Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 22. szám

88 ványával egy 1440 frtról szóló takarékpénztári könyvecskét letétemény ezett, mely által felperes követelését kielégítettnek, s végrehajtási jogát megszűntnek állítván, kérte, hogy a miskolczi 803. sz. telekjkönyvben foglalt házára elrendelt végrehajtási árverés bíróilag megszüntettessék. A tszék ezen kérvényt visszautasította; a kir. ítélő tábla által azonban 1868. évi 17400. sz. a. a tszék a felek meghallgatására utasíttatott. Ennek folytán a megyei tszék 1868. decz. 2l-kén 4561. sz. a. kelt végzésével alperesnek összes tartozását 1511 frtban és a 630 frt. tőke utáni kamatokban alapítván meg, őt a tartozás fizetésére utasította, a csak ideiglenes felfüggesztett árverésnek különben azonnali eszközöltetése terhe mellett. A kir. tábla pedig a végrehajtást szenvedő és KunLászlóné sem. panasszal egybekötött felfolyamodásuk folytán 1869. apr. 21-kén 3402. sz a. végzéssel az eljáró tszék végzését oly változtatással hagyta helyben, hogy alperes tartozását 1424 frtban s ezen összegben foglalt 630 frt. tőke 1869. jan. 1-tőle 4°/0 kamatokban alapította meg. Ezen végzés ellen a végrehajtató s végrehajtást szenvedő ugy Kun Lászlóné engedményes részéről a legfőbb itélőszékhez felfolyamodás adatott be, melyet a legf. ítélőszék 1870. július 12-kén 6614. sz. végzésével visszautasította. A legf. ítélőszék végzése ellen Kun Lászlóné sem. panaszt adott be; mert telekk.ügyekben az 1869. min. rend. által fentartott telekk. szabályok értelmében kell s lehet felfolyamodással élni; az tehát vissza nem utasítható stb. stb. ASemmitőszéka megtámadott legf. itélőszéki végzést a perr. 56. §. d) pont a 297. §. 9. pontja, és 304. §. alapján hivatalból megsemmisítette, s az iratokat ujabb határozathozatal végett a legf itélőszékhez átküldetni rendelte; „mert a másod s harmadbirósági tanácsjkönyvek egybevetéséből kitűnt, hogy a 3-ad bírósági határozathozatalkor N. N. biró is, ki a másodbirósági azon végzés hozatalában, mely ellen a felek a harmadbirósághoz felebbvitellel éltek, résztvett — szinte mint egyik szavazó birói tag a tanácsülésben jelen volt; „miután pedig a felsőbb bíróságok ilyképeni alakítását a perr. 56. §. d) pontja tiltja, — s azon körülmény ha a bíróság szabályszerüleg alakítva nem volt, a 297. §. 9. p. alatt kijelölt semm. esetet képezi, mely a 304. §. szerint hivatalból figyelembe veendő; ezeknélfogva a 3-ad bir. végzést megsemmisíteni stb. kellett." (1871. febr. 14. — 1101. sz.) A perrend 117. %-ban a sommás ügyekre nézve rendelt egyeztetési kísérletnek mellőzése — semmiségi okot nem képez. Széli György által képviselt Varga János a makói szbiróság előtt Hudaky ügyvéd által védett Ernig Ferencz ellen becsületsértési pert indított, melyben az időközben felállított Makó városi egyesbirósághoz kihirdetés végett áttett 1870 május l-jén kelt ítélettel alperes 21 for. birságban lett elmarasztalva. Ez ellen alperes sem. panaszt adott be: mert a bíróság nem volt szabályszerüleg alakítva, csak maga az esküdt vezetvén a tárgyalást stb. — mert Makón 1870. april 25-kén városi egyesbiróság rendszeresittetett — tehát apr. 29-kén a szolgabiróság már nem intézkedhetett illetékesen ; és végre mert eljáró bíróság a perr 117. §. ellenére a felek kiegyeztetését meg nem kísérletté. A Semtöszék azt elvetette; „mert a sem. panasz azon kitételét mintha a bíróság az eljárás közben s ítélethozatalnál nem lett volna szabályszerüleg alakítva, a szbiró s esküdt által aláirt jkönyvek megczáfolják; mert a szbirói jelentés szerint a makóvárosi egyes bíróság működését a neheztelt ítélethozatala után kezdette meg; „és mert az egyezség a felek közt nem kisértetett meg, oly lényeges szabálytalanságnak mely az itélet megsemmisítésére okot szolgáltatna, annál kevésbé tekinthető, mivel ezen mulasztás miatt a per során mi észrevétel sem tétetett." (1870. nov. 23. 11097. sz.) Ügyvédrendtartási kormányjavaslat- (Folyt.) 25. §. Az ügyvéd teljes szólásszabadsággal bir védencze ótalmában, azonban beadott irataiban vagy az ügy tárgyalása alkalmával tartott szóbeli előadásaiban tisztelettel kell viseltetnie a bíróság illetőleg hatóság, s annak egyes közegei iránt, és nem szabad sértenie az ellenfelet s védőjét vagy meghitt tanukat s szakértőket. 26. §. Az ügyvéd lakhelyén kivül nem tarthat fiókirodát, honnan segédje által ügyködik. III. Fejezet. Ügyvédi dijakról. 27. §. Az ügyvéd a képviselt féltől a reája bizott ügyben tett készpénzbeli kiadásokon, ugy időveszteség költségén kivül fáradozásainak megfelelő illő jutalomdijt, s mindezek aránylagos előlegek általi fedezését követelheti. A jutalomdij és idővesztési költségek szabad egyezkedés utján határozhatók meg. Előleges egyezkedés érvényességéhez okmány szükséges. 28. §. A fél az előleges egyezkedésben meghatározott jutalomdij leszállítását kérheti rendes peruton : a) ha az ügyvéd az ily egyezkedésnél a becsületes ügyködés szabályait és a mérséklet korlátait tekinteten kivül hagyta; b) ha előre nem látott véletlen esemény folytán az ügy befejeztetett, vagy a képviselet megszűnt; és c) ha a fél az ügyvédtől a képviseletet a fegyelmi bíróság által megrótt hiba miatt visszavonni kényszerült. 29. §. A 28. §. eseteiben a meghatározott jutalomdij leszállítása fölött az ügyvédi választmány véleménye alapján azon törvényszék határoz, melynek kerületében az illető ügyvéd a reája bizott ügyet vitte. A határozatban egyúttal a jutalomdij mennyisége állapítandó meg, ha a leszállítási kérelemnek hely adatik. (Folyt, köv.) Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., fél évre 4 frt. negyedévre 2 frt. ausztriai értékben — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-uteza 11-ik sz. a. 2-ik cm. balra. Pesten, 1871. Nyomatott Kocsi Sándor saját nyomdájában, hal-piacz és nldunasor sarkán, 9. sz. a.