Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 26. szám - A szavatosság jogintézménye 2. [r.]

103 haatszék azt ilyennek tekintette, — az nem a felebbezés visszautasítására, hanem az esetleg tudvalevő örökösök értesítésére szolgálhatott volna indokul, mivel ekkép az érdekeltek jogorvoslatuk használhatásától záratnának el; a tszék helytelen eljárása okozta azt is, hogy G-olka Gry. ügyvéd tévedésbe ejtetvén, a semm. panaszt maga nevé­ben mint néhai Endródy Lajos meghatalmazottja volt kénytelen benyújtani. „mert végre a bíróság a polgári eljárást csak a perr. 10. §-ban körülirt esetben függesztheti fel, hogy pedig ez a jelen ügyben fennforogna, a neheztelt végzésből ki nem tűnik, mivel az idézett törvény 247. §. rendeletéhez ké­pest indokolva nem lévén, nem tudni, mi s mely törvény alapján képezi azon fegyelmi kihágás tényállását, mely állítólag felmerült, és nincs kimondva, kire nézve kellene a kir. ügyésznek véleményt adni?" (1872. febr. 28. — 1387. sz.a.) — *) Az elhunyt tanú helyébe egy másik tanú kihallgallatása kérelmezleloén, ezen vj tanukihallgatlatási kérelem felett az ellenfél előleges meghallgatása nem szükségeltetik. Gróf Csáky Kálmán — Michl Ferencz csődtömege ellen bizonyos 100,000frtos kötvényről szóló engedmény kiadatása iránt Pest város tszéke eló'tt pert indított, mely­ben felperes részéről tanukrc történt hivatkozás. Időköz­ben egyike elhalván, felperes annak egy más tanú általi helyettesítését jelentette be, mit a tszék 1871. 31. 41261 sz. a. végzéssel megengedvén, annak kihallgatására határ­idót tűzött ki. Ezen végzés ellen alperes semm. panaszt adott be; mert a perr. 205. § ként a halál, vagy más okokból ki nem hallgatható tanú helyett más tanúnak helyettesí­téséért folyamodni kell, s nem egyszerűen bejelenteni, és minden a per folytán előforduló kérelem felett az ellenfél kihallgatandó, a tanú általi bizonyításnál pedig joga van az ellenfélnek a tanú minó'ségeit vizsgálat alá venni s a 192. § ként kifogásokkal élni, mi a fentebbi eljárás által lehetetlenné tétetett. A Semmitőszék azt elvetette: „mert felperes 1871. sept. 20. — 40665. sz. a. fo­lyamodott elhunyt tanuja helyett ujabb tanujának kihall­gattatása végett; azon panaszpont tehát, mintha a tszék a haláleset egyszerű bejelentésére az uj tanú kihallgatását hivatalból rendelte volna el — alaptalan. „mert továbbá a perr. 205. §. nem rendeli, hogy az uj tanú kihallgatása iránti kérelem fölött az ellenfél elő­legesen meghallgattassák, szabadságában állván ennek a perr. 216. §-hoz képest a tanú vallomása iránti észrevé­teleit a tanubizonyitás berekesztése után előterjeszteni," (1872. jan. 23. — 15854. sz. a.) A bizlositás elrendelésére nem illetékes a kir. járásbíró­ság oly ügyekben, melyekre nézve illetékesen a per birájaul nem szolgálhat. *) Szomorú kilátás a királyi bíráskodás jövőjére, midőn egy Frideczky elnöklete alatti, királyi törvényszéknek még ily priiaitiv jogi szabályok s eljárás felett is leczkét s tanitást kell tartani. Auslánder Móricz — özvegy Kohn Hermanné, ugy is mint kiskorú gyermekei term. gyámja ellen a kisvár­dai kir. járásbírósághoz 2000 frt s járulékai iránt bizto­sítás elrendeléseért folyamodott. A kir. járásbíróság f. év febr. 9-én 345. sz. végzéssel a biztosítási kérelemnek helyt adott és a biztosítást febr. 10-én foganatosította is. Ezen végzés s eljárás ellen alperes semm. pa­naszt adott be, melyben kifejtette, mikép a járásbíróság csupán sommás bíróság levén, mint ilyen csak a perr. 93 §. alá tartozó sommás ügyekben biráskodhatik. A bizto­sítás tárgyát tevő követelés a 300 frtot túlhaladja; az A. alatti alapul szolgáló okmányban pedig a sommás eljá­rás nincs kikötve. Ennélfogva a jelen birói intézkedés a a 297. §. 1. 3. 4. pontjai alá eső semmiségi esetet képez. A Semmitőszék a biztosítási végrehajtást elren­delő végzést s annak alapján foganatosított biztosítási el­járást megsemmisítette s a biztosítást kérő felet az illeté­kes bírósághoz utasította. „m e r t jelen esetben a biztosítás oly oklevél alapján, melyben sommás eljárás kikötve nincsen, — 200 öl fa vagy annak 2000 forintnyi értékére nézve kérelmeztetett, — mely követelés iránt indítandó per birája a perr. 93. §-a szerint, a kir. járásbiróság mint sommás bí­róság nem lehet, — ugyanezen járásbiróság tehát, midőn a kért biztosítást törvényes illetőségi körén túllépve, el­rendelte, a 297. §. 1. s 4-dik pontja alá eső semmiséget követett el, s igy végzése s ennek alapján foganatositott eljárás mint illetéktelen biróé a biztosítási végrehajtást szenvedő fél semm. panasza folytán — megsemmisítendő volt," *) (1872. mart. 20. — 2246. sz. a.) Törvény a megszüntetett urbériség fenmaradt jog- s bir­tokviszonyai rendezéséről. (Folytatás.) 71. §.vége. Ha a volt jobbágyok számára ily módon kihasított gyep legelőrész azoknak aagyobbszámu marháik tartására az 1848. év előtt e részben fennállott gyakorlatot tekintve, elegendő nem len­ne, és ha egyszersmind az egykori jobbágyok az 1848. évig erdei vagy havasi legelő használatában voltak; azoknak ezen erdei és illetőleg havasi legelőből pótlásul oly mennyiség adandó ki, hogy a számukra kihasitandó összes legelőtér az 1848-ig élvezett haszon­vétel folytatására elegendő legyen. Ezen úrbéri illetményből csak annyi terület vonható le, a melynek közönséges becsértéke az eddig netalán fizetett taksa vagy külön teljesitett viszonszolgálmányok tőkéjének megfelel. E tőke az eddigi évi bér vagy viszonszolgálmányok értéké­nek húszszoros összegéből áll, a melyből azonban egy hatodrész a beszedési és kezelési költségek fejében levonatik. A havasi legelöilletménynyel együtt az azon létező fák is az illetőnek tulajdonába mennek át, de ezek becsértéke is az illet­ményből levonandó. 75. §. A lelkészek számára a legelőilletmény hasonlókép birtokuk arányához képest szabandó ki : csakhogy ezen résznek, habár aránylag csekélyebb vagy semmi birtokkal nem birnak Í3 : *) Az itt kifejezett jogelv a Semmitőszék teljes tanácsülésé­' ben is elfogadtatott, illetőleg megalapittatott. 26*

Next

/
Thumbnails
Contents