Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 26. szám - A szavatosság jogintézménye 2. [r.]

102 függeszti annyiban, a mennyiben a bíróság a kérdést a föperrel együtt egy közös Ítéletben oldja meg. Azon körülmény, hogy a szavatosság föltételes, nem képez kivételt; hanem az Ítéletben a szavatosság feltételei meghatározandók. Miért nem láttatik el külön ítélettel mindjárt a szavatossági per, mely 3 nap alatt letárgyaltatik, és miért kell annak heverni a fópernek ítélethozatalra való megéréseig, a mibe hónapok és sokszor évek telnek! Hogy a szavatossági per a föpert nem megelőzőleg folytattatik le, — és hogy az még a főper folyamát sem akasztja meg, a szavatosra igen hátrányos és káros. A szavatos követelheti a szavatossági alap kimutatását, és joggal kívánhatja szavatossági kötelezettsége feltételeinek és terjedelmének bizonyítását. Kifogást tevén a szavatos szavatozási kötelezettsége ellen; ha elmarasztaltatik a szavatolásban: váljon hogyan tegyen eleget szavatosi azon kötelezettségének, hogy a szavatosságra jogosítottat megvédelmezze, — mikor a per már be van fejezve. Hiszen — jegyezzük meg— kétes esetekben, midőn a szavatozás végett megidézett nem lévén bizonyos szavatossági kötelezettsége, sem alapossága, terjedelme és feltételei felől, mi megtörténik különösen akkor, ha a szavatosnak örökösei idéztetnek meg szavatosság végett, minélfogva elegendő' okai voltak a törvény útjára való hivatkozásra kötelessége megállapítása és meghatározása végett : — általános jogelvek szerint a kötelezettség teljeljesitésének ideje az Ítélet jogerőre emelkedésének időpontjában áll be. Egyszerre döntetvén el a szavatossági kérdés a főperbeli kérdéssel, ez által a szavatosra szavatossági kötelezettségének teljesithetése, hogy t. i. a szavatosságra jogosultat védelmezze, — lehetetlenné van téve— már pedig jogi axióma : hogy a lehetetlenek nem kötelezőek. A szavatossági kötelezettség abban áll, hogy az illető a szavatolásra jogositottat jogaihoz juttatni, megvédeni, ellenkező esetben kárait pótolni köteles. Vagylagos kötelezettség esetén, a kötelezetté a választás, —- ennélfogva ha az alternatíva első fele a szavatosra nézve lehetetlenné tétetik, törvény szerint ez az alternatíva másik felének teljesítésére nem lenne szorítható. Nem lenne-e tehát igazságosabb és czélszerübb a szavatossági pert előzőleg, a fő pertől külön,nem csak letárgyalni, hanem itéletileg el is dönteni? Semmitögzéki döntvények. Az ügyvédi meghat almazvány az örökösre is szólván, az ügyvéd a meghatalmazó elhaltával is jogosítva, sőt kötelezve van folytatni a képviseletet, az örökösök ellenkező rendelkezéséig. Annak folytán, mert a bíróság egyes tagjai valamely lényről tudomással bírnak, az (154. %-ként) köztudomású ténynek még nem tekint élhetik. Azon körülmény folytán, hogy az ügyvéd nevét a beadványra sajálkezüleg rá nem irta, a fél meg nem jelentnek nem tekintethetik. Endrődy István — Endrődy Lajos ellen, ki Grolka Gryörgy ügyvéd által képviseltetett, 1465 frt élelmezési költségek megtérítése iránt a volt nógrádmegyei tvszék elótt pert indítván, annak 1871. dec. 14. — 4867. sz. a. kelt ítéletével el lett utasítva, melyben a költségek kölcsönösen megsziintettettek, s az ügy védi dijak megalapitattak. — Időközben alperes Endrődy Lajos elhalván, Grolka Gryörgy, ki minden ügyei vitelére s örökösei részére is ügyvédi megbízással volt ellátva, felebbezést adott be az e. bir. ítélet ellen; annak a perköltségekre vonatkozó résza ellen, ezen felebbezést azonban ellenjegyezni elmulasztotta. Abalass a gyarmati ki r. törvényszék, mely idő közben életbelépett, 1872. febr. 1. — 707. sz. a. kelt végzésével a felebbezvényt hivatalból visszautasította, mivel az az ügyvéd által ellenjegyezve nincs, de fóleg mivel Endrődy Lajos alperes köztudomás szerint meghalt; egyúttal mivel a felmerült tény fegyelmi kihágás alá tartozik, az iratok véleményezés végett a kir. ügyészhez áttétetni rendeltettek. Ez ellen Grolka ü gy v é d semm. panaszt adott be; mert az ellenjegyzés elmaradása nem jogosít a beadvány visszautasítására, hanem csak a hiánypótlás elrendelésére; továbbá mert ily uton alperesek felebbezési jogorvoslatuktól elesnének; mert neki a történt halálesetről még nem volt tudomása; a megbízott ügyvéd pedig mindaddig köteles fele érdekeit képviselni, mig a törvényes jogutódok másként nem intézkednek; — vag7 a bíróság más képviseletről nem intézkedik. Az ő eljárása tehát jogos és törvényes, s mint ilyen fegyelmi vizsgálat tárgyául nem szolgálhat, annál kevésbbé, mert a felebbezésekre záros határidő lévén kitűzve, az nem volt elmulasztható s ó csak kötelességétteljesité a káros mulasztás elhárítása által. A Semmitőszék annak helyt adván, a balassagyarmati k. tszék 707. sz. végzését a 297. §.1. p.alapján megsemmisítette s azt utasitotta, hogy a 707. sz. felebbezést alp. ügyvédnek az ellenjegyzés hiányának pótlása végett rövid zároshatáridő kitűzésével adja vissza, ujabbi benyújtás esetére pedig,a felebbezést elíogadólag intézze el s az összes iratokat a kir. táblához ter jessze fel; „mert az első bíróság csak a perr. 282. §. szerint az elkésetten benyújtott, s a 285. §. szerint oly végzések ellen intézett feiebbezéseket utasíthatja vissza hivatalból, melyek a 294. §-ban kijelölve nincsenek; s igy miután a perr. 89. §. alapján azon körülményinél fogva, hogy az ügyvéd nevét a beadványra sajálkezüleg ráírni elmulasztotta, a fél meg nem jelentnek nem tekintethetik, — az ismeretes ügyvéd eme hiány pótlására lett volna utasítandó. „mert továbbá Endrődy Lajos 1870. jul. 31. szabályszerűen kiállított meghatalmazványnyal Golka Gy. ügyvédet minden ügyeire nézve, maga és örökösei nevében bizta meg; e szerint tehát ugyanazon ügyvéd, habár a fél idő közben meghalt is, mindaddig, mig az örökösök részéről más rendelkezés nem tétetik, — különösen jelen esetben, hol a megtámadott Ítélet neki kézbesittetett, jogosítva, sőt kötelezve volt a fél érdekeire felügyelni, — ennélfogva a felebbezést annak nevében beadhatta; „mert arról, hogy Endrődy Lajos időközben meghalt, a bíróság egyes tagjai tudomással bírhatnak ugyan, ez azonban oly köztudomású ténynek, mely a perrend i 154. § ban érintetik, nem tekintethetik; de különben is