Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 33. szám - Néhány szó a szerződési jog tanáról

Pest. 1872. péntek április 26. 33. szám. Tizennegyedik évfolyam. ioiiu;m/,i:hi CSAMOE. Tartalom. Szerződési jog. — Legf. itélösz. döntvény. — Semm. döntv. — Vadászati törv. y Néhány szó a szerződési jog tanáról. K 6 k a y K á r o 1 y tszéki biró úrtól. Tudjuk, hogy a szerződések jogi sanctiója azok szükségességében fekszik. Az ember társas lény lóvén, hogy rendeltetését betöltse, szerződések nélkül el nem lehet, és alig is képzelhető ember, a ki bármily csekély tárgy felett bármily egyszerű formában embertársával szerződést ne kötött volna. — A szerződések szükségessége tehát, megkívánja azon szigort, melyet a jogtudomány tanit, mely szerint a megkötött szerződést mind a két íél köteles lévén betölteni, attól különös kikötés nélkül, egyike sem léphet viszsza, és mindegyike csak a szerződés betöltésére irányozhatja keresetét. De hogy ezt akár az egyik akár a másik tehesse, szükséges, hogy a követelő maga részéről a szerződést már teljesítette légyen, különben az általa szinte megnem tartott szerződésből, mivel maga is hibában, mulasztásban van, jogokat nom igényelhet. A keresetnek tehát b o u a e f i d e i a c t i o n a k kell lenni, és ha nem az, a másik félnek védelme, már magában a keresetben benfoglaltatik - exce ptiones quae: ipso iure insunt actioni. Nem irtam volna e sorokat, hahogy a kir. tábla a szerződési jog ezen alaptanától egy egyszerű perben el nem tért volna, mi által mi alsó birák csak zavarba hozatunk, megszokván a felsőbb ítéleteket tanulmány tárgyává tenni. — A.) ugyanis szegény zsellér leégett, és mivel házát saját erejéből fel nem építhette, eladta házhelyét B.-nek a vételár volt 100 frt és azon kikötés, hogy a vevő B. a házhelyen szent Péter napig, uj két szoba és egy konyából álló házat építsen, melynek egyik szobájában az eladó másikában a vevő lakjék; azonfelül kiköttetett, hogy a kertnek felét szinte az eladó haláláig használhassa. A vevő B. megfizette a 100 frtot, de a házat fel nem építette, az eladónak fenntartott fél kertet is birtokába vette, annak használatát meg nem engedte. Mindezen körülmények a perben teljesen kiderítettek. Mivel pedig a szerződés csak szóval köttetett, és igy a vevő a telekkönyvbe be nem juthatott, beperelte az eladót, kérvén, hogy ez vagy az írásbeli szerződés kiadására, vagy annak eltűrésére köteleztessék, hogy a vevő, — ha 15 nap alatt szerződést nem kap, — az ítélet alapján mint tulajdonos bekebeleztessék. Az eladó alperes nem tagadta az alkut, de ellenvetette, hogy felperes keresetében a szerződés lényeges, az általa nem teljesített pontjait elhallgatta, hogy tehát keresete nem bonae fidei actio, mert a házat fel nem építette, a kert felét használni nem engedi, mi okból alperes idegeneknél lakni, és koldulni kénytelen. Felperes igy nem teljesítvén a szerződést, nem perelhet, és alperes kijelentette, hogy addig, mig felperes vállalt kötelezettségének eleget nem teszen, Írásbeli szerződést adni nem fog. Ez a jogeset, ez a per lényege, sem több, sem kevesebb. — Az illető első foly. törvényszék felperest elmozdította azon egyszerű oknál fogva, mivel maga sem teljesítvén a szerződést, azt elébb teljesítse, és csak azután pereljen. Felperes felebbezése folytán a per a kir. táblához jutván, itt az első ítélet 1872. január 23-át 37641/871 sz. a. megváltoztatott, és a kir. tábla felperes telekkönyveztetését elrendelte, azon indoknál fogva, mivel alperes a szerződéstói vissza nem léphetvén, felperes ellenében csak is a szerződés betöltését követelheti. Első pillanatra látszik, hog-y a kir. táhU _no«.oPa_ ket feluseiélte, ugy vette a dolgot, mintha az eladó alperes perelt volna a szerződés felbontása végett, — mely esetben az ítélet tökéletesen correct leendett. „De hiszen nem ez történt, hanem ép az ellenkező; mert a szerződést be nem tartó vevő perelte be az eladót, a ki pedig az által, hogy a házhelyet átadta, maga részéről a szerződést teljesítette. Mik lehetnek gyakorlati következoiényeiezen Ítéletnek? az, hogy felperes a telekkönyvbe beiratatván a házhelyet eladhatja, és a zsebre rakott pénzzel odábv. álhat, alperes pedig bölcselkedhetik a birák bölcsessége felett, mely szerint, ha esetleg a 100 frtot már elébb meg nem kapja, most már a fejsze nyelét is elvesztette volna. Legfőbb ítélöszéki döntvény. A vagyon átadási okirat, ajándékozási okiratnak, s az abban foglalt vagyon átadás ajándékozásnak nem tekinthető, ha az visszteherrel, bár csekélylyel is van összekötve. Az ily vagyon átruházás az örökösök irányában ezek törvényes osztályrészét illetőleg orsz. birói értek, anyagi része 4. §-ának szabálya alá nem vonható. A magyar jog visszteher csekélysége miatt szerződés érvénytelenilést nem enged meg. Baur Anna, Juhász Mihályné és több érdektársai — Baur József és ifj. Baur Ignácz ellen, örökösödési törvényes osztályrész kiadása iránt Csanád megye vólt törvényszéke 33