Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 23. szám - Telekkönyv és szőlőváltság 3. [r.]

92 „ily körülmények között a Mátyás Áron által bea­dott igénykereset az árverés foganatosítását annál kevésbé akaszthatta meg, mivel egyfelől az a perr. 46. §. értel­mében ingóságok lev^n lefoglalva, nem a birói kiküldött­höz adatott be; másfelől pedig az árverés felfüggesztése által mindkét fél érdekében a czél mely a perr. 343. §. alapján eléretni szándékoltatott, meghiusitatnék; ennél­fogva a birósági kiküldött nem a perr. szabályai szerint járván el, s igy a 297. §. 1. p. alá eső semmiséget követ­vén el, a sem. panasznak helyt adni stb. kellett." (1870. nov. 25 — 11786. sz.) Malomdijak iránti, mint nem úrbéri természetű keresetek rendszerint a rendes polgári, s nem a perr. 25. §-ban kijelölt bíróságok hatásköréhez tartoznak. A törökbecsei uradalom Torontál illető szolgabiró­sága előtt Dobozzánov Téját 192 for. malom-taksa meg­fizetése iránt beperelte. — A szolgabiróság 1870. sept. 17-ki 544. sz. a. Ítéletével alperest 1869. évre esőmalom­dijban elmarasztalta, de 1869-től visszamenőleg követelt taksák iránti kérelmével felperest elutasította. Ez ellen felperes felebbezéssel, alperes pedig semmiségi panasszal egybekötött felebbezéssel élt — külön indokolás nélkül. A Semmitőszék azt elvetette, „me rt felperesi tagadás ellenében alperes legkeve­sebbbé sem bizonyította, hogy közte és felperes közt ur­péri viszony valaha fenállott, — és ezen kereset, mely jelenleg is fennálló uri malomjogból származó malom-tak­sák behajtását tárgyazza, úrbéri jogyviszonyok kifolyását képezné; — ezen kereset tehát a perr. 25. § ban felsorolt és kivételes bíróságokhoz utasított keresetnek tekinthető nem lévén, a birói illetőség ellen tett alperesi kifogást el­vetni kellett és pedig még azért is, mert alperes szóval bejelentett sem. panaszát írásban nem indokolván, alaki sérelmet ki nem jelelt." (1870. nov. 11. — 10,358. sz.) Ügyvédrendtartási kormányjavaslat. (Folyt.) 30. S Az ügvéd a behajtás végett neki átadott követelést avagy pertárgyat az itélet jogerőre lépte előtt magához nem vált­hatja; úgyszintén a pertárgy hányadát jutalom dij fejében ki nem kötheti: az ily egyezkedés érvénytelen, és az ez ellen vétő ügyvéd fegyelmileg fenyítendő. 31. §. Ha az ügyvéd az idővesztési költségek és jutalomdij iránt a képviselt féllel nem egyezkedhetik : ezekről a félnek díj­jegyzéket kézbesittet. Mennyiben a fél az ügyvéd által kézbesített díjjegyzék ellen kifogásokat tenni óhajt: köteles ezeket a kézbesítéstől számítandó 15 nap alatt azon ügyvédi kamara választmányánál bejelenteni, melynek kerületében az illető ügyvéd székel, a később beadott ki­fogások a felszámitandott dijak behajtását fel nem függeszthetik. 32. $. Az ügyvédi kamara választmánya a kifogásolt díjjegy­zéket a fél és ügyvéd meghallgatása után előadott adatok alapján állapítja meg, mely határozat ellen csak a legfőbb itélőszékhez van felebbvitelnek helye. Az eljárási költségek melyik felet terhelik; az eljáró választ­mány belátásra bizatik. Az ügyvédnek az ügyrendtartás szerint rendesen vezetett könyvei, valamint az ügyben készitett fogalmazványai és levele­zései a ténykörülmények tekintetében teljes próba erejével bírnak, mennyiben a fél által felhozott adatok azok hitelességét nem gyengítik. 33. §. A törvényes időben nem kifogásolt vagy a jogérvénye­sen megállapított díjjegyzékben foglalt dijak végrehajtási behajtá­sát azon járasbiróság, melynek kerületében az ügyvéd székel, ugyanazon szabályok szerint eszközölteti, melyek a birói dijak be­hajtásánál irányadók. 34. §. Ha a bíróság valamely peres fél kértére a fennálló tör­vények szerint az ellenfél részére gondnokul ügyvédet rendel ki: ez képviseleti kiadásait és jutalomdijait azon féltől követelheti, ki­nek kértére kirendeltetett; ennek azonban fennmarad a visszkere­seti jog a képviselt és pervesztes ellenfél irányában. 35. §. Az ügyvéd képviseleti kiadásai és dijai fedezésére visz­szatartási joggal bir azon készpénzre, ingótárgyakra és hitelpapí­rokra, melyek a képviselet folytán habár más ügyben is kezéhez átszolgáltattak, kivéve, ha a végett adattak át neki, hogy vala­mely világosan kijelentett czélra használja, vagy hogy harmadik­nak átadja, vagy bármely bíróságnál vagy hatóságnál letegye. Mennyiben azonban utóbbi esetekben e tárgyak a kijelentett czélra nem használhatók, avagy az átadás vagy letéteményezés nem lehetséges, és azok a félnek ismét visszaadandók lennének : az ügyvéd visszatartási joga azokra is kiterjed. A behajtott készpénzből az ügyvéd az ugyanazon ügyben fel­merült kiadásait s jutalomdiját kielégítheti, anélkül azonban, hogy ez által a félnek kifogásai a dijjegyzék ellen kizáratnának. Ha az ügyvéd ezen visszatartási joggal élni óhajt: köteles képviselt felét arról azon időben értesíteni, melyben különben a pénzt vagy értéktárgyakat annak kiszolgáltatni köteleztetik. 36. §. Ha a fél ellen csőd nyittatik: az ügyvéd a bélyegje­gyekre és birósági illetményekre tett kiadásainak kifizetését ugyan­azon elsőbbséggel kérheti, mely azon illetékeket megilletné, ha még kifizetve nem lennének. IV. Fejezet. Az ügyvédi hatalmazványokról. 37. §. Azon ügyvéd, ki valamely biróság avagy hatóság előtt más fél nevében ügyködik: felelős azért, hogy ő ezen félnek való­ságos megbizottja. Az ügyvéd köteles minden beadványát, sajátkezüleg ellenje­gyezni. 38. §. Az ügyvéd a biróság vagy egyéb hatóság felhívására köteles az írásbeli hatalmazványt felmutatni Peres eljárásban a biróság a hatalmazvány beadása előtt Íté­letet nem mondhat, és 50 forintig terjedhető birság terhe alatt a beadásra határidőt szabhat neki. Ha a per folyama alatt az ellenfél a hatalmazvány fel nem mutatása miatt a tárgyalás elhalasztását kéri: ez a mulasztó ügy­véd költségén elrendelendő. A hatalmazvány eredetben vagy hitelesített másolatban ad­ható be, kivéve, ha az ellenfél vagy a biróság az eredetinek fel­mutatását szükségesnek tartja; ezen esetben a netalán szükséges elnapolás költségei azonban az ügyvédet nem terhelhetik. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt, fél évre 4 frt. negyedévre 2 frt. ausztriai értékben — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11-ik sz. a. 2-ik em. balra. Pesten, 1871. Nyomatott Kocsi Sándor saját nyomdájában, hal-piacz és aldunasor sarkán, 9. sz. a.

Next

/
Thumbnails
Contents