erzse, sem alperesek kifogást nem tettek; — sőt amaz magát csak haszonélvezőnek tekintette. — Magok alperesek I. sz. periratukban azt mondván, hogy Csomonyi E. a közös végrendelet 14. pontja szerint maradt a birtokban, ezzel igazolták, hogy Csomony Erzse a közös végrendeletet elfogadta és hogy azon javaknak élte fogytáig csak haszon élvezője volt. — Maga Csomonyi Erzse 3. sz. saját végrendeletében nyilvánítja, hogy férje akaratát tiszteletben tartja halála után is. — Annak igazolására, hogy Csomonyi Erzse a kérdéses javaknak csak haszonélvezője volt, megemlítik azr, "hogy ő másodszori férjhez memetele esetén a birtokot kibocsátani köteles lett volna. A legfőbb ítélőszék következő Ítéletet hozott: „A pesti kir. ítélő táblának fentebbi keletű és számú ítélete indokaiból helybenhagyatik." — (1872 máj. 1.— 2280. sz. a.) Seimnitöszéki döntvények. A választott bírósági tisztet egy személy nem gyakorolhatja. Csak oly választolt bíróság illetékes a bíráskodásra, mely a perrend IX czim 3-dili fejezet szabályai szerint alakit tátott. • • Petrovics Péter mint egyenes adós és Dobos János mint kezes A. alatti kötelezvény szerint tartoztak volna 1871 július l-jén Strausz Bettinek 125 frt. tó'kepénzt s járulékos kamatait kifizetni. Ezt azonban sem egyik, sem másik nem teljesítette. Azon A. kötelezvényben választott bíróság illetősége alapittatot meg. Ennek folytán felperes az alpereseket Jászffy József ügyvéd mint választott bíróság előtt beperelte — ki a tárgyalásra határnapul 1871 szept. 4-két tűzte ki. Ezen alperesek részéről kifogás tépetett a bíróság s illetősége ellen, tagadván, hogy ók a kötvény kiállításakor egy személvből álló választott bíróság alkalmazásába beleegyeztek volna, ugy azt is, hogy ők Jászffy József meg választatásába felperessel megegyeztek volna, mit a kötvényt aláirt tanuk is igazolhatnak. De azért sem illetékes a választott biró mert erre nézve a perrend 496. 498. 499. 501. §§. rendeletei nem lettek megtartva. Felperes részérói válaszoltatott, hogy jelen ügyben nem a perr. 498 § szerinti bíróvá!asztás forog fenn — miu!án alperesek magokat világosan egy biró Ítéletének alávetették. Már pedig a felek szerződésbeli kötelezése azoknak törvényt szab. Az pedig, hogy a szerződésben a biró neve benn nem foglaltatik, jelen ügyre befolyással nem birhat miután alperesek az által felperesre bízták a biró megválasztását. A választott biró 1871 sept. 4. illetőségét megalapította és azután folytatólag az ügy érdemében hozott határozatot. Ez ellen alperesek sem. panaszt jelentettek be. A Semmitőszék a 297 §. 9 p. alapján a neheztelt végzést, a Jászffy József által választott birói minőségben teljesített egész eljárással s Arad város sommás birósága által teljesített tanúkihallgatással együtt megsemisitette; „tekintve, hogy csak olyan választott bíróság van bíráskodásra jogosítva mely a perr. IX cz. 3 fej. szabályaihoz képest állifalik össze s hogy ezen törvény értelmében a választott birósági tisztet egy személy nem gyakorolhatja." — (1872 óv aprilhó 23-án — 3965-dik sz. a.) A bíróság illetéktelenségét az uj birósági szervezés folytán ki nem mondhatja, miután az a felekkel előbb kell felső birósági végzést mór közlött, s a hozzá beadott fellebbezés felett végzést hozott. Fleischman Izsák néhai Nick József örökösei ellen 400 frt tőke s járulékai iránt a pest-megyei tszék előtt a pert lefolytatván, alperesek mind az első bíróság, mind a kir. tábla által elmarasztaltattak. Ennek folytán 1872-benfelperes végrehajtási kérvényt adott be az ujonan életbelépett pest-vidéki kir. törvényszékhez, mely azonban azt f. év febr 28-káu 1374 sz. a. hozott végzéssel hivatalból visszautasította, miután ez ügyben időközben a budai kir. törvényszék vált illetékessé. Ezen végzés ellen felperes sem. panaszt adott bej mert a végrehajtás a per birájánál kérelmezendő, az pedig a pesti törvényszék ; továbbá a kir. tábla ez ügyre vonatkozó iratokat szinte a pest-vidéki l*ir. tőrvényszékhez küldötte le, és ez végzésileg értesítette is felperest a kir. táblai ítéletről; továbbá alperes a táblai ítélet ellen fellebbezést adott be, és a pest vidéki tszék azt is elfogadta és felterjesztette a legfőbb itélőszékhez. Ha tehát e tszk az előadottakra nézve, illetékességét érvényesítette, többé a végrehajtási kérvényt hivatalból vissza nem utasíthatja, illetéktelenség indokából. A Semmitőszék azt megsemmisítette s a kir. tszéket a végrehajtási kérvény szabályszerű elintézésére utasította; „mert jelen ügyben e tszék a felterjesztett iratok szerint a kir. táblai Ítéletet a felekkel közölte, — majd alperes fellebezése felett végzést hozott; tehát maga is már eljárt; de illetékességét az-érintett felebbezés beadásával alperes szinte elismerte; minélfogva az által, hogy mind a mellett illetéktelenségét ez úttal s hivatalból kimondotta a perr. 297. §. 5 p. alá eső semmiséget követett el." (1872 apr. 11. — 3163 sz. a.) Az 1811 évi 68 t. cz. 3. §-ban engedélyezett határidő halasztás azon határidőkre is kiterjed, melyek az előbbi bírása40*