Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 38. szám - A birósági végrehajtók intézménye. (Vége)

1872. Pest. kedd május 14. 38. szám. Tizennegyedik évfolyam. TÖRVÉlVmfeKI CSARNOK, Tartalom Bir. végrehajtók intézménye. — Legf. itélősz. döntvény. — Semm. döntv. V A bírósági végrehajtók intézménye. II. Előadtam eddig részben a végrehajtók teendőit, — legyen szabad már most, a gyakorlati téren felmerült azon körülményeket felemlítenem, melyek ezen teendőkre nézve, könnyebbités tekintetéből befolyással lehetnének. Vegyünk egy járásbíróságot, melyhez több község tartozik, no elynek területe hosszában és széltében véve 8-10 mértföld és így ezen községek a járásbíróságtól távolabb közelebb helyezvék el. szóval nem a járásbíróság székhelyét, — vagy valamely önnálló várost véve, melynek egyik másik utczájából legfeljebb egy negyed óra alatt a járásbírósághoz mehet a fél, ügyében kérdést intézendő — a mit a községekben nem tehet, például elég ercet van reá, hogy a végrehajtást szenvedő, — a végrehajtást előzőleg kész volt kifizetni tartozását, és a végrehajtási költséget, s kérte a végrehajtót, hogy mennyit kell hát fizetnie, — s miután a végrehajtó az idézett törvény 14-ik §-a szerint, csak felszámítja, de megnem állapíthatja a végrehajtási költséget, annak mennyiségét a feleknek egész bizonyossággal megmondani nem képes.Végrehajtást szenvedőt pedig azon jogától,hogy ha őfizetniakar ne fizessen és se többet se kevesebbet mint a mennyimegállapitatík elzárni nem lehet; azt sem lehet tőle követelni, hogy a felszámításhoz képest, a majd megállapítandó egy bizonytalan mennyiségű összeget fizessen, s három négy mértföldnyi távolságról idő vesztés és költekezéssel azután járjon, hogy mennyi hát a valósággal megállapított összeg — s ez által a biróságot is elfoglalja, — elég az rea nézve ha fizet — és ha megmenekszik a bajtól. Vagy pedig a járásbíróság avagy a bírósági végrehajtó értesítse a teleket a megállapított költségről, s ha többet vagy kevesebbet fizetett akként intézkedjék? — hiszen akkor arra egy külön közeg kellene, amely egyebet ne is csináljon. — Nézetem szerint ezen könnyen lehetne segíteni az által, ha a fél, vagy képviselő ügyvédje, vagy megbízottja dijjai és költségei — mint a végrehajtóé törvényben meghatározva lennének, akkor aztán szükségtelen lenne a költség megállapítására várni — mert a mint a végrehajtó, ugy a képviselő ügyvéd sem számíthatna fel többet, mint a mennyi meghatározva van, — a végrehajtó pedig következőleg számithat — a székhelyen kívül napidíj 2 fit. Eljárási díj a 300 frtot megnem haladó vagyonös6zeirás foglalás — sat. 1 frt, 1000 frton felülj frt, 2000 frton felül 3 frt, végzés kézbesítése 30 kr. És utazási költség pósta mértföldenként, mértföldtől a megye által meghatározott előfogati dij. — így aztán ment lenne végrehajtást szenvedő a bizonytalanság s az azután való járás általi terheltetéstől, s ment lenne a végrehajtó s a járásbíróság azon dologszaporitástól, hogy minduntalan a végrehajtó által, a mennyiben 48 óra alatt a végrehajtásokról jelentést kell tennie — a költségeket minduntalan állapitgassa, mi annyi időt elvon a végrehajtótól és járásbíróságtól, hogy az alatt mást is teljesíthet. Másik nehézség a végrehajtás körüli eljárásoknál az, hogy a végrehajtó előfogattal nem rendelkezhetvén — dolog, vagy rosz időben, nem hogy a megye által megbatározott 1 frt 4 kr. előfogati dijjért, de kétszer, vagy háromszor ennyiért sem kap fuvarost. Mármost az a kérdés hogy a fuvaros kénye kedve szerint kivánt túlfeszített költséggel terhelje-e a végrehajtást szenvedőt, mert csak 10-ik vagy 20-ik eset az, midőn a székhelyről megy a felperes, vagy felperesi ügyvéddel együtt többi esetekben pedig, az ügyvédek szerteszéjjel lakván, a lakásuk helyéről mennek a végrehajtás helyére s onnan haza, — a végrehajtónak pedig a székhelyre fogadott alkalmatosságon kell menni vissza. Van még egy kérdés. — Azt hiszem, a^ végrehajtó kiegészítő közege, a törvényszék és járásbíróságoknak tehátrendelkezhetik-eahivatalszolgával, arra nézve, hogy hivatalos leveleit a póstára elküld hesse, hirdetménye ket kiragasztassa stb, mert azt hogy a végrehajtó erre nézve külön fizetése sszolgát]tartson, akkor midőn maga is különösen olyan járásbíróságnál, ahol a perforgalom, s következőleg a végrehajtás is kevés — csak korlátolva élhet, — kívánni nem lehet. Leírtam tehát a végrehajtói teendőket, és annak szükségességét, már most az a kérdés, van-e hivatal mely az államnak semmi kiadásába se kerüljön ? Ez egyedül — a bírósági végrehajtó, — mert annak semmi fizetése nincs, sőt még a hivatalos pecsétjét jegyzőkönyvét és irodaszereit is maga költségén állítja elé; — jövedelme pedig ott ahol a perforgalom kevés, bizony nem sok s talán csak annyi, hogy szorgalma után tisztességesen megélhet. — De hallottam már azt is, hogy több helyen mivel jövedelme elegendő nem volt, kénytelenített azt oda hagyni, ha ez igaz, annak is van oka, és azon is lehet segíteni, csak akarat legyen, mert mint tudom a hagyatékok leltározását, a bírósági végrehajtók számára kiadott utasitá9 12-ik §-a szerint végrehajtók mindenütt nem eszközlik, pedig az egészítené ki némi tekintetben jövedelme hiányát, óhajtandó volna tehát hogy a hagyatékok leltározását a fennálló törvények korlátai között a végrehajtók eszközölnék, hogy munkájuk és szorgalmukhoz képest, a modus vivendi meglegyen. — Másik oka talán az lehet, hogy a járásbirók magok is eszközlik a végrehajtásokat, — ha ez való, ugy ilyen helyeken nincs szükség a végrehajtókra. Az igaz, hogy a járásbirák eszközöl-