Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 34. szám - Észrevételek a hagyatéki ügymenethez

136 vény esedezés folytán indíttatott s eszközöltetett; továbbá | felperesi kérvény alperesnek nem is kézbesittetett; és | mint meg van alapítva, peres eljárás alapját csak kere- | set képezheti. A semmitőszék annak helyt adván, a neheztelt Ítéletet az egész eljárással együtt megsemmisítette, a 297. §. 1. p. alapján; „mert peres eljárás csak rendes — vagy szóval előadott s a bíróság által jegyzőkönyvbe foglait kereset alapján indítható meg — a 251 sz. esedezésuek czimzett beadvány azonban keresetnek nem tekintethetik; mert továbbá a perr. 115. §. szerint az idéző végzés a keresetlevélre, vagy jegyzőkönyv másolatára vezetendős alpercres ennek kézbesítése mellett idézendő még, — inig jelen esetben alperes egyszerű felzeti végzéssel idéztetett." (1872. apr. 4. — 2520. sz. a. Annak megbirálása, váljon az alapperben meg nem jelent alperes az njtoltperbe vonathatott e; és váljon uj bizonyítékok létezése s ezzel a perújítás megengedhetösége fenforog-e — a fellebbezési bíróság hatáskörébe tartozik. Horn Zsuzsanna — Szubyszül. Fizely Zsuzsanna ellen 1871 mart. 3. Turócz-megye volt illetékes szolgabirósága előtt bizonyos kötelezvény alapján 33 írt s jár. iránt keresetet indított, melytől azonban az ügy letárgyalása után — 1871. máj. 20. kelt Ítélettel elmozdittatott. Felperes a pert letettnek nyilvánította, fentartva magának a perujitásijogot. És 1871 jun. 24-kén csakugyan be is adta újított keresetét, de ezt már nemcsak az alapperbeli alperes, hanem Darula Anna mint néhai Darula János özvegye ellen is intézte , mindkettőt kérvén elmarasztatni. E miatt alperesek kifogást emeltek, tagadván azt is, hogy itt perújításnak helye lehetne, miután felperes semmi uj bizonyítékot fel nem hozott. A tárgyalás érdemileg is befejeztetvén a szolgabiróság 1871. decz. G. — 1735. sz. a. ítéletet hozott, melyben a perújításnak helyt adva mindkét alperest az elsőt mint egyenes adóst s a másikat mint Darulya János örökösét az örökség erejéig, a felperes által leteendő főeskü feltétele mellett elmarasztalta. Alperesek ezen ítéletek ellen semm. panaszt adtak be; mivel felperes a'perr. 319. §. ellenére az alappei beli kérelmen tul terjeszkedett, minthogy ujitott perében két alperes ellen intézte keresetét. Ez okból a perújításnak hely adatván, semmiség követtetett el, annál inkább mivel az eskü általi bizonyíték nem tekinthető uj bizonyítéknak mert az az alapperben is használtatott. A semmitőszék azt elvetette; „mert perr. 320 §-a értelmében ujitott perben, a perújítás kérdése az alapperben eldöntött ügy érdemével együttesen tárgyalandó és elitélendő levén s ekkép az az ügy érdemének kiegészítő részét képezvén — annak elbírálása is, váljon másod rendű alperes helyesen vona tott-e jelen ujitott perbe, s váljon a jelen esetben van-e perújításnak helye, — nem ezen semmitőszék, hanem a felebbezési bíróság hatáskörébe tartozik, minélfogva a semm. panasz elvetendő volt," (1872 marczius 21-kén — 2289. sz. a. Vadászati törvény. (Folytatás.) 5. §. Azon községekben, hol a birtokszabályozás és úrbéri elkülönzés megtörtént, és a korábbi földesúr a vadászati jogot a volt úrbéresek tulajdonában macának jövőre is fentartotta, az ily kikötés érvényét veszti. A volt úrbéresek azonban kötelesek, ha a földesúr a vadászati jog fentartásáért akár ingatlanban, akár rnás módon bármi árt adott, ezen szolgalmat azon szabályok szerint megváltani, a melyek az úrbéri temészetü szolgálmányok megváltására külön törvény által m"gállapittattak. ö. §. A haszonbérlő a vadászati jog gyakorlatában csak ezen és az 1840. IX. mezei rendőrségi törvény határozatai által korlátolható ; köteles azonban mindazon kárért teljes elégtételt szolgáltatni, melyet a vetésekben, ültetvényekben, vagy más gazdasági, vagy erdészeti tárgyakon maga tett, vagy megbízottjai, vagy azok kiknek a vadászatot megengedte, okoztak. II. Fejezet. A vadak által tett károk megtérítéséről. 7. §. A fővadak (szarvas, dámvad és vaddisznó) által a vetésekben, ültetvényekben, vagy más gazdálkodási és erdészeti ágakban okozott minden kárért azon birtokos, vagy haszonbérlő kinek vadászterületén az emiitett fővad tenyész, teljes kárpótlással tartozik. E végre megkívántatik, hogy a kár a hatóságnak a kár elkövetésétől számilandó 8 nap alatt, felvehetés czéljából bejelentessék. — 8. §. Azon birtokos, vagy haszonbérlő, a ki a szomszéd területén tenyésző fővad lelöhetési jogát magának föntartotta, kárpótlást nem követelhet. 9. §. Ragadozó ás kártékony állatok (III. Fejezet, 15, §.) által tett károk, — mivel ezek a birtokos által bármikor elpusztít hatók — meg nem téríttetnek. III. Fejezet. A vadászati tilalmakról. 10. §. Az általános vadásztilalom tart febr. 1-töl aug. 15-ig. Ettől eltérőleg tilos a vadászat: a) szarvas-bikákra okt. 15-től, dámvad-bikákra nov. 15-től jul. l-ig; b) szarvas-dámvad és és öztehénre febr. 1-től okt. 15-ig; c) özbakra jan. 15-től apr. l-ig; d) zergékre nov. 15-től jul. l-ig; e) a fajdkakasra jun. 1-től márcz. l-ig, jérczékre pedig minden időben. f) foglyokra jan. 1-től, fáozánokra és túzokokra febr. 1-sőtől aug. 15-ig ; g) minden más madárra, a 13. és 14. §§-okban meghatározott kivételekkel, fobr. 1-töl aug. végéig, azon hozzáadással, hogy a fenn kitett időszakok alatt sem a vadak fiait elfogni, sem a madarak fészkeit szándékosan érinteni, vagy tojásaikat elszedni nem szabad, kivétetvén ez alól azon tulajdonosok, vagy bérlők, kik & tojást ép a vad tenyésztése czéljából szedik. Folyt. köv. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer —kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 írt, fél évre 4 frt negyedévre 2 frt. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11-ik sz. a. 2-ik em. balra. Pesten, 1872. Nyomatott Kocsi Sándor saját nyomdájában, hal piacz és aldunasor sarkán, 9. sz. a.